Vállalkozások 2011

A Miau Wiki wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Jkv5 (vitalap | szerkesztései) 2012. november 22., 19:55-kor történt szerkesztése után volt.

Tartalomjegyzék [elrejtés]

   1 Forrás [1]
   2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe


   3 A feladat előtörténete

A szakdolgozatomban egy adott vállalkozás életpálya modelljét elemeztem és értékeltem. A különböző életciklusokban való előrelépésnek alapja a fejlődés. Ez a fejlődés sok féleképpen mérhető, az egyik tényezője a vállalkozás jövedelmezőségének növelése. Ezért is gondoltam, hogy megvizsgálom, hogy egyes vállalkozások az évvégéhez közeledve érdeklődnek e az év során elért eredményeik után.

   4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

A vállalkozások „szokásainak” vizsgálatához kérdőívet is lehet készíteni. Ez időigényes, mert célratörő és jól érthető kérdéseket kell összeállítani, majd felkutatni vállalkozásokat – akik nem is biztos, hogy segítőkészek lesznek -, végül kiértékelni a kitöltött kérdőíveket és csak utána lehet levonni a konklúziót. A rohanó világban az időből van a legkevesebb az embereknek, ezért mindenképpen egy gyorsabb megoldást kell találni valami olyat, ami nem támaszkodik mások (lásd: cégvezetők) segítségére és jóindulatára. A kérdőív kérdései között a bevétellel, szolgáltatással, könyveléssel és áfá-val kapcsolatos kérdéseket kellene feltenni. A kérdések nem lehetnek eldöntendő kérdések, hanem alternatívákat is meg kell adni. A kérdőív kitöltetése után, a kiértékelése nehézkes és szubjektív eredményt ad. A cégvezetők válaszai alapján az az eredmény született, hogy a megkérdezettek 60%-át foglalkoztatja, hogy milyen eredményt értek el, míg 40% mondta azt, hogy majd a következő év elején kéri a könyvelő tájékoztatását. Ezt az eredményt nem tudom elfogadni. Tapasztalatom szerint a vállalkozók nem szeretnek az eredményeikről beszélni, sőt megpróbálják inkább titkolni. Objektívebb megoldás lehet a Google Insight keresés gyakorisági statisztikájának lekérdezése bevétel, könyvelés, szolgáltatás és áfa emelés a kulcsszavakra kiválthatja a kérdőívet.

   5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A vizsgálat elsődleges nehézsége az attribútumok meghatározása, tehát azon tulajdonságok meghatározása, amely legjobban jellemezheti a vállalkozások érdeklődéseit. A következő anomália az objektumok meghatározása volt, vagyis az, hogy milyen időszakot vizsgáljak. Az utóbbi problémát tapasztalatból oldottam meg, mert az elmúlt 3 évben a munkahelyemen érzékelhettem, hogy mikor jön el az a pont mikor már a tervezgetési időszak kezd lefutni, és a végrehajtásra, az év végi zárásokra és a jövőn való gondolkodásra koncentrál a vezetőség. Végül négy attribútumot és hat objektumot határoztam meg. Túl sok tulajdonság megadása esetén lényegtelen jellemzőket is tartalmazhat a vizsgálat. Az objektumoknak az év utolsó hat hónapját használtam száma megfelelő ciklust ölel fel.

       5.1 Objektumok (sorok)
  • 2011. 07.hó
  • 2011. 08.hó
  • 2011. 09.hó
  • 2011. 10.hó
  • 2011. 11.hó
  • 2011. 12.hó
       5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)
  • bevétel
  • könyvelés
  • szolgáltatás
  • áfa emelés
  • vállalkozások 2011

X-nek veszem a bevétel, könyvelés, szolgáltatás kulcsszavakat negatív iránnyal, tehát az évvége felé közeledve ezek a szavak egyre elavultabbak. Továbbá X-nek veszem az áfa emelést pozitív iránnyal, miszerint az júliustól december felé közeledve egyre többen keresnek rá erre a kulcsszóra.



   6 A feladat által érintett célcsoportok

A vizsgálat eredményei a szakdolgozatomhoz is használható az irodalom feldolgozásnál, ahol a magyarországi kis- és középvállalkozásokról jellemzőiről írok. Továbbá az szakdolgozat írás során elolvasott cikkek írói vagy a vállalkozások viselkedését kutatók valószínű, hogy szívesen felhasználnák egy munkájuk során.

   7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A vizsgálat elvégzésével a szakdolgozat egyik érdekes színfoltja lehet mind az eredményt tekintve, mind egy új módszer alkalmazás miatt azáltal, hogy nem a szokványos kérdőív készítés módszerét használom. Másik haszna, hogy jelentős időt lehet megtakarítani.

   8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
  • adatbázis létrehozás, majd abból OAM készítése oszlop és sor-összegekkel
  • pivot tábla készítés irányok meghatározásával
  • sorszámfüggvény segítségével az értékekből direkt és inverz sorszámozás
  • modell készítés a negatív irányú szavakból, COCO elemzés és korrelációs együttható kiszámítása
  • modell készítés negatív és pozitív irányú szavakból COCO elemzés és korrelációs együttható kiszámítása
   9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A vizsgálat során azt feltételeztük, hogy a vállalkozások érdeklődnek az év végéhez közeledve az üzleti évük eredményei után. Mind a két modell bebizonyította, hogy a tény és a becslés között nincs eltérés, tehát a modellek nem becslik szisztematikusan alá vagy fölé a tényeket. Az első modell esetén a korrelációs együttható is 72 %-ban alátámasztja azt a felvetést, hogy a vállalkozások törődnek érdeklődnek az eredményük után. A második modellben a pozitív irányú szó beillesztésével pedig a korrelációs együttható már 99%-os, tehát bizonyítottnak tekinthető a felvetés. Az első modell is jónak bizonyult, de a második jobb.

   10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A hasonlóságelemzés jobb módszer, mert pontosabb és objektívebb eredményt kapunk, a kérdőív szubjektív értékelése helyett. Lényegesen kevesebb időd vesz igénybe, és olcsóbb megoldás, mint a nagy reprezentativitás igénylő kérdőívezés megszervezése.

   11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Az elemzés azoknak jelent értéket, akik a vállalkozások viselkedését kutatja, és megpróbál általános jellemzőket meghatározni.

   12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
   13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok