Internethasználók
Tartalomjegyzék [elrejtés] 1 Forrás 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe 3 A feladat előtörténete 4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) 5.1 Objektumok (sorok) 5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok) 6 A feladat által érintett célcsoportok 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok Forrás
XLS A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás) A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott verzióról. Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások Minden primer adatot (számot, szöveget) csak egyszer szabad rögzíteni, ami már létezik, arra hivatkozni kell (pl. sor- és oszlopfejlécek) Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette) A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat: egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel) egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL a mértékegység szerepeljen minden esetben a leendő Y legyen a táblázat jobb szélére rendezve Legyen benne solver-es és/vagy MY-X-es megoldás Tizedes jegy csak annyi legyen, amennyi a megértést segíti Ajánlott, hogy a best practice megoldás (vö. jelenlegi helyzet és értékelése fejezet) is külön munkalapon szerepeljen benne Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges... Monoton/konstans értékkészletű attribútumok nem kellenek (nincsenek hatással az elemzésre)... A szócikk célja: felkészülés a szakdolgozatra, ezen belül a logikus érvelésre a bizonyítások, indoklások iránti igényességre az objektivitás elvárására a tervezett és tényleges hasznosság mérésére az önellenőrzés lehetőségeinek felismerésére a szabálykövető magatartás elsajátítására a szűkszavú, lényegre törő fogalmazásra a felesleges ismétlések kerülésére az ismeretek/üzenetek megfelelő helyen és módon való megosztására vagyis a kontrolling é s monitoring elvek, a minőségi munkavégzés alapos ismeretére! Ezen elvek be nem tartása értéktelen szócikket/dolgozatot eredményez... [szerkesztés]A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Utaljon lehetőleg: a célra a célcsoportra az innovatív megoldás mikéntjére Mégis legyen lehetőség szerint: rövid egzakt figyelemfelkeltő Vagyis a jó cím megtalálása művészet! Alternatív megoldás: egy világos kérdés, amire világos válaszok léteznek, s ezek közül keressük adott helyzetben a legmegfelelőbbet... [szerkesztés]A feladat előtörténete
Itt arról kell írni RÖVIDEN és LÉNYEGRE TÖRŐEN (anonim esetben is), hogy miért választotta a szerző a témát, vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is) miért választotta a szerző a témát, vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is) [szerkesztés]A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
Ötletek az önálló feladatmegoldáshoz, azaz mit lehet tenni, ha valaki még nem járt (erre az)órára... demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/tur1.xls demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/ab2.xls Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel - vagyis előre definált, a számítások konklúziójaként felhasználható szövegsablonok közül, mikor melyiket melyik objektumhoz rendelte volna és miért. Tehát ez a fejezet: nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt [szerkesztés]A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Elsőként azt kell megadni: milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora (ideális esetben az OAM egy nagy adatbázis szűrlete) miként sikerült a problémákat megoldani ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek (a KO-feltételek azok az elvárások, melyek alapján a nagy adatbázisból csak azon objektumok maradnak a szűrletben ,melyek egy megoldáskeresés során valóban értékesnek/konkurensnek számítanak) ha volt, mekkora volt a kiindulási (nagy) adatbázis [szerkesztés]Objektumok (sorok)
Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*) és semmi mást [szerkesztés]Attribútumok (X, Y oszlopok)
Attribútumok:
Ide meg kell adni: az attribútumok egzakt meghatározását a használt mértékegységet attribútumonként és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y) [szerkesztés]A feladat által érintett célcsoportok
Ide fel kell listázni (*) a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült [szerkesztés]A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Zoldorszag https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Egyetemi_v%C3%A1ros
Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan: melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel. S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen). A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!) A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege: milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó mennyit ér ez az állapot milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó mennyit ér ez az állapot mennyit a két érték közötti különbség
Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez: A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével... Virtuális témaváltás: legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd Állapotkülönbségek energiafelhasználás-különbözet időfelhasználás-különbözet égett része tömeg-arányának különbözete ízélmény-különbözet stb. Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban? Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet) [szerkesztés]A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl. adatbázis sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma) solver ill. MY-X paraméterek egyéb lépések [szerkesztés]Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Ide CSAK és kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve, felsorolásszerűen a számítás releváns eredményei kellenek. [szerkesztés]Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb végső győztest kell hirdetni [szerkesztés]Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció? demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark [szerkesztés]Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
Az alábbi szakértői rendszer mintájára ki kell fejezni tudni: melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok) mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma) mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. EGO mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege) [szerkesztés]Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Ide kell megadni: milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört Korábbi segédanyag: nyilatkozat és kitöltési segédlet Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: hangállomány Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: Önteszt
