Eszközök a kommunikációban

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Kommunikációs eszközök használata

A feladat előtörténete

Azért választottam ezt a témát, mert szakdolgozatomban egy szervezet belső kommunikációjának elemzését vizsgáltam. Ezek alapján igyekeztem rávilágítani,hogy a csoporton belül melyek azok a kommunikációs eszközök amelyeket a leggyakrabban/legszívesebben használnak.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A feladat helyes megoldásához,ahhoz,hogy kiderüljön mely kommunikációs eszközöket használják a leggyakrabban táblázatot kellett készítenem. A táblázatban a következő lehetőségek szerepeltek, amelyeket 1-5ig terjedő skálán kellett értékelniük a megkérdezetteknek.(1=egyáltalán nem,5=leggyakrabban)

Hirdetőtábla

Telefon

Személyes beszélgetés

Írásbeli értesítés (nyomtatott)

E-mail

Honlap

Fórum

Összefoglalva az adatok rangsorolásával kialakult (és a COCO programban futtatott hasonlóság elemzéssel ) elsőként a kategóriák szerint egy rangsor, majd egy összesítő rangsor amiben megtekinthetőek a végső eredmények.

Az összesítés után a konklúzió a következő:

1, BE: Kissé túlértékelt a személyes beszélgetés fontossága

2, BN: Reális a személyes beszélgetés fontossága

3, BG: Kissé túlértékelt a személyes beszélgetés fontossága

4, GZ: Kissé túlértékelt a személyes beszélgetés fontossága

5, GM: Kissé túlértékelt a személyes beszélgetés fontossága

6, KT: Reális a személyes beszélgetések fontossága

7, KD: Reális a személyes beszélgetések fontossága

8, LZ: Reális a személyes beszélgetések fontossága

9, NA: Reális a személyes beszélgetések fontossága

10, RM: Semleges a személyes beszélgetések fontossága

11, TE: Kissé túlértékelt a személyes beszélgetés fontossága

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az eredményhez először fel kellett dolgoznom a kérdőívem, ahol a 11 fő 7 bizonyos kommunikációs eszközt tekintve 1-5- ös skálán osztályozhatta a kommunikációs eszközöket. Az 5 szempont a következők voltak:

Egyáltalán nem használom: 1

Kis mértékben használom: 2

Néhányszor használom: 3

Gyakran használom: 4

Legtöbbször használom: 5

Objektumok (sorok)

1,BE

2,BN

3,BG

4,GZ

5,GM

6,KT

7,KD

8,LZ

9,NA

10,RM

11,TE

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Hirdetőtábla,telefon, írásbeli értesítés, fórum,e-mail,honlap, személyes beszélgetés. 0= annál nagyobb az esély a jó kommunikációs eszköz használatára, minél nagyobb az oszlop értéke, 1= annál kisebb az esély a rossz kommunikációs eszköz használatára, minél kisebb az oszlop értéke. Skála: 1(egyáltalán nem,)-5 (leggyakrabban)

1,Hirdetőtábla: irányelv:1 skála:3-kis mértékben használom

2,Telefon: irányelv:0 skála:5-leggyakrabban használom

3,Írásbeli értesítés: irányelv:0 skála-2 alig használom

4,Fórum: irányelv:1 skála:2-alig használom

5,E-mail: irányelv:1 skála:2-kis mértékben használom

6,Honlap: irányelv:1 skála:2-kis mértékben használom

7,Személyes beszélgetés: irányelv:0 skála:5-leggyakrabban használom

8,Tény+0

9,Delta

10,Delta/Tény

11,Ellenőrzés

12,Konklúzió

A feladat által érintett célcsoportok

Mindenki, aki kommunikáció- és médiatudomány szakon tanul,illetve kommunikációt tanul, hogy mely kommunikációs eszközöket használhatják,vagy melyek azok a kommunikációs eszközök amiket a leggyakrabban használnak.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Elsősorban a hallgatói célcsoport számára várható a legnagyobb hasznosság, mivel ezen táblázat lehetővé teszi mindenki számára, hogy ki melyik kategóriában melyik kommunikációs eszközt használja a leggyakrabban, illetve a legkevésbé.A hallgatók tükörképet kapnak saját kommunikációs eszközük használatáról. Így könnyebben átláthatják, hogy mások számára melyek voltak azok az eszközök amiket szívesen használnak.Világos képet kapnak arról is, hogy nem biztos, hogy ha csak egyféle kommunikációs eszközöket használunk, igenis ki kell használni a különböző lehetőségeket is.

További hasznosság:

Értékelni lehet ösztönösen,intuícióinkra hallgatva szakértői vélemény alapján -> nem lesz pontos, nem biztos, hogy igazságos lesz a végeredmény, időigényes (240 perc)

Ösztönös szakértői vélemény költségvonzatai:

-> Adatok begyűjtése

-> Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(Excel,Open office)

->Szakértői munka idő 50 perc (25.000Ft)

Hasonlóság elemzés költségvonzatai:

->Szakértői munkaidő 1,5 óra (150.000Ft)

-> Egy irodai dolgozó átlagos óra bére 1500Ft(2 óra:3000 Ft)

Összesen idő: 240 perc Költség: 178,000Ft

-> Modellezés: 15 perc (0Ft)

-> Szakvélemény megformálása 15 perc (0Ft)

-> Összesen 30 perc. A költség 0 Ft

178,000 Ft reményében kezdeném el a kommunikációs eszközök használatának elemzését.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A kérdések érthető megfogalmazása

A kérdőív kitöltetése 11 emberrel, valamint a válaszok feldolgozása

Eredmények kiszámítása

Objektumok meghatározása

Attribútumok meghatározása

Adatok összegyűjtése, valamint összefoglalása

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A COCO táblázat szemlélteti a végső eredményeket.

A hallgatók közül a rangsorolás szerint 5 főnél kissé túlértékelt a személyes beszélgetés fontossága.

A hallgatók közül 5 főnél reális a személyes beszélgetés fontossága.

A hallgatók közül 1 főnél semleges eredmény született.

Azoknál a hallgatóknál akiknek túlértékelt eredmény született a személyes beszélgetés fontosságáról, el kellene gondolkodniuk,hogy esetleg más eszközöket is igénybe vegyenek. Azoknál a hallgatóknál akiknél reális eredmény született,ők próbálják megtartani ezt az egyensúlyt. Továbbá annál az egy hallgatónál akinél semleges eredmény született,azt javasolnám, hogy vagy nem jó eszközöket használ a kommunikációja során, és ezáltal maga a kommunikációja sem helyes,vagy egész egyszerűen nemtörődömség mutatkozik a saját kommunikációs eszközök használatában.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az elemzés alapján láthatóvá vált, hogy ki az aki megfelelő számban használja a különböző kommunikációs eszközöket, és ki az aki viszont nem. Az is elgondolkodtató,hogy a 11 főből 5 embernél túlértékelt a személyes beszélgetés fontossága,5 embernél reális, és egy főnél pedig semleges.Összefoglalva azoknál az embereknél akiknek túlértékelt, valamint semleges eredmény született, feltehetjük azt a kérdést nekik,hogy valóban a kommunikáció szak volt számukra az ideális választás?

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Az eredmények alapján jól megállapítható,hogy a hallgatók arányaiban véve nem biztos, hogy a megfelelő szakot választották maguknak.Csak kevesen használják rendszerességgel a számukra rendelkező különböző kommunikációs eszközöket. Érdemes lenne a jövőben mindenkinek eldöntetnie,hogy az a szak amire jelentkezett az valóban megfelel a képességeinek, és nem haladja azt meg. Ezzel saját magának is segít. valamint az őt tanítóknak is.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet