Várható élettartam

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/varhato_elettartam.xlsx

A feladat célja

A néhány kiválasztott európai ország férfilakosságának 2009-re becsült születéskor egészségesen várható élettartam adatának összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, az egy főre jutó GDP, a vizsgálat az egy főre jutó egészségügyi kiadások, a naponta dohányzók százalékos aránya és az szegénységi küszöb alatt élő lakosság százalékos aránya alapján készül.

A feladat előtörténete

A magyar lakosság egészségügyi állapotának bemutatása igen népszerű téma. Az utóbbi időben rengeteg cikkel, televízió- és rádióműsorral találkoztam, ami valamiképpen ezzel a témával foglalkozott, és kivétel nélkül mindegyik igen negatív kicsengésű volt. De volt egy másik közös tulajdonságuk is: a többségük úgy tett megállapításokat ebben a kérdésben, hogy nem jelölte meg az adatainak forrását, esetleg megjelölte, de kiderült, hogy egy kis mintán, például egy nem átlagos helyzetű csoportból származnak, és nem is nagyon voltak ezek az adatok ellenőrizhetőek, másokkal összevethetőek. Felmerül a kérdés, hogy egy ilyen súlyú témában lehet-e határozott kijelentéseket tenni konkrét vizsgálatok elvégzése nélkül?

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A magyar férfilakosság 2009-re becsült születéskor egészségesen várható élettartam-értéke az adott évi EU átlagtól elmarad, így alacsonynak tekinthető. A jelenleg fellelhető magyarázatok a gazdasági és egészségtudatos magatartással kapcsolatban tesznek kijelentéseket, ám ezeket gyakran nem támasztják alá kvantitatív vizsgálatokkal, csak a lehetséges ok-okozati összefüggéseket villantják fel. A vizsgálatomnak két célja van.

• Az első, hogy hasonlóságelemzés segítségével egy kvantifikált elemzés eredményeként értékeljem a kijelentést, hogy a

magyar férfilakosság 2009-re becsült születéskor egészségesen várható élettartam-értéke a "vizsgált magyarázó változók adott értéke, és a vizsgált objektumok tükrében" alacsony-e.

• A második, hogy megállapítsam, hogy erre a kérdésre valóban lehetséges-e ezekkel a magyarázó változókkal releváns eredményre jutni a kérdés tekintetében, vagyis elegendőnek bizonyul-e ennyi adat egy határozott kijelentés megtételéhez.

A konkrét vizsgálati eredmény így az excel-állományomnak nem csak egyetlen értéke lesz (a magyar lakosságra vonatkozó értékelés), hanem az összes objektumra adott értékelés hitelességére vonatkozó értékelések is hozzá tartoznak. Így, amennyiben az objektumok több, mint 50%-ára nem hiteles becslés alakul ki, arra következtethetünk, hogy a vizsgálat ebben a formában nem megfelelő, nem tartalmaz elegendő adatot a kérdés megválaszolásához.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A vizsgálatba a visegrádi országokon kívül Szlovákiát, Németországot, Romániát és Ausztriát vettem be, az adatokat az EUROSTAT adatbázisából nyertem.

A feladat által érintett célcsoportok

Minden személyt érintettnek tekintek, akit a kérdés érdekel, de különösképpen azokat, akik valamiért kénytelenek határozottan állást foglalni a dologgal kapcsolatban, pl.: politikusok, újságírók.

Objektumok (sorok)

Az objektumok a következők:

• Németország
• Magyarország
• Ausztria
• Lengyelország
• Szlovákia
• Csehország
• Románia

Attribútumok (X, Y oszlopok)

A következő tulajdonságok alapján hasonlítottam össze az objektumokat:

• Egy főre jutó GDP. Mértékegység: Euró/fő-minél magasabb X(ij), annál magasabb Y(i).
• Egy főre jutó egészségügyi kiadások. Mértékegység: Euró/fő-minél magasabb X(ij), annál magasabb Y(i).
• Egy főre jutó rendelkezésre álló jövedelem. Mértékegység: Euró/fő-minél magasabb X(ij), annál magasabb Y(i).
• Naponta dohányzók aránya. Mértékegység: %-minél alacsonyabb X(ij), annál magasabb Y(i).
• Szegénységi arány. Mértékegység: %-minél alacsonyabb X(ij), annál magasabb Y(i).

minden i = 1, ..7 és j = 1, ..5 , ahol i = 1,2,..7, az objektumok szerinti rendezés, és j = 1,2,3,4,5 a magyarázó változók szerinti rendezés.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

1.A kiemelt objektum (magyar férfilakosságra becsült érték) értékelése

Saját elemzés:

• Adatvagyon összegyűjtése(ingyenes).
• Az adatvagyonhoz szükséges programcsomag beszerzési költsége(Office-csomag, ingyenes).
• A szakértői munka(az adatok összehasonlítása):
  • Költsége: 3000Ft/óra(önkényes).
  • Ráfordított idő:2 óra.

COCO hasonlóságelemzés:

• Adatvagyon összegyűjtése(ingyenes).
• Az adatvagyonhoz szükséges programcsomag beszerzési költsége(Solver, ingyenes).
• A szakértői munka:
  • Költsége:3000Ft/óra
  • Ráfordított idő:4 óra.

Részköltség:18000Ft.

2.A második kérdésre adott válasz

• Szakértői munka:A hitelesség vizsgálatával kapcsolatos megfontolások
  • Költsége: 3000 Ft/óra
  • Ráfordított idő:20 perc

Részköltség: 1000 Ft

Összköltség: 19000 Ft. A kérdésekre kapott válaszoknak legalább ennyi hasznosságot kell nyújtaniuk.

A hasznosság megállapításához három munkafázis elkülönítése szükséges.

• 1. Előzetes vizsgálódás: az első kérdés felvetésének előfeltétele. Költsége: 6000 Ft. Hasznossága akkor teljesül, ha választ kapunk az első kérdésre. Ehhez természetesen szükséges még a COCO elemzés eredményének értékelése, ami azonban az elemzés elvégzése után már nem számottevő költség, mivel csak nagyon rövid időt vesz igénybe.
• 2. A COCO elemzés elkészítése. Ez a fázis elengedhetetlen mindkét kérdés megválaszolásához, hasznossága a konkrét eredménytől függetlenül a megbízható következtetések lehetővé tételében van. Költsége: 12000 Ft. Ha elkészül, és leolvasható eredményeket tartalmaz, a hasznosság teljesül.
• 3. A második kérdés mérlegelése. Ehhez a már elkészített COCO táblát kell venni, és mérlegelni, hogy összességében megbízható-e a modell. Ennek időtartama valamivel hosszabb, így már számottevő költségként kell figyelembe venni, 1000 Ft-nak vettem.

Ilyen módon, a COCO tábla elkészülte akkor nyer értelmet, ha bármelyik kérdésre választ ad, és abban az esetben minimális haszna 12000 Ft, az első kérdésre adott válasz plusz hasznossága minimálisan 6000 Ft, a második kérdésre adott választ plusz hasznossága minimum 1000 Ft.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A megoldás menete a következőképpen épül fel:

• A "Feladat ismertetése" nevű munkafüzetben a felmerülő kérdés rövid összefoglalója található.
• A "Felhasznált adatok" nevű munkafüzetben a különböző forrásból összegyűjtött adatok találhatók.
• A "Adatbázis" nevű munkafüzetben az összegyűjtött adatokat úgy rendeztem,hogy kimutatást tudjak készíteni.
• A "Pivot" nevű munkafüzet magát a kimutatást tartalmazza egyrészt érték/összeg, másrészt darab/összeg formában.
• A "COCO" nevű munkafüzet a tényleges elemzést tartalmazza a következő táblázatokkal:

  -Alapadatok:A pivotból kinyert, elemzésre váró adatokat tartalmazza(B2-F8).
   Megjegyzés:Az utolsó oszlop(F) az eredeti Y értékeket tartalmazza.
  -Rangsor:Az egyes tulajdonságok értékeit(B11:F17) rangsorolja csökkenő(irányultság:0) vagy növekvő(irányultság:1) sorrendben.
  -Lépcsők:(BB20:E26).
  -Segédtáblázat:(A 26-K35).
   Megjegyzés:Mindkét táblázatot a Solver program fogja kitölteni, ha futtatjuk.
  -COCO:Több részből épül fel;
     -(B29:E35)"F.keres" függvény.A Solver futtatása után lesznek meg a végleges értékek.
     -(F29:F35)Eredeti Y-értékek.
     -(G29:G35)A Solver futtatása után kapott(számított) Y-értékek.
     -(H29:H35)Az eredeti és számított Y-értékek közötti eltérés.
     -(H36)A Solver futtatása.
     -(I29:I35)Százalékos eltérés
     -(J29:J35))"HA" függvény segítségével döntünk az adott objektumról(alulteljesít,túlteljesít,semleges).
     -(K29:k35)A számított értékek hitelességét ellenőrzi a "COCO(2)" munkafüzet segítségével.
     -(A37:E38)A tulajdonságok fontosságát mutatja egyrészt az értékek átlagolásával, másrészt rangsorolásával.
     -(A39:E39)Azt mutatja, hogy az objektumok a tulajdonságok alapján mennyire különülnek el egymástól.
      Ehhez a szórást használjuk, majd a rangsorolást.

• A "COCO inverz" munkafüzetben újra számoljuk az értékeket fordított rangsorolással.Ha a döntés eredménye ellentétes a "COCO" munkafüzet eredményével, akkor az eredményt hitelesnek tekinthetjük.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A kérdéseinknek megfelelően az eredményeket két részletben kell értékelnünk.

• Az első kérdésre a magyar magyar férfilakosság 2009-re becsült születéskor egészségesen várható élettartam-értékét értékelő cellát tekintve azt láthatjuk, hogy a valós érték alacsonyabb, mint a becsült, tehát az értéket ennek megfelelően alacsonynak kell tekintenünk. De azt is látnunk kell, hogy a hitelességre vonatkozó vizsgálat arra figyelmeztet, hogy a becslés nem tekinthető hitelesnek, ennek megfelelően a vizsgálat értéke nem megbízható. A válaszra nem tudunk egyértelmű kérdést adni.
• A második kérdésre az objektumokra adott becslés hitelességét kell tekintenünk. Ekkor láthatjuk, hogy több,mint 50%-uk nem tekinthető hitelesnek, így a vizsgálatunk sem tekinthető megfelelőnek. Ez alapján azt mondhatjuk, nem elegendő az objektumok helyes értékeléséhez a felhasznált magyarázó változók vizsgálatba vonása.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Egy ilyen fontos kérdésben jóval több adat felhasználásával érdemes konkrét kijelentéseket tenni, több adatpontra lenne szükség. Ilyen módon a jelenleg fellelhető magyarázatok nem tekinthetőek elégségesnek, amennyiben pusztán ezeket a változókat vonják vizsgálatba. A legfontosabb magyarázó változó gazdasági jellegű, így érdemesnek tartom azokat a vizsgálatban megtartani, de mindenképpen szükségesnek tartom valami jól magyarázó egészségtudatos magatartással, vagy egészségügyi intézkedéssel kapcsolatos változó fellelését, és vizsgálatba vonását.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Az eddigi gyakorlathoz képest csak a második kérdésre adott válasz konkrét hasznosságát sikerült realizálni, így a várt hasznosság nem teljesült teljes egészében. Ennek megfelelően a várt 19000 forintos hasznossághoz képest csak annak egy része, a COCO elemzés és a második kérdésre adott válasz többlethasznossága teljesült, ami összességében 13000 forint, a "A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság" pontban feltüntetetteknek megfelelően.

Oktatási segédanyag: http://www.miau.gau.hu/temp/tananyag/ginf/coco_demo.pdf