Zoldorszag
A Miau Wiki wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Rdk0 (vitalap | szerkesztései) 2012. szeptember 10., 19:47-kor történt szerkesztése után volt. (→Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA))
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/zoldorszag.xlsx
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- Az Európai Unió zöld térképe
Hogyan alakult Magyarország helyzete a hulladékkezelés terén az európai 27-ekkel való összehasonlításban?
A feladat előtörténete
- Személyes kötődés alapján.
- Javuló tendenciát mutat-e Magyarország a hulladékkezelés tekintetében?
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- Az eredményeim szerint Németország a legzöldebb ország, méghozzá a 2010 évben (Az excel táblázat "Inverz saját" fülén található Y57 cellában kapott legkisebb ösztönös hibapontok alapján).
- A módszerrel szemben felmerülő szubjektivitási problémák:
- A súlyértékek megválasztása objektív volt (Az excel táblázat "Inverz saját" fülén találhatók a súlyértékek cellatartomány= K6-P6)
- Az módszer nem veszi figyelembe az országok összesen nyújtott teljesítményét, vagyis a módszer csak a legnagyobb/legalacsonyabb hibapont alapján vezet eredményre.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Nehézségek az adatgyűjtés során:
- A statisztikai adatok nem voltak homogének. (egyes értékek mellett "i" és "e"jelzés szerepelt)
- Az adatok nem álltak rendelkezésre a megfelelő formátumban. (excel táblában rendezni kellett)
Objektumok (sorok)
- objektumok:
- Országok évei
- 270db objektum ("Inverz 3" elnevezésű munkalapon, cellatartomány = A8-A277)
Attribútumok (X, Y oszlopok)
- X (méret-független, infláció-mentes, ...)
- Generált Hulladék (kg/fő): Annál jobb egy ország minél kevesebb a generált hulladék.
- Kezelt hulladék (kg/fő): Annál jobb egy ország minél több a kezelt hulladék
- Hulladéklerakás vagy földbetemetés (kg/fő): Annál jobb egy ország minél kevesebb a lerakott vagy földbe temetett hulladék
- Összesen elégetett (ideértve az energetikai hasznosítást) (kg/fő): Annál jobb egy ország minél több az elégetett hulladék
- Anyag újrahasznosítás (kg/fő): Annál jobb egy ország minél több az anyag újrahasznosítás
- Komposztálás és lebontás (kg/fő): Annál jobb egy ország minél több a komposztálás
- Y = modellkonstans (fiktív idealistási pontszám)
A feladat által érintett célcsoportok
- A környezetbarát technológiákat előállító cégek:
- Uniós piacok feltérképezése
- Terjeszkedési irány megválasztása
- Uniós környezetpolitika
- Uniós környezetvédelmi gyenge pontok felfedése
- Az érintett országok bármelyike
- Ha kedvező helyen áll az adott ország akkor kampányhoz, reklámhoz is felhasználható
- Ha nem áll jó helyen az adott ország akkor figyelmeztetésül szolgál a jövőre nézve
- Az elemzés adatai bármely célcsoport számára megérhet 10-20EFt-ot
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- Tantárgy szerinti megoldás:
- Költségek:
- Liszenszdíjak: 200Ft/ Projekt
- Ráfordított idő: 1óra 3000Ft/óra
- Speciális program használata: COCO Ingyenes
- Adat beszerzés: KSH.HU Ingyenes
- Összes költség: 3200Ft
- Költségek:
- A megoldás piaci értéke: 15000Ft
- Véleményem szerint várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést mivel nem tér ki a környezetvédelmi elemek egészére, viszont az egyik jól elkülöníthető egységét kompletten vizsgálja. Az elemzés cikkek, stratégiai tervek vagy akár különböző környezetvédelmi jelentések kiegészítőjeként szubjektív információtöbblettel szolgálhat.
- A megoldás piaci értéke: 15000Ft
- Ösztönös megoldás:
- Költségek:
- Liszenszdíjak: 200Ft/ Projekt
- Ráfordított idő: 2óra 3000Ft/óra
- Adat beszerzés: KSH.HU Ingyenes
- Összes költség: 6200Ft
- Költségek:
- A megoldás piaci értéke: 8000Ft
- Véleményem szerint várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést mivel nem tér ki a környezetvédelmi elemek egészére, és az egyik jól elkülöníthető egységét is csak részlegesen vizsgálja. Az elemzés cikkek, publikációk kiegészítőjeként objektív információtöbblettel szolgálhat.
- A megoldás piaci értéke: 8000Ft
Hasznosság-különbözet a két megoldás között:
- költségkülönbözet: 3000Ft (ennyivel olcsóbb a tantárgy szerinti megoldás: 6200-3200 Ft)
- megoldások érték-különbözete: 7000Ft(ennyivel többet ér a tantárgy szerinti megoldás: 15000-8000 Ft)
- összes különbözet: 10000Ft(ennyivel több az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással)
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
Ösztönös megoldás:
- Az egyes tulajdonságokat súlyoztam, így nem ugyanolyan szorzóval bírnak. A tulajdonságok súlyértéke a K6-os cellától a P6-os celláig tart.
- A C6-H6 cellák értéke határozza meg a tulajdonságok irányát ami 0 vagy 1 lehet.
- Ezek után a K8-P277 cellákba kiszámoltam a tulajdonságok irányának megfelelő értéket.
- Ezek után S8-X277 cellákban megszoroztam a kapott értékeket az adott tulajdonság súlyával.
- Végül az Y oszlopban kiszámoltam az ösztönös hibapont értéket.
Tananyag szerint:
- Az "Inverz 3" fülön található C6-H6 cellák értéke határozza meg a tulajdonságok irányát ami 0 vagy 1 lehet.
- Ezek után a K8-P277 cellákba kiszámoltam a tulajdonságok irányának megfelelő értéket.
- A kapott értékeket (cellatartomány=) bemásoltam a COCO elemző programba (elérés: http://miau.gau.hu/myx-free/coco/beker_y0.php).
- A kapott eredményt ("coco3" fülön)megjelenítettem (cellatartomány= A823-K1093).
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Ösztönös megoldás:
- Az uniós országok közti különbségek jelentősek. (az excel fájl "Inverz saját" fülén található Y57 és Y19 cellák jelentősen eltérő ösztönös hibapontok alapján mivel az Y19 cella értéke több mint háromszorosa az Y57 cella értékének)
- Magyarország az átlagtól rosszabb értékekkel bír de folyamatosan javuló tendenciát mutat. (az excel fájl "Inverz saját" fülén található Y167 cellában szereplő érték az átlag ösztönös hibapontszámnál nagyobb, így lemarad a középmezőnytől, elmondható viszont, hogy az évek előrehaladtával töretlenül csökken Magyarország ösztönös hibapontja /cellatartomány= Y158-Y167/)
- Németország a legzöldebb ország. (az excel fájl "Inverz saját" fülén található Y157 cellában szereplő ösztönös hibapont a legkevesebb mind közül)
Tananyag szerinti:
- Az uniós országok közti különbségek jelentősek. (az excel fájl "coco 3" fülén található H1083 és H889 cellák jelentősen eltérő Becslési értéket mutatnak /különbség:1320/)
- Belgium a legzöldebb ország, folyamatosan javuló tendenciát mutat 2009-ig ám az utolsó 2010-es évben visszaesett. (az excel fájl "coco 3" fülén található H831 cella mutatja a legkisebb becslési értéket, látható azonban, hogy az évek előrehaladtával nem töretlenül csökken Belgium hibapontjainak mértéke: 2004-2006 emelkedést mutat a H827, H828 és H829 cella alapján, majd
újra javulnak az értékek 2009-2010-ig ahol újabb emelkedés tapasztalható a H832 és H833 cellák alapján)
- Magyarország a középmezőnytől kissé lemaradva hullámzó tendenciát mutat egészen 2007-ig, ahonnan folyamatosan javul. (az excel fájl "coco 3" fülén található Magyarországra vonatkozó átlag érték /cellatartomány= H974-H983 átlaga=1000091,7/ meghaladja az elemzésben szereplő összes ország átlagértékét /cellatartomány= H974-H983 átlaga=999999,9/, hullámzó értékek: 2001-2006 között hol javul hol romlik Magyarország becslési értéke /cellatartomány= H974-H979 )
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- Az ösztönös megoldásban Németország lett a legzöldebb ország, tehát az Unión belül mindenki másnak hozzá kell felzárkózni.
- Tanterv szerinti megoldásban Belgium lett a legzöldebb ország. Ennek a megoldásnak az eredménye képet ad a vizsgált időszak összes teljesítményére is.
- Konklúzió: A két megoldás eltér egymástól
- Tervezett hasznosság teljesülése:
- Tanterv szerinti megoldás tervezett hasznosság: 100%-ban teljesült a tervezett hasznosság mivel az elemzés nem csak a legjobb eredményt elért országot nevezte meg. Teljes rangsort állított a 27 ország között és kitért az országok fejlődési pályájára is. (Az egyes megoldások közötti piaci értékkülönbözet már a tervezés során figyelembe vételre került, így ez nem korrekciós tényező.)
- Ösztönös megoldás szerinti tervezett hasznosság: Nem bizonyult a megoldás kellőképpen szubjektívnek (a tanterv szerinti megoldástól eltérő végső konzekvencia). A megoldás nem vett figyelembe minden szempontot és nem vizsgálta a környezetvédelmi változásokat folyamataiban, kizárólag a szélső értékekre koncentrált. Nem tartom teljesültnek a hasznosságát.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- Mivel a két eredmény nem azonos így dönteni kell melyik a megbízhatóbb.
- A tananyag szerinti módszer egyértelműen több szempontot vett figyelembe és az eredményt tekintve is komplexebb. (Ezért teljesültnek tartom a tervezett hasznosságot)
- Annak ellenére hogy a kiindulási mátrix azonos volt, az ösztönös megoldás nem vett figyelembe minden szempontot.(így nem tartom teljesültnek a tervezett hasznosságot)
- Az eredményeket és a komplexitást szem előtt tartva a tananyag szerinti megoldást választom.