Ongyilkossagok aranya

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Öngyilkosságok nyers arányszáma a válságot megelőző években, illetve a válság éveiben

A feladat előtörténete

Az utóbbi időben gyakran került címlapokra olyan hír vagy tudósítás, mely arról számolt be, hogy a "válság" közvetett hatására, illetve a közvetlen válságjegyek következtében, Európa-szerte nőtt az öngyilkosságok száma. Közismert tény, hogy Magyarországon eleve igen magas az öngyilkosságok aránya az össznépességen belül. Az elemzés során arra kerestem a választ, hogy a "válság" hatására, más európai országokkal összevetve, tovább nőtt-e ez az arány, vagy stagnált, esetlegesen csökkent.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A feltett kérdésre természetesen több irányból is adható válasz. Ha csak azt kérdezzük, nőtt-e az öngyilkosságok arányszáma, ezt az éves adatok összevetésével egyszerűen eldönthetjük. Az egyéni, pszichikai tényezők hatásának vizsgálata az öngyilkossági arányra sokkal inkább a pszichológia, szociálpszichológia hatáskörébe tartozik. A kérdés jelen esetben úgy hangzik, hogy az egyes válságjegyek, tehát gazdasági mutatók, következtében nőtt-e, változott-e ez az arány, illetve, hogy az adott arány magyarázható-e a választott attribútumok alapján. Előzetesen, a fentebb említett cikkek miatt, arra számítottam, hogy az öngyilkosságok arányszáma, ha nem is meredeken, de emelkedő tendenciát jelez majd, melynek oka elsősorban a szintén növekvő munkanélküliség, valamint az ezzel párhuzamosan növekvő szegénysgéi arány. Az összegyűjtött adatok szintén ezt látszottak alátámasztani, hiszen különösen a válság által súlyosan érintett országokban, 2005-2010 között élesen emelkedett a munkanélküliségi arány. A szegénységi arány ugyanakkor vagy stagnált, vagy csak enyhén nőtt, mely a híradások tükrében, önmagában is meglepő tény, tudván persze azt is, hogy a munkanélküliség rövid távon való növekedése nem vonja magával a szegénységi arány rövid távú növekedését, vagyis, ez csak hosszabb távon fejti ki hatását.

Előzetesen egy magam által kidolgozott módszerrel igyekeztem megállapítani, hogy a választott attribútumok alapján az egyes országokban magas, alacsony, vagy az attribútumoknak megfelelő mértékű-e az öngyilkosságok száma.

• A módszer leírása a következő:

2005-öt bázisévnek tekintettem, vagyis ebben az évben az öngyilkosságok számát az attributúmoknak megfelelőnek feltételeztem. A többi vizsgált évet ehhez az évhez viszonyítottam, egy pontrendszer alapján.

Az egyes attribútumokat, (önkényes) fontossági sorrendbe helyeztem, majd ezekhez egy pontszámot rendeltem, az alábbiak szerint:

• 1. Munkanélküliségi ráta (ha nő, feltételezem, nő az öngyilkossági arány) - 5 pont
• 2. A magánszektor adóssága (ha nő, feltételezem, nő az öngyilkossági arány) - 4 pont
• 3. Bruttó államadósság (ha nő, feltételezem, nő az öngyilkossági arány) - 3 pont
• 4. Szegénységi arány (ha nő, feltételezem, nő az öngyilkossági arány) - 2 pont
• 5. Szociális védelemre fordított kiadás mértéke (ha nő, feltételezem, csökken az öngyilkossági arány) - 1 pont

Ezek a bázisév pontjai, összesen tehát 15 pont. Ha a többi évben az attribútumok pozitív irányba változtak (vagyis ebben az esetben az öngyilkosságok számának csökkenését okozták), úgy ezekből levontam egy pontot, ha negatív irányba, ezekehez hozzáadtam egy pontot. Így egy adott évben a minimális pontszám, melyet egy ország kaphatott, 10 pont, a maximális pedig 20 pont volt. A magsabb pontszám, a feltételezésem szerint azt kell jelentse, hogy nőtt az öngyilkosságok száma, az alacsony pontszám pedig ellenkezőleg, alacsonyabb öngyilkossági arányt kell, hogy jelentsen.

Megvizsgáltam, hogy az egyes attribútomokra vonatkozó értékek milyen irányba változtak, majd a kapott pontszámokat figyelembe véve megnéztem, hogy az öngyilkossági arány nőtt-e, vagy csökkent-e 2005-höz képest. Ha a pontszám nőtt/csökkent és az öngyilkosságok száma szintén nőtt/csökkent, akkor semleges, vagyis az attribútumoknak megfelelő értékről van szó. Ha a pontszám nőtt, de az öngyilkosságok száma csökkent, akkor alulteljesített, fordított esetben túlteljesített az öngyilkosságok száma az attribútumokhoz képest.

Az attribútumok értékének változásának irányát egyszerű kivonással néztem mag, vagyis a 2005-ös év adataiből egyenkenként kivontam a többi év hasonló adatainak értékeit.

Az ezen módszerrel megállapítot eredmények szintén megtekinthetőek az .xls file-ban. Értelemszerűen ez a módszer közel sem lehet pontos, hiszen ebben az esetben az attribútumoknak előre meghatározott fontosságot tulajdonítottam, illetőleg minden évet a bázisévhez, 2005-höz viszonyítottam, s ez önmagában torzította az eredményeket. A pontosabb eredmények érdekében fordultam a hasonlóságelemzéshez a COCO-módszer segítségével, melynek menete az alábbiakban olvasható.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az elemzéshez szükséges adatokat a Központi Statisztikai Hivatal, illetve az Eurostat oldaláról gyűjtöttem, valamint az öngyilkosságok nyers arányszámát magam számítottam ki.

Objektumok (sorok)

• Magyarország
• A válság által kevésbé súlyosan érintett országok:
• Ausztria
• Egyesült Királyság
• Németország
• A válság által súlyosan érintett országok:
• Görögország
• Portugália
• Spanyolország

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Az alábbi tulajdonságoket vettem figyelembe az elemzés során:

• Munkanélküliségi ráta (%). Ha nő a munkanélküliségi ráta, nő az öngyilkosságok arányszáma.
• Bruttó államadósság (a GDP százalékéban) (%). Ha nő a bruttó államadósság, nő az öngyilkosságok arányszáma.
• A magánszektor adóssága (a GDP százalékában) (%). Ha nő a magánszektor adóssága, nő az öngyilkosságok arányszáma.
• Szociális védelemre fordított összes kiadás (a GDP százalékában) (%). Ha nő a szociális védelemre fordított kiadás mértéke, csökken az öngyilkosságok arányszáma.
• Szegénységi arány társadalmi juttatások után (%). Ha nő a szegénységi arány, nő az öngyilkosságok arányszáma
• Öngyilkosságok nyers arányszáma (fő/100.000 fő)

A feladat által érintett célcsoportok

Célcsoportnak tekintem azokat, akik döntési helyzetben vannak a gazdaságpolitika illetve a társadalompolitika alakításának területén.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az elemzésből kiderül, hogy a szociális védelemre fordított kiadások tekintetében igen nagy eltérések vannak az egyes vizsgált országok között, ezen kiadások viszont jótékonyan hatnak az öngyilkosságok arányszámának változására. Társadalompolitikai, gazdaságpolitikai haszna lehet tehát a válasznak.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Az elemzés lépései:

• Adatgyűjtés, illetve adatbázis létrehozása
• Az adatok alapján kimutatás készítése
• Az elemzéshez az adatok évekre bontása, hasonlóság-elemzés a COCO-módszerrel
• Az adatok összesítése, következtetések levonása

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az elemzés alapján elmondható, hogy 2005 kivételével, a többi vizsgált évben, Magyarországon az öngyilkosságok számát magyarázzák a választott attribútumok. Az öngyilkosságok nyers arányszámát illetően mindössze enhye ingadozás figyelhető meg a vizsgált években, vagyis ennek mértéke a 'válság' hatására sem nőtt meg. Ugyanez elmondható a többi vizsgált országról is, kivéve Portugáliát, ahol 2006-hoz képest 2007-ben volt egy ugrásszerű növekedés, majd 2010-ig az arány egyenletesen nőtt, de, a felálított modell szerint, ezzel együtt is 'alulteljesített' az ország e tekintetben, vagyis a gazdasági mutatók alapján magasabb öngyilkossági arány volt várható. Ausztria ezzel szemben, 2005 kivételével, folyamatosan 'túlteljesített', vagyis itt magasabb volt az öngyilkosságok aránya, mint az a mutatók alapján várható lett volna. A két utolsó vizsgált évben Németország 'túl-', míg az Egyesült Királyság 'alulteljesített', vagyis a válaszott mutatók alapján az előbbi országban kevesebb, míg a másodikban magsabb öngyilkossági arány volt várható.

A vizsgált 6 évben a két legfontosabb tényező a bruttó államadósság illetve a magánszektor adóssága voltak. Ezeket követte, 2005 kivételével, a munkanélküliségi ráta mértéke, majd a szociális védelemre fordított kiadások és a szegénységi arány. Érzékenység szempontjából a munkanélküliségi ráta és a szegénységi arány tekintetében nem tehető statisztikai különbség a válaszott országok között. Jelentős ugyanakkor a különbség az országok között az államadósság és a magánszektor adóssága tekintetében, illetve az utolsó két vizsgált évben a szociális védelemre fordított kiadás mértékében is.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Bár a szociális védelemre fordított kiadások mértéke önmagában nem bizonyult fontos tényezőnek az öngyilkossági arányszámok (pozitív irányú, vagyis ez esetben csökkenő) irányú változásában, mégis elmondható, hogy azon országokban, ahol ezen kiadások jelentősen nőttek a korábbi évekhez képest, ott a válság által kevésbé súlyosan érintett országok (Ausztria, Németország) esetében az elvárhatónál magasabb az öngyilkosságok arányszáma, a válság által súlyosan érintett ilyen ország (Spanyolország) esetében a választott mutatóknak megfelelő mértékben alakult. Természetesen a szociális védelemre fordítandó összeg sem emelhető a megfelelő források nélkül. Az elemzés alapján a legkedvezőtlenebb hatással az öngyilkossági arányok alakulására az államadósság illetve a magánszektor adóssága volt a vizsgált években. Összetett problémáról van itt tehát szó, hiszen az államadósság igen kívánatos csökkentése, jobb esetben, a központi költségvetés kiadási oldalának csökkentésével érhető el, így azonban értelemszerűen kevesebb forrás jut a szociáilis védelemre is. A költségvetés bevételi oldalának növelése viszont a magánszektor adósságának mértékére lehet kedvezőtlen hatással. Tekintve azonban, hogy az elemzés alapján az adósság két fajtája a legfontosabb tényező e kérdésben, ezek csökkentésére helyezendő a hangsúly.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet