Információcsere

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/mcm_onkomm.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A négyszemközti információcsere jelentősége egy szervezetben a dolgozók közötti kommunikáció és a kapcsolatok összefüggésében.

A feladat előtörténete

A szakdolgozatomban legfőképpen a kommunikáció szerepével foglalkoztam, melyből kiragadtam a dolgozok közötti négyszemközti információcsere mennyiségének vizsgálatát, a kapcsolatok és a kommunikáció közötti összefüggés tekintetében. Célom a szakdolgozatomban ezzel az volt, hogy betekintést nyújtsak egy nagyszervezet dolgozói közötti információcsere, kommunikáció, és kapcsolatok helyzetére, illetve problémáira,továbbá, hogy rávilágítsak arra, hogy mennyire meghatározó fontosságú egy nagyvállalat szempontjából, hogy az alkalmazottak közötti megfelelő információcserére mely tényezők vannak befolyásoló hatással. Ezek alapján arra kerestem a választ, hogy milyen hatással bír az alkalmazottak közötti kommunikáció és a köztük lévő kapcsolat a négyszemközti információcsere megfelelő mennyiségére,egyáltalán van-e kapcsolat közöttük, valamint, hogy kimutatható-e a fiatalabb és az idősebb korosztály, illetve a nők és férfiak értékei közötti különbségek.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Ahhoz, hogy a megadott irányelveket megfelelő módon kiértékeljem és megállapítsam, hogy mely alkalmazottak azok akik a megadott szempontok alapján eltéréseket mutatnak a tényadatokkal szemben, a rendelkezésemre álló információk alapján, egy erre alkalmas táblázatra volt szükségem, ahol különböző szempontok szerint értékeltem az alkalmazottak adatait.

Megjelenítettem a három kérdés alapján az alkalmazottak válaszait, melyet ötfokú skála szerinti értékelési rendszerben adtak meg, ezek között szerepelt a dolgozók azon értékei, melyeket arra a kérdésre válaszoltak meg, hogy mennyire tartja elegendőnek a négyszemközti információcserék mennyiségét,mennyire megfelelő az alkalmazottak közötti kommunikáció, valamint hogy mennyire megfelelő a köztük lévő kapcsolat. Továbbá a személyekhez tartozó alapadatokat, mely a kor és a nem volt. Ezen adataim alapján kialakítottam egy négy irányból álló értékelési rendszert.

Ha nagyobb a négyszemközti információcsere mennyisége, jobb a kapcsolat?

Ha nagyobb a négyszemközti információcsere mennyisége, jobb a kommunikáció?

Több-e a négyszemközti információcsere, ha valaki idősebb vagy fiatalabb?

Több-e a négyszemközti információcsere, ha valaki nő vagy férfi a személy?

A vizsgálatom középpontjában a négyszemközti információcsere adatai voltak, mivel úgy véltem, hogy a megfelelő kommunikáció és a megfelelő kapcsolat befolyásoló erővel bírhat rá, ezenkívül a nők és a férfiak, valamint az idősebb és a fiatalabb korosztály közötti különbségeket is szemléltetni szerettem volna a négyszemközti információcsere értékei alapján az alkalmazottakra vonatkozóan.

Egyenként vizsgáltam a személyek eredményeit,így határoztam meg egyes személyek értékelését. Akkor mutatnak az értékek megegyezést, ha a kommunikáció és a négyszemközti információcsere hasonló értékkel rendelkezik, ha eltérést akkor nem egyezik a két érték. A nemek és a korok összesítése a végeredményben tekinthető meg.

személy1 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, nő, 34 -> megegyezik

személy2 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, férfi, 30 -> megegyezik

személy3 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, nő, 30-> megegyezik

személy4 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, nő, 31-> megegyezik

személy5 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, nő, 26-> megegyezik

személy6 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere , férfi, 29-> megegyezik

személy7 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, férfi, 33-> eltérés

személy8 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, nő, 35 -> megegyezik

személy9 jó a kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere nő ,34 -> eltérés

személy10 jó a kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere férfi ,31 -> eltérés

személy11 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, férfi, 27 -> megegyezik

személy12 rossz a kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere, nő 37->megegyezik

személy13 rossz a kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere nő 36 -> megegyezik

személy14 rossz a kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere nő 25 ->megegyezik

személy15 rossz a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere nő 41 -> eltérés

személy16 jó a kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere férfi 34 -> eltérés

személy17 rossz kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere férfi 28 -> megegyezik

személy18 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere, nő 25 -> megegyezik

személy19 rossz a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere nő 27-> eltérés

személy20 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere nő 25 -> megegyezik

személy21 rossz a kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere férfi 30 -> megegyezik

személy22 jó a kommunikáció, több a négyszemközti információcsere nő 29 -> megegyezik

személy23 rossz kommunikáció, kevés a négyszemközti információcsere nő 25 ->megegyezik

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az Excel táblázatban a 23 darab személyre vonatkozó alapadatok közül az alkalmazottak kora, neme állt rendelkezésemre, továbbá a három kérdés ötfokú skála szerinti értékei. A három kérdés válaszai alapján 69 darab számadat, valamint a 23 darab megkérdezett alkalmazottak kora és neme szolgáltatta az adatvagyont. A következő feladatom ezek után, hogy a megadott információk alapján meghatározzam a legkézenfekvőbb, az adatok alapján kiértékelhető irányelveket, melyek alapján kiszűrhető, hogy kik azok a személyek, akiknek az összesített értékei ellentmondanak a tény adatokkal, tehát nem felelnek meg a meghatározott irányelveknek. Mindezek alapján létrehoztam egy táblázatot, melyben az összesített adathalmaz szerepelt a különböző attribútumok kiértékelésével.

Objektumok (sorok)

személy1

személy2

személy3

személy4

személy5

személy6

személy7

személy8

személy9

személy10

személy11

személy12

személy13

személy14

személy15

személy16

személy17

személy18

személy19

személy20

személy21

személy22

személy23

Attribútumok (X, Y oszlopok)

1. X(A1) Dolgozók közötti kapcsolat minősége (5 fokú skála értékei)

2. X(A2) Dolgozók közötti kommunikáció minősége(5 fokú skála értékei)

3. X(A3) Nem

4. X(A4) Kor

5. Y(5) Négyszemközti információcserék mennyisége mennyire elegendő (5 fokú skála értékei)

6. Irányok:

- minél nagyobb az Y, annál jobb a dolgozók közötti kapcsolat

- minél nagyobb az Y, annál jobb a dolgozók közötti kommunikáció

- nagyobb-e az Y, ha valaki idősebb vagy fiatalabb

- nagyobb-e az Y, ha valaki nő vagy férfi

7. Becslés

8. Tény+0

9. Delta

10. Delta/Tény

A feladat által érintett célcsoportok

Célcsoport lehet:

1. Különböző szervezeteken belül dolgozó alkalmazottak

2. A szervezetek egyes osztályainak vezetői

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Abból a szempontból lehet hasznos, elsősorban számomra, hogy a személyek értékei alapján konklúziót vonhatok le a szakdolgozatomban, tehát, ha az összesített eredmények minél hasznosabbnak bizonyulnak, a szakdolgozatom ennélfogva értékesebbnek bizonyul. Fontos szempont, hogy a szervezet vezető számára is hasznos ez a kimutatás, mivel láthatóvá teszi számukra, hogy milyen az alkalmazottak közötti négyszemközti információcserék mennyisége, valamint a dolgozók közötti kommunikáció és kapcsolatok minősége, ezenkívül, hogy látható-e a korok és a nemek tekintetében érezhető különbség, hogy vajon a nők vagy a férfiak figyelnek-e jobban arra, hogy elegendő legyen a négyszemközti információcsere, mellyel kikerülhetik az információk továbbításának elmaradásának lehetőségét, mely sok esetben problémát jelent a megfelelő munkamenet folyamatának szempontjából. Ezenkívül, hogy az idősebbek vagy a fiatalabbak teljesítenek-e jobban ennek tekintetében. Összegezve tehát megmutatja a vezetők számára a befolyásoló tényezők jelentőségét melynek segítségével így felismernék a probléma eredetét.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. téma kiválasztása

2. adatgyűjtés (kérdőív)

Táblázat elkészítése:

3. objektumok meghatározása ( alkalmazottak)

4. attribútumok meghatározása (mennyire elegendő a négyszemközti információcsere mennyisége, milyen a kapcsolat,milyen a kommunikáció, kor, nem)

5. számadatok bevitele a táblázatba

Adatmanipuláció

1. irányok meghatározása

2. irányok kiszámítása

3. irányok kiértékelése

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A következő eredmények születtek az elemzés alapján:

Az értékelésből kiderül, hogy a dolgozók közötti kapcsolatok értékei nincsenek befolyással a négyszemközti információcsere mennyiségének értékére.

16 személy értékeinél a kommunikáció értéke magas/egyenlő a négyszemközti információ mennyiségének értékéhez képest

7 személy értékeinél a kommunikáció értéke alacsony a négyszemközti információ mennyiségének értékéhez képest

-> a megfelelő kommunikáció hatással van a négyszemközti információcserére

15 nő nemű személy közül, 10 személy négyszemközti információ mennyiségének értéke magas, 5 személy értéke közepes/alacsony

8 férfi nemű személy közül, 3 személy négyszemközti információ mennyiségének értéke magas, 5 személy értéke közepes/ alacsony

-> nők értékei magasabbak

13 idősebb személy közül, 7 személy négyszemközti információ mennyiségének értéke magas, 6 személy értéke közepes/ alacsony

10 fiatalabb személy közül, 6 személy négyszemközti információ mennyiségének értéke magas, 4 személy értéke közepes.

-> fiatalabbak értékei magasabbak

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az elemzés végeredményeként láthatóvá vált, hogy e számítási mód nem tükrözi teljesen relevánsan a kutatás célját, mivel összesített eredmény a személyekre vonatkozóan nem született mind a négy irány figyelembevételével, melynek többek között az volt az oka, hogy kevés adathalmaz állt rendelkezésemre, tehát nem lehet megállapítani mindezen számítások alapján a meghatározott irányok értékeit, mivel amellett, hogy nem megfelelő az adatok mennyisége a vizsgálathoz, a felhasznált adatok nem is alkalmasak arra, hogy értékes, hasznos következtetéseket tudjunk levonni.

Ennek ellenére meg tudtam állapítani, hogy a kommunikáció mérhető hatást gyakorol a négyszemközti információcserére, a kapcsolatnak pedig nincs befolyásoló hatása. Ezenkívül pedig, hogy a nők négyszemközti információcsere mennyiségének értékei magasabbak, valamint a fiatalabb személyek értékei. A programmal futtatott eredmények alapján pedig egyes személyek válaszai között eltérések láthatóak (személy7,személy 10, szeméy15)

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Ha ösztönös vizsgálat alapján elemzünk, megállapítunk egy következtetést, ami nem biztos, hogy logikus, de lehet helytálló is. Ebben a vizsgálatban direkt célzattal olyan elemzési módszerrel végeztem az értékelést, hogy ne a saját értékelési, gondolati világunk alapján állapítsunk meg eredményt a felvetésekkel kapcsolatban, hanem logikai vizsgálatok szerint határozzunk meg egy értéket. Persze a feltételezések alapján próbáltam várható eredményeket megfogalmazni, de a célom az volt, hogy logikai számításokkal, mutassam meg, hogy lehet-e egy ilyen vizsgálati rendszerben, ahol elsőre megfogalmazódik bennünk egy kép a felvetődött kérdésekkel kapcsolatosan értékes eredményt kapni. Az elemzésben ellentétbe kerül a két értékelési módszer. A hasonlóságelemzéssel alkalmazott számítási módszerrel egy irányzat valósult meg értékelhetően, valamint egyes személyek válaszai között eltéréseket mutatott. A saját alkalmazott számított módszeremben sem sikerült érdemleges, hasznos eredményt elérnem, mivel nem lehetett mind a négy szempont figyelembevételével a személyekre objektív, helytálló értéket kimutatni. Ennek ellenére igyekeztem az attribútumok szerint besorolni a személyeket, mely végeredményeként sikerült a három irányt meghatároznom.

Összegezve az alkalmazott vizsgálatok nem mutatnak értékes eredményt. A feladat során olyan helyzettel szembesültem, ahol olyan adatok között kellett összefüggéseket keresnem, ahol nem is lehet megállapítani összefüggést, nem lehet eredményre jutni, vagy a kiszámolt eredmény sehová sem vezet. Felismertem, hogy sokszor az elsőre logikusnak tűnő összefüggésekből sem lehet bizonyítások nélkül eredményre jutni vagyis az összefüggések kiértékelése sem terelhet megfelelő irányba bizonyítás nélkül.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet