Szerkesztővita:Ram
Önismeret
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/onismeret.xlsx
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Önismeret, avagy ki ismeri jobban saját magát? Budapest vs. vidék.
A feladat előtörténete
A feladatom a szakdolgozatomhoz kapcsolódik szorosan, mivel egyéni kutatásomban, arra voltam kíváncsi, hogy a tizenéves korosztály, avagy az érettebb, negyven év körüliek ismerhetik-e jobban önmaguk és a környezetükben élők nem verbális jelzéseit. Az ott felhasznált kérdőív szolgáltatott adatokat ahhoz, hogy elkezdhessem ezen feladatomat. Kicsit módosítottam az úgynevezett hipotézisen, és így került fő szempontként a lakóhely szerinti önismeret a jelenlegi kutatásba.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy a meglévő adataimat szelektáltam, megszámoltam mennyi budapesti lakos töltötte ki előzetesen a kérdőívemet, és kiválasztottam ugyanannyi vidéki válaszadót is. Így 30-30 fős csoportokat kaptam. A megadott szempontokból is elég sokat ki kellett vennem, és csak azokat hagytam meg, amikből az önismeretre tudok következtetni. Nem minden állításom egyértelműen kapcsolható az önismerethez, de a bevallás mértékére is kíváncsi voltam. Tehát, hogy ha nem is pont úgy gondolja, de be meri-e vallani elsőként saját magának, másodsorban pedig nekem, hogy mondjuk rendelkezik-e előítélettel a tetováltakkal kapcsolatban. Az minősül az én szempontrendszerem szerint helyes önismerettel rendelkezőnek, aki:
- nem minden válaszát a középső (3) adathoz köti,
- nem csak a legmagasabb (5), vagy legalacsonyabb (1) értéket jelöli meg, változatosság nélkül, hanem rendelkezik önálló véleménnyel. A túl sablonszerűen ismétlődő válaszok azt tükrözik, hogy csak végigment a teszten, nem pedig elgondolkozva, saját életére kivetítve válaszolt.
Véleményem szerint a budapestiek ismerik jobban önmagukat. Ezt igyekeztem alátámasztani, olyan minták mentén, mint:
- a magasabb értékű válaszok száma a fővárosban élők csoportjában található,
- a vidékiek csoportja kisebb átlagértékekkel rendelkezik.
Végső eredményt a sorok átlagának számításával kapok, valamint a csoportok értékeinek átlagszámításával. Így rendelkezem számadatokkal arra vonatkozólag, hogy az én előzetes becslésem beigazolódik-e, vagy sem.
Ezen számok átlagainak fejében beigazolódott, hogy a Budapesten élők jobban ismerik önmagukat, mint a vidékiek.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Elsőként a meglévő adataimat szelektáltam, és kirajzolódott az a halmaz, amiből dolgozni tudok. 17 szempont maradt a táblázatban, valamint a 60 kitöltő válaszai. Ez 1020 adatot jelent. Tehát ezen információk birtokában tudtam kiszámolhatóvá tenni azt, hogy a Budapesten élők, vagy pedig a vidékiek ismerik-e jobban önmagukat. Az adathalmaz alapján kevéssel ugyan, de a budapestiek rendelkeznek nagyobb mértékű önismerettel, és önbevallással.
Objektumok (sorok)
A kitöltés anonim volt, így csak a 60 fő sorszáma látszik a következő módon:
1.
2.
3.
4.
5.
...
60.
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Irányelvek: 0 = annál nagyobb az esély a nagyobb önismeretre, minél nagyobb az oszlop értéke
1 = annál kisebb az esély a nagyobb önismeretre, minél kisebb az oszlop értéke
Életkor: év- a születéstől eltel évek száma, Irányelv:0
Iskolai végzettség: 1-általános iskola, 2-szakiskola, 3-középiskola, 4-főiskola/egyetem, Irányelv:0
Lakhely: település megnevezése, Irányelv:0
Hangsúly: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0
Hangszín: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0
Szemkontaktus: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0
Amilyen arckifejezést mutat felém társam, én azt viszonozom neki: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0
Gesztus:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0
Testtartás: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0
Szeretem, ha idegenek közel állnak hozzám: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0
Barátaimhoz közelebb szoktam állni, mint idegenekhez:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0
Ruházkodás: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0
Másokat a ruházatuk alapján ítélek meg: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0
Frizura: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0
Szeretem a tetoválásokat/testékszereket: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0
Előítéletem van a tetováltakkal szemben:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0
El szoktam pirulni: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0
Becslés
Tény+0
Delta
Delta/tény
Ellenőrzés
Ösztönös
Szelekció
Átlag
Átlag
A feladat által érintett célcsoportok
Három fő célcsoportom van:
1. A Budapesten élők, mindazok, akik kitöltötték a tesztet,
2. A vidékiek, akik szintén a tesztalanyok közül kerültek ki,
3. Azok az emberek, lakhelytől függetlenül, akik érdeklődnek az ilyen irányú különbségek iránt, és vevők mindarra, amire én jutottam.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Főként azért végeztem el ezt a feladatot, mert kíváncsi voltam, hogy fővárosban élők és a vidékiek között gondolkodás/önismeret/hitelességbeli kölünbségek is fellépnek-e? Ebben látom a hasznosságát is, mivel ezen a területen nem sok hasonló kutatással találkoztam ezidáig. Úgy gondolom, érdemes más témákat is felvetni, esetleg hozzákapcsolni még különböző pszichológiai tényezőket. Ösztönös szakértői vélemény költségvonzatai: Adatvagyon megszerzése Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(Excel/Open office) Szakértői munkaidő Hasonlóságelemzés költségvonzatai:
Adatvagyon megszerzése: kérdőív kitöltetése interneten, 24 óra, Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése: Excel: 10 perc Szakértői munkaidő: 30 perc
szakértői munkaidő, az adatvagyon rendelkezésére állásától számítva:
Önkényes vélemény: 30 perc
hasonlóság elemzés:10 perc
hasznosság különbözet becslése:
Önellenőrzési mechanizmusok:
Önkényes szakértői vélemény ellenőrzés baráti beszélgetés keretén belül, 1 óra : 20.000 Forint( vesd össze Társadalmi vita) Önellenőrző számítások része a szolgáltatásnak: 0 Forint
Szuboptimális megoldás kockázata: Önkényes szakértői vélemény ellenőrzése szakirodalom, közvélemény-kutatás elrendelésével: min.:20.000 Forint,( ha a baráti beszélgetés elbizonytalanít)
Tehát, mindösszesen 46.666 Forint reményében kezdjük el az alternatív megoldás létrehozását, ami 10 perc munka.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
Első lépések:
1. a téma kiválasztása
2. Kérdőív
Táblázat elkészítése:
3. az objektumok meghatározása (anonim--> számok)
4. az attribútumok meghatározása (demográfiai tényezők, önismerettel kapcsolatos állítások)
5. az összegyűjtött számadatok bevitele a táblázatba
Adatmanipuláció:
1. iránymeghatározás
2. sorszámozás
3. átlagszámolás
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Az eredményem a következő módon számítottam ki: a két csoportban lévő adatokat soronként, és oszloponként is átlagoltam. Az így kapott átlagértékek alapján, az oszloponkénti normák túlnyomó részében a fővárosban élők értek el magasabb számot.
A 14 vizsgálati szempontként megadott oszlopból, 8-ban egyértelműen magasabb átlagot értek el a budapestiek, 2 oszlop eredménye megegyezett, és csak 4 olyan volt, ahol a vidékiek átlaga volt magasabb. Tehát az oszloponkénti számítások alapján kijelenthető, hogy a fővárosiak ismerik jobban önmagukat. Ezután pedig, mind a 60 sort külön-külön is átlagoltam. Itt összeadtam a 14 adatot soronként, és a két csoportban kapott eredményeket még egyszer átlagoltam, így igen kis mértékben tapasztaltam eltérést, de bebizonyosodott ezen számítás alapján is, hogy a budapestiek ismerik jobban önmagukat.
A fővárosiak átlagértéke 3,7 lett, a vidékieké pedig 3,67. Igen csekély, 0.03 az eltérés, de nem dőlt meg az előre megjósolt felvetésem, tehát mindkét elemzési szempont alapján ki lehet jelenteni, hogy a budapestiek jobban ismerik önmagukat, mint vidéki embertársaik. A COCO elemzés segítségével kaptam egy másfélele eredményt. Ott a hiteles/hiteltelen kérdés volt a mérvadó, a megadott szempontok alapján.
Az eredmény szerint, a kitöltők közül(60 fő), mindösszesen 8 fő hiteltelen.
Tehát 52 fő hiteles válaszokat adott.
Ezen belül, a 8 főből 6 a Budapesten élők között van, és csak 2 a vidékiek között. Tehát ezek szerint a fővárosiak között nagyobb mértékű a hiteltelenségi ráta, mint az ország más területein élők között.
Mivel, a kédrőívem nem arra irányult, hogy ki hazudik, és ki mond igazat, én ugyanis mindenkinek megszavaztam a becsületességet, és a megbízhatóságot mindenkinek, ezért hiszek annak, amit a nyers, általam számított értékekből kiolvastam, tehát még mindig a fő konklúzióm, hogy a budapestiek jobban ismerik önmagukat, mint a vidékiek.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Az elemzésből kiderült, hogy a budapesti lakosok jobban ismerik önmagukat. A vidékiek pár századdal kevesebb számot értek el. Viszont, az is kiderült, hogy a budapestiek hiteltelenebbek, mint a vidékiek. Ezen két eltérő szempont alapán felmerülhet a kérdés mindenkiben, hogy vajon ismeri az önmagát jobban, aki nem hiteles válaszokat ad meg, vagy az, akinek kisebb érték jön ki végeredményben, de őszintén beszél önmagáról...?
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
A feladatmegoldás során körvonalazódott bennem a kép, mely szerint a válaszadók jelentős része igen is szentelt arra időt, hogy őszintén kitöltve, bevallja nekem, mi is a meglátása saját életéből az attribútumokra. Az, hogy a fővárosban élők hiteltelenebbek, mint vidéki embertársaik, minden bizonnyal a szocializációs közegükből is fakadhat. A falvakban élők egyik nagy mondása, hogy "fő a becsületesség, mert az mindig erény marad..." És egyéb bölcsességek, akarva, akaratlanul is beleivódott a mindennapi életükbe