Gyorsetterem

Forrás

[1]

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A három legnagyobb gyorsétterem lánc (McDonald’s, Burger King, KFC) szubjektívan kiválasztott 3 legnépszerűbb ételének összehasonlítása összetevőik és áruk alapján.

A feladat előtörténete

Gyakran megesik velem, hogy csak arra van időm napközben, hogy ’’harapjak” valamit valamelyik gyorsétteremben, bár egyébként próbálok ügyelni a helyes, egészséges étkezésre. A vizsgálattal a hozzám hasonlóknak szeretnék segítséget nyújtani, azzal, hogy megkeresem a legkevésbé káros lehetőséget.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése

Tapasztalataim alapján az emberekkel az időhiány miatt, sok esetben előfordul, hogy gyorsétteremben kénytelenek étkezni, ha meleg ételre vágynak. Ugyanakkor nehéz eldönteni ezekről az ételekről hogy mennyire egészségesek avagy egészségtelenek. A vizsgálattal azon fogyasztóknak szeretnék információt szolgáltatni, akik próbálnak törekedni az egészséges táplálkozásra, ugyanakkor időbeosztásuk ezt nem teszi lehetővé, avagy szeretnek engedni ezen éttermek csábításának. A kutatás során az összetevőket tekintve legkevésbé káros megoldást próbálom megtalálni, tehát ár-egészségtudatosság arányt vizsgálok.

Best practice: A " Solver" munkalapra (A1:I12) behivatkoztam a Pivot kimutatás adatait. Rangsoroltam az összetevők alapján (B17:H24) az árral együtt.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A vizsgálathoz szükséges információkat az éttermek internetes oldaláról, valamint árinformációkat az étterem helyszínén gyűjtöttem.

Objektumok (sorok)

A sorokban a vizsgálatban résztvevő étteremláncok egyes ételei találhatóak.

• McDonald’s: Bic Mac szendvics
• McDonald’s : Sajtburger
• McDonald’s : Sültkrumpli
• Burger King: Sajtburger
• Burger King: Sültkrumpli
• Burger King: Whopper Classic szendvics
• KFC: Hot wings
• KFC: Twister*

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Az oszlopokban a függő változó és a független változók vannak.

Független változók:

• Kalória (kCal) Ennek iránya 1, tehát ha csökken a kalóriatartalma, akkor az ár valószínűleg nőni fog
• Szénhidrát (gramm) Ennek iránya 0, tehát ha nő a szénhidráttartalom, akkor valószínűleg az ár is nőni fog
• Fehérje(gramm) Ennek iránya 0, tehát ha nő a fehérjetartalom, valószínűleg az ár is nőni fog
• Zsír(gramm) Ennek iránya 1, tehát ha csökken a zsírtartalma, akkor az ár valószínűleg nőni fog
• Rost(gramm) Ennek iránya 0, tehát ha nő a rosttartalom, akkor valószínűleg az ár is nőni fog
• Koleszterin(gramm) Ennek iránya 1, tehát ha csökken a koleszterintartalma, akkor az ár valószínűleg nőni fog
• Cukor(gramm) Ennek iránya 0, tehát ha nő a cukortartalom, akkor valószínűleg az ár is nőni fog

Függő változó: az ár (Ft)

A feladat által érintett célcsoportok

A vizsgálat célcsoportja a gyorséttermi láncokban gyakran (havonta többször) étkezők.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

1.Az elemzéshez szükséges munkaerő és költségek:

1 fő: modell felállítása, adatkeresés az interneten, 700 Ft-os órabér, 3 órás munka. Ár: 2.100 Ft 1 fő: Az Excel függvények kezelése, valamint az eredmények szöveges elemzése 850 Ft-os órabér, 4 órás munka. Ár:3.400 Ft.

Összesen: 5.500 Ft

2.Saját megoldáshoz szükséges munkaerő és költségek

1 fő: adatgyűjtés, Solver lefuttatása, elemzések készítése, 950 Ft-os órabér, 7 órás munka.

Összesen: 6.650 Ft

A két verzió különbsége: 1.150 Ft

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

• Létrehoztam az "Adattábla" munkalapot, amit feltöltöttem a különböző gyorséttermek online felületéről és a boltjaiban gyűjtött adatokkal. Ezt követően az "Adattábla" munkalap adatait felhasználva a "Data" munkalapon elkészítettem a metaadatbázist.
• A metaadatbázis adataiból a Pivot kimutatás elkészítése következett ismét egy új munkalapon, a „Pivot” munkalap A3:I13 tartományban, valamint darab nézet kimutatás a „Pivot” munkalap A18:I28 tartományban. A Pivot kimutatás oszlopai alatt (A14:I14) jeleztem az irányokat, az "Ár" kivételével.
• Ezt követően létrehoztam a "Segédlet" munkalapot, amin behivatkoztam a "Pivot" munkalapról az adatokat az A3:I24 cellatartományba normál irányokkal (C14:I14). Ezen táblázat alá a B18:H25 cellatartományba elkészítettem ezeknek az adatoknak a sorszámozott változatát, és az I18:I25 cellatartományba az ételek árát. Ugyanezzel a módszerrel hivatkoztam be az adatokat az M3:U13 cellatartományba, de itt fordított irányokat alkalmaztam (O14:U14). Ezzel a további munkámat könnyítettem meg, hiszen a normál irányú sorszámozás a "coco" munkalapra kerülő adatokhoz szükséges, a fordított irányú sorszámozott táblázat pedig az "inverz" munkalapra kerülő adatok kinyeréséhez kellenek.
• A "Segédlet" munkalapról származó ("Segédlet", B18:I25) adatokat bemásoltam a COCO webes felületre, a futtatás eredményét a "coco" munkalapra másoltam be.

Folytatva az elemzést, létrehoztam egy segédtáblázatot a P31:V37 cellatartományban, amellyel az adott szintű lépcső értékéből a következő lépcső értékét vontam ki.

• A következő lépésben elkészítettem a Lépcsők táblát (B31:H38), ennek kitöltése a Solver feladata lesz majd.
• A B43:H50 cellatartományba az "Fkeres" függvény segítségével kigyűjtöttem a korábban sorszámozott értékhez tartozó értéket a B31:H38 cellatartományból. Természetesen cellákra vonatkoztatva minden adatot.

• Az I43:I50 cellatartományba behivatkoztam a termékek tényleges árait,a J43:J50 oszlopban pedig összesítettem az egyes attribútumokra vonatkoztatott értékeket soronként. A K43:K50 oszlopban a becsült érték, tényleges értéktől való eltérését számoltam ki ételenként.
• A K51 cellában az eltérések szorzatösszegét számoltam ki a "Szorzatösszeg" függvény segítségével.
• A Solver segítségével kiszámoltam a ideálisnak vélt lépcsőértékeket. A módosuló cellák a B31:H38 voltak, a célcella a K51, a feltétel pedig, hogy a P31:V37 cellatartomány minden cellája nagyobb, vagy egyenlő legyen, mint 0.
• A Solver futtatása után az eltérések 6 esetben teljesen azonos értéket mutattak, egy esetben felül és egy esetben alul értékelt lett. Az Invers ("inverz" munkalap) alak lefuttatása után egy összehasonlítást készítettem a "coco" munkalap L43:L50 oszlopban, amelynek eredményeképpen az összes étel esetében volt logikus kapcsolat.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Best practice megoldás A "mi lett volna, ha a Coco-elemzés módszere ismeretlen” megoldás - vagyis a rangsorolás alapján történő kiválasztás – a KFC Twister szendvicse lett volna (Solver munkalap, J21 cella), mert ennek a szendvicsnek a legalacsonyabb a hibaértéke.

Saját megoldás A hasonlóságelemzés (COCO elemzési módszer alkalmazásával) a Coco táblázat elkészítése ("coco" munkalap) és a Solver futtatása után a következő eredményt kaptam: 8 termék közül 6-nak megegyezik a valós és a számított ára. A Burger King Sajtburgerének alulbecsülték az árát, az összetevői alapján drágábban is adhatnák, míg a McDonald’s Big Mac szendvics ára túl magas. Ezen számítások alapján a Burger King Sajtburgerét választanám, mert annak a legkedvezőbb az ár-érték (itt egészségtudatosság) aránya.

Végső megoldás A COCO elemzést kell, hogy figyelembe vegyük, mert sokkal objektívebb, megalapozottabb döntést képes hozni.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Tehát az eredményeket nézve, elmondható, hogy a Burger King Sajtburgere a vizsgálatban résztvevő lehetőségek közül a legjobb ár/érték arányú gyorséttermi étel. 8 termék közül, mindössze kettőnél állapítottunk meg különbséget a valós és a számított ár között, az egyik, a legjobbnak választott Burger King Sajtburger, melyet összetevői és ára alapján a legjobban megéri vásárolni.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A vizsgálat elvégzését eredményesnek ítélem, mert a fogyasztók többsége, köztük jómagam sem gondolnánk, hogy a Burger King Sajtburgere a nagy konkurens McDonald’s Sajtburgerét magasan felülmúlja. A többféle változó vizsgálatának köszönhetően egy alaposabb vizsgálat elvégzése vált lehetségessé.

A célcsoport számára, legfőképpen azok esetében, akik vacillálnak a két gyorsétterem lánc között, mérvadó lehet ennek a vizsgálatnak az eredménye, ami egyértelműen a Burger King javára billenti el a mérleget. Ezáltal lehetőségü(n)k van a legjobb ár/érték arányú termék mellett dönteni.

Hasznossági oldalról megközelítve, ha a best practice megoldás mellett döntök, akkor az alkalmazott megoldásnak köszönhetően megtakarítok 1.150 Ft kiadást, azonban a módszer által kiválasztott megoldás, nem a legjobb ár-érték arányos megoldás. Annak ellenére tehát, hogy a saját megoldás többletköltsége 1.150 Ft, minden egyes szendvicsen a megtakarítás 300 Ft. Tehát már 4 szendvics vásárlása behozza a módszerek költsége közötti különbséget,hosszú távon tehát még nagyobb nyereségre tehetek szert.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Hasonló elemzésként említhető meg az alábbi tanulmány:

• Üdítők: [2]

Ebben a következő eltéréseket tapasztalhatjuk:

• Nem ételeket, hanem italokat vizsgál
• Nem étteremről készült, hanem bolti forgalmazásban lévő termékekről(narancslevekről)
• Más a célcsoport

nyilatkozat és kitöltési segédlet