Fűtési módszerek
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Különböző fűtési módok összehasonlítása egy adott épületre.
A feladat előtörténete
A téma aktualitását az adta, hogy a jelenlegi hagyományos fűtési rendszeremet (cserépkályha), egy korszerűbb fűtési megoldással kiváltsam, ezáltal egyenletesebb hőmérsékletet biztosítsunk a lakásban. Napközben nem tartózkodunk itthon és amikor hazaérkezünk a cserépkályhában való befűtés problémás és csak néhány óra elteltével érezhető a hőmérséklet változás. Ez adta az ötletet, hogy valamilyen korszerű fűtési rendszert válasszak.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Fűtésrendszerekből egyre szélesebb kínálat áll rendelkezésre. A legmegfelelőbb kiválasztásához sok szempontot kell figyelembe venni. Például: kiépítés ára, fenntartás, van-e rá állami támogatás, környezetbarát, stb. Az internet segítségével igyekeztem összeszedni milyen lehetőségek vannak. A szóba jöhető rendszerek a következők: olaj-központi fűtés, geotermikus víz-levegő, infra fűtés, földgáz, biomassza Családom és barátaim véleményét kikérve a következő eredményre jutottunk. A legelterjedtebb az olaj-és központi fűtés, illetve a földgáz alkalmazása. Ezek beruházási költsége, fogyasztása magas, fűtőértéke, hatásfoka alacsony, hosszú ideig kell törleszteni a beruházásához felvett hitelt. A geotermikus-víz-levegő fűtési rendszer (pl.passzív ház) kezd elterjedni főleg az új típusú lakóházaknál, viszont itt az állami támogatás nagyon szegényes, ezért a berendezéseket főként külföldön kell megvásárolni, így költséges a létesítésük. Igaz, hogy hosszú távon megtérül, mert kevés a fogyasztása. Az infrafűtés lényege, hogy a falra, mennyezetre rögzített panelek a hőt a helyiség egy bizonyos pontjára irányítják. A technológia kiépítése viszonylag egyszerű, fogyasztási költsége minimális, viszont a helyiségekbe külön-külön kell beszerelni, alapterülettől függőn, ez megnövelheti a telepítés költségét. A biomasszával való fűtés a jövő lehet, bár még nem nagyon elterjedt, kiépítése, üzemeltetése költséges. Végül az infrapanel fűtési módszer mellett döntöttünk, mert úgy ítéltük meg más fűtési módszerekkel összehasonlítva magasan a legkedvezőbb paraméterekkel rendelkezik. Az infrapanel fűtési módszer kiépítése, üzemeltetése egyszerű, különösebb karbantartást nem igényel, nem kell hozzá bonyolult rendszereket kiépíteni. Választásunkat nem támasztja alá különösebb szakmai tudás, csupán saját, illetve mások tapasztalataira, hallomásaira alapozva döntöttünk.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Objektumok (sorok)
Olaj-központi fűtés, geotermikus víz-levegő, infra fűtés, földgáz, biomassza
Attribútumok (X, Y oszlopok)
X1: beruházási költség, mértékegység: € Rangsor szám – minimalizálandó (minél kevesebb, annál jobb) X2: fogyasztás, mértékegység: l, kWh, kg Rangsor szám – minimalizálandó (minél kevesebbet fogyaszt, annál jobb) X3: egységár, mértékegység:€ Rangsor szám – minimalizálandó (minél kevesebb, annál jobb) X4: működéshez szükséges energia, mértékegység: kWh Rangsor szám – minimalizálandó (minél kevesebb, annál jobb) X5: fogyasztási költség, mértékegység: € Rangsor szám – minimalizálandó (minél kevesebb, annál jobb) X6: szerviz, fenntartás, mértékegység: € Rangsor szám – minimalizálandó (a kevesebb jobb) Y: ár, mértékegység: Ft Célfüggvény: keressük a legjobb ár/teljesítmény viszonyt mutató objektumot.
A feladat által érintett célcsoportok
Mindenki érintett, aki új fűtésrendszert szeretne kiépíteni, és ezzel a módszerrel szeretné a kiválasztott termékeket összevetni, kiválasztani magának árban vagy ár-érték arányban a legmegfelelőbbet. Valamint annak is hasznos lehet, akit érdekel egy ilyen fajta megközelítése a kiválasztás folyamatának.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Szubjektív adatelemzésnél a következő feladatokat kell végrehajtani: adatgyűjtés, táblázat készítés, eredmény értékelése. A feladat 1 fő 3 órai munkájával megoldható munkadíj 600 Ft/óra Elemzés költsége: 1800 Ft Saját megoldás esetén feladatok: adatgyűjtés táblázat készítés coco tábla készítés, coco inverz tábla készítés eredmény értékelés A feladat 1 fő 4 órai munkáját veszi igénybe munkadíj 1200 Ft/óra Költség:4800 Ft A két megoldás közötti költségkülönbség 3000 Ft, legalább ilyen összegű haszon reményében választottam az elemzést.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
1. Adatok munkalap létrehozása-alapadatok. 2. Pivot tábla alapjának létrehozása-adatbázis. 3. Pivot munkalap létrehozása-Pivot tábla létrehozása az alapadatokból kimutatásvarázslóval. 4. COCO munkalap létrehozása- a rangsor tábla elkészítése a sorszám függvénnyel. 5. A lépcsők tábla a Solver segítségével történt, annak kimeneti eredményeit tartalmazza. 6. A COCO táblázat a Lépcsők tábla adataiból jött létre, amihez az FKERES függvényt használtam. 7. inverz, és inverz semmi munkalapok
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A számítások eredményei alapján az infra fűtés összköltsége a legalacsonyabb,(COCO táblázat, I42), beruházási költség (COCO C3),működéshez szükséges energia (COCO F3),illetve szervíz, fenntartás (COCO H3)vonatkozásában is a legkedvezőbb. Legmagasabb összköltsége a biomassza fűtési módszernek van.( COCO táblázat, I41) A semmi- mint fűtési módszer- bevezetésével ("és ha nem csinálunk semmit" táblázat H37;J37) az összköltségünk nulla, a tény és a becslés közötti különbség 18081,9 euro.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
A hasonlóságelemzés eredményei és a best practice összehasonlítása után megállapítható, hogy a biomassza fűtési módszer a legrosszabb, mert itt a legnagyobb a különbség a tényleges és a becsült költség között (9490,1 Euro), ezt követi az olaj -és központifűtés módszer 5134,1 Euroval, majd a földgáz üzemmód 3196,4 Euroval, ezután a geotermikus víz-levegő módszer 851,1 Euroval, a sort az infra fűtés zárja -589,6 Euroval. Ezek alapján a hasonlóságelemzés is az infrafűtést favorizálja, azonban a semmi bevezetése teljesen átírja a képet. A semmilyen fűtési módszernek nincsenek költségei,ezért ez a győztes. Ez egy ellentmondás, mert egy korábbi állapotból nem jutottunk sehová, azaz maradtunk a régi módszernél, de igazán nem ezt akartuk.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
A győztes termék a számítások alapján a "semmi". Ennek azonban semmilyen hasznossága nincs, mert eredetileg a fűtési módszerünket szerettük volna korszerűsíteni.Megállapítás: a fűtési módszerek innovációja csak akkor következik be, ha minimálisan beruházunk a technikába.