TZS
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/pacik.xlsx
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A legjobb ló kiválasztása hasonlóságelemzéssel.
A feladat előtörténete
Témaválasztásom oka a lovak iránti szeretetem, tiszteletem és megbecsülésem. Véleményem szerint a ló az egyik legszebb, legintelligensebb és legnemesebb állat a világon. Nekem is van három lovam. Szeretek velük együtt lenni és dolgozni. Szabadidőmben gyerekeket és felnőtteket egyaránt lovagoltatok. Tapasztalataim alapján, kijelenthetem, hogy a lovaglás az egyik legjobb, ha nem a legjobb stresszoldó tevékenység. A ló sok mindenre megtanítja az embert, nemcsak a testet hanem a lelket is kordában tartja. Mellettük az ember megtanulja például, hogy mi az odafigyelés, megalázkodás, felelősség és még sok-sok mindent. A lovak amelyekkel feladatomban foglalkoztam, versenylovak. A feladatom célja hogy egy fiktív példán keresztül, egy gazdasági társaságnak kiválasszam a legmegfelelőbb versenylovat továbbtenyésztésre
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Feladatom elemzésében három szempontot vettem figyelembe, mely alapján kiválasztottam a szerintem „legmegfelelőbb” lovat. Mindenképpen fontos, hogy ismerjük a vásárlót. Elemzésünkben meg kellene határoznunk a ló vételi árát, mivel a rá áldozható összeg nagyban változtathatja a nézőpontunkat. Jelen helyzetben vegyünk egy átlag árat (amennyiben az ár mindegy, a választásunk mindenképpen Zengőre esne, aki középkorú, 8 futamból 8 első helyezés, de nem elérhető az „átlag lovas pénztárcának”. Ebből adódóan a másik jó kvalitásokkal rendelkező lovunk, Betty is kimarad a lehetőségek közül, mivel ők ketten jó tulajdonságúak,fiatalok, de a legdrágábbak) Ha mondjuk tudnánk számolni a verseny győzelmek alapján, a díjjakkal, úgy könnyebb lenne kiszámolni, hogy mikorra térül meg a befektetés, vagy a lovak közötti vételi ár, de most ezt is figyelmen kívül kell, hogy hagyjuk. Az ár, eredmények, és kor alapján két ló maradt, amely még számomra belefér a megvásárolandó kategóriába. (Glória, és Királyfi) Glória fiatal, versenyein 60%- ban ért el 1. helyezést,a dobogóról sosem csúszott le és egy teljesen közép áru lónak számít, majdnem Zengő vételárának a felébe. Királyfi „kedvező áru” lóként került az elemzésbe (a felsorolt lovak töredéke), nem elhanyagolható, hogy fiatalnak számító, és kiegyensúlyozottan dobogós helyezést ér el, de mégsem olyan eredményes, mint Glória az olcsó kategóriás lovak között. A választás mindenképpen 2 lóra szűkül, a vételi ár alapján Glóriára, és Zengőre, pénztárcánktól függően (versenyzési szempontból). Mivel feladatomban tovább tenyésztésre keresek versenylovat, így inkább a kanca vásárlása helyeződik előtérbe, ezért a legjobb választás a lovak közül minden képen Glória lesz. (ár, helyezés, kor, és nem alapján)
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
A feladatom fiktív adatokon alapul, így az adatgyűjtés nem okozott problémát. Tizenöt darab fiktív lovat vettem alapul és ezekhez nyolc attribútumot rendeltem hozzá. Tapasztalataim alapján a nyolc attribútum és tizenöt objektum elegendő volt, hogy a lovakat össze tudjam hasonlítani.
Objektumok (sorok)
Betty
Rubin
Délibáb
Blanka
Glória
Lurkó
Dáma
Málna
Musztáng
Királyfi
Sas
Boróka
Molly
Zengő
Zerge
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Az objektív összehasonlíthatóság miatt a következő attribútomokat választottam.
Kor
Nem
Versenyek száma
Első helyezés
Második helyezés
Harmadik helyezés
Nem ért el helyezést
A ló eladási ára (ezer Ft)
A feladat által érintett célcsoportok
A gazdasági társaság vezér kara, akik odafigyelnek arra, hogy nem feltétlenül a legdrágább ló a legjobb és a legolcsóbb ló a legrosszabb és arra is odafigyelnek, hogy befektetésük megtérül-e.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Véleményem szerint a lóvásárlás egy olyan döntés, ahol a vásárlónak nagyon körültekintően kell, hogy eljárjon. Ha nem a megfelelő lovat veszi meg, nem csak azt a pénzt veszítheti el, amennyit befektetett, hanem azt is amit a vásárlás után rákölt. A ló nagyon érzékeny állat egy kis sérülés és véget vethet a verseny karrierjének. A COCO-elemzés pontosan kiküszöböli a rossz vásárlást. Az elemzés során kiderül, hogy mennyire értékarányosak ezek a lovak. Kitudjuk szűrni, hogy melyek azok az attribútumok amelyek elsősorban meghatározzák a döntésünket.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
Hasonlóságelemzésem a következő lépéseket tartalmazza:
1. Alapadatok: a táblázatot fiktív adatok alapján hoztam létre, soronként egy objektumot és attribútumának mértékét rögzítettem. A lovak neménél kódolást használtam, melyet a munkalapon rögzítettem.
2. Metaadatbázis: az adattáblázatból létrehozott adatbázis. A létrehozásában segítségemre volt az Autoszűrő alkalmazás, így egyszerűen és gyorsan kereshetünk rá a tartományban lévő adatokra.
3. Kimutatás: a metaadatbázisból létre hoztam kimutatásvarázslóval egy Pivot-táblát, ahol az egyik tengely az objektumok és a másik pedig az attribútumok, az adott objektum adott oszlopában szerepel az objektum adott attribútumainak értéke. A kimutatást darabra és értékre vonatkozóan is létre hoztam. A darabszám azért is fontos, mert megmutatja, hogy egy objektumhoz nem csak egy attribútumot rendelem hozzá.
4. Elemzés (sorrend): az alapadatok táblázatot kibővítettem egy Y0 attribútummal, melynek értéke 1000 pont. Ezután meghatároztam az irányokat. A kor irányának meghatározásánál a minél kisebb annál jobb elvet követtem, vagyis azt a lovat venném meg amelyik a legfiatalabb, itt az irány 1.A lovak eladási áránál, a nem ért el helyezésnél és a nemnél is ezt a metódus követtem, ezért az irány itt is 1. A többi attribútumnál (versenyek száma, első helyezést ért el, második helyezést ért el, harmadik helyezést ért el és a nem ért el helyezést) a minél nagyobb annál jobb elvet követtem, miszerint minél jobb helyezést ér el, annál inkább meg kell venni. Ezért ezeknél az irány 0. Majd az adattáblából kiindulva, sorszámfüggvény segítségével az objektumokat rangsoroltam az egymással összemért attribútumok alapján.
5. COCO-elemzés /direkt és inverz/: a sorrend táblázatból a my-x program segítségével elkészítettem a COCO online elemzést. Az elemzésnél az első lépés az irányok meghatározása volt, a második lépésnél rangsoroltam az attribútumok értékeit, harmadik lépés volt a lépcsők elkészítése majd utolsó lépésként jött a futtatás. A futtatás eredményét bemásoltam egy munkalapra.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Számomra a COCO-elemzés bebizonyította, hogy szinte bármelyik lovat megvásárolhatnám, mert szinte mindegyik megérte az árát.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Úgy gondolom, hogy a "fáradtságos" munka meghozta a gyümölcsét. Érdemes volt végigcsinálni ezt az elemzést, mert ha csak rá ütöttem volna a hasamra és úgy választottam volna ki a legjobban nem kaptam volna ilyen egyértelmű elemzést. Az elemzés során kiemelkedtek az az attribútomok amelyeknek nagyobb a jelentőségük.
A hasraütéses módszerem nem tért el szignifikánsan a hasonlóságelemzéstől, de azoknak akik tényleg befektetési szándékkal és nem hobby-ból vásárolnak lovat, azoknak ajánlom ezt a hasonlóságelemzést, hogy tényleg objektív döntést tudjanak hozni.