Vállalkozások 2011

A Miau Wiki wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Jkv5 (vitalap | szerkesztései) 2012. november 23., 10:41-kor történt szerkesztése után volt.

Tartalomjegyzék [elrejtés]

   1 Forrás [1]
   2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A magyar vállalkozások racionális gondolkodásának bizonyítása a Google Insight keresés gyakorisági statisztikájának lekérdezése alapján.

   3 A feladat előtörténete

A szakdolgozatomban egy adott vállalkozás életpálya modelljét elemeztem és értékeltem. A különböző életciklusokban való előrelépésnek alapja a fejlődés. A magyar vállalkozások átlag életkora fiatal, a vállalkozók még most tanulják a különböző vezetési technikák, eszközök használatát. A szakirodalomban való elmélyülés során többször találkoztam a vállalkozó racionális gondolkodásának vizsgálatával, ezért úgy gondoltam, hogy én is körbejárom a témát.

   4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

A szakirodalomi kutatás közben talákoztam egy cikkel, ami a gazdasági válság hatásait vizsgálta a vállalkozások fejlődésére vonatkozólag. A tanulmány szerint a vállalkozások racionálisabban gondolkodnak napjainkban, mint 2006-ban. A racionális magatartás módot a korszerű pénzügyi ismereteknek és a szakmai tudásnak tulajdonították, és az eredmény szerint hozzávetőlegesen 65 %-ban tudatosabbak a vállalkozások. A vizsgálat alapja kérdőívezés. Véleményem szerint ez a módszer szubjektív torzításokkal teli eredményt ad. Próbáltam keresni egy olyan megoldást, ami objektív és a társadalmi megitélést tükrözi. Ezért választottam a Google Insight keresés gyakorisági statisztikájának lekérdezését bevétel, könyvelés, szolgáltatás és áfa emelés a kulcsszavakra. A kapott grafikon alapján még nem lehet egyértelműen állást foglalni a vállalkozások racionális magatartásának társadalmi megitéléséről, ezért további vizsgálatot folytattam.

   5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A vizsgálat elsődleges nehézsége az attribútumok meghatározása, tehát azon tulajdonságok meghatározása, amely legjobban jellemezheti a vállalkozások érdeklődéseit. A döntésem végül az alábbiak miatt esett ezekre az attribútomokra:

  • bevétel: a vállalkozó számára a legfontosabb tényező, mivel ha nincs bevétel nincs vállalkozás
  • könyvelés: a jó könyvelő megtalálása fél siker a vállalkozó számára. A szakmáját jól értő szakember jelentős megtakarításokat érhet el a vállalkozás számára
  • szolgáltatás: a jó szolgáltatás elégedett vevőket eredményez, ami a vállalkozás létrejöttének egyik alapvető célja
  • áfa emelés: a jövőre való felkészülést jelzi, ami egy racionális gondolkodás egyik jele

A következő anomália az objektumok meghatározása volt, vagyis az, hogy hány hónap megfigyelése lesz elegendő a hiteles vizsgálat elvégzéséhez. Végül négy attribútumot és hat objektumot határoztam meg. Túl sok tulajdonság megadása esetén lényegtelen jellemzőket is tartalmazhat a vizsgálat. Az objektumoknak az év utolsó hat hónapját használtam száma megfelelő ciklust ölel fel.

       5.1 Objektumok (sorok)
  • 2011. 07.hó
  • 2011. 08.hó
  • 2011. 09.hó
  • 2011. 10.hó
  • 2011. 11.hó
  • 2011. 12.hó
       5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)
  • bevétel
  • könyvelés
  • szolgáltatás
  • áfa emelés
  • vállalkozások 2011

X-nek veszem a bevétel, könyvelés, szolgáltatás kulcsszavakat negatív iránnyal, tehát az évvége felé közeledve ezek a szavak egyre elavultabbak. Továbbá X-nek veszem az áfa emelést pozitív iránnyal, miszerint az júliustól december felé közeledve egyre többen keresnek rá erre a kulcsszóra.

   6 A feladat által érintett célcsoportok

Célcsopotok:

  • A vizsgálat eredményei a szakdolgozatomhoz is használható az irodalom feldolgozásnál, ahol a magyarországi kis- és középvállalkozásokról jellemzőiről írok.
  • Az szakdolgozat írás során elolvasott cikkek írói vagy a vállalkozások viselkedését kutatók valószínű, hogy szívesen felhasználnák egy munkájuk során.
   7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A tanulmány elkészítéséhez szükséges költségek:

  • Adatvagyon megszerzése: kérdőívezés során történt, amihez a kitöltők felkereséséhez szükséges telefon- és/vagy üzemanyag költség járul.
  • Kiértékelés: több kutató munkája és az értékeléshez szükséges statisztikai számításokat elvégző program beszerzése
  • Szakértői munkadíjak
  • Elvégzéshez szükséges idő: hetekben mérhető

Saját vizsgálat, tehát a hasonlóságelemzés elvégzéséhez szükséges költségek:

  • Adatvagyon megszerzése: internetes letöltés, azaz 0 Ft
  • Kiértékelése: Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése (MY-x), azaz 0 Ft
  • Munkadíj
  • Elvégzéshez szükséges idő: napokban mérhető

A költségkülönbözetet becslésébe nem vállalkozok, de remekül érzékeltethető, hogy költség megtakarítást a tananyaggal érhető el az alábbiak alapján:

  • Adatvagyon megszerzés: felmerülő költség vs. 0 Ft
  • Kiértékelés: itt a ráfordítás lehet egyenlő, ha a kutatók megelégednek az Excel által nyújtott lehetőségekkel. Azonban speciális program beszerzése esetén újabb felmerülő költség áll szembe a 0 Ft-t.
  • Munkadíj: több ember munka díja vs. egy ember munka díja
  • Elvégzéshez szükséges idő: hetek vs. napok. Mint tudjuk az idő pénz!

Hasznosság különbözete: a tanulmány elkészítése után és a megjelenés előtt szükség volt egy ellenőrzésre, azaz a kutatók újra átbeszélik az elért eredményt és a szükséges javításokat elvégzik. Az általam használt szolgáltatásnak része az önellenőrzési számítások, azaz 0 Ft. Tehát az újabb munkadíj áll szembe a 0 Ft-tal.

   8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
  • a metaadatbázis fülön adatbázis létrehozás (A1:G31), majd abból OAM készítése oszlop és sor-összegekkel (A37:G45)
  • az alapadatok fülön: pivot tábla készítés irányok meghatározásával (A1:G8) és sorszámfüggvény segítségével az értékekből direkt és inverz sorszámozás (A10:F26)
  • első modellfül: modell készítés a negatív irányú szavakból, COCO elemzés és korrelációs együttható kiszámítása
  • második modellfül: modell készítés negatív és pozitív irányú szavakból COCO elemzés és korrelációs együttható kiszámítása
   9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A vizsgálat során azt feltételeztük, hogy a vállalkozások racionálisan viselkednek. Mind a két modell bebizonyította, hogy a tény és a becslés között nincs eltérés (első és második modell fül A46:B47), tehát a modellek nem becslik szisztematikusan alá vagy fölé a tényeket. Az első modell esetén a korrelációs együttható (F44) is 72 %-ban alátámasztja azt a felvetést, hogy a vállalkozások törődnek érdeklődnek az eredményük után. A második modellben a pozitív irányú szó beillesztésével pedig a korrelációs együttható (G44) már 99%-os, tehát bizonyítottnak tekinthető a felvetés. Az első modell is jónak bizonyult, de a második jobb.

   10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A best practice és a hasonlóságelemzés eredményei százalékosan eltérnek egymástól, de a végső konklúziót levonva alátámasztható, hogy a magyar vállalkozások racionálisan gondolkoznak. A hasonlóságelemzés jobb módszer, mert pontosabb és objektívebb eredményt kapunk, a tanulmányban feldolgozott kérdőív szubjektív értékelése helyett. A költség megtakarítás és hasznosság szempontjából a hasonlóságelemzés "győzött". Lényegesen kevesebb időd vesz igénybe, és olcsóbb megoldás, mint a nagy reprezentativitás igénylő kérdőívezés megszervezése.

   11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A várt innováció létrejött hasonlóságelemzés elvégzésével, mert kevesebb időbe és pénzbe került. Az elemzés azoknak jelent értéket, akik a vállalkozások viselkedését kutatja, és megpróbál általános jellemzőket meghatározni.

   12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
   13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok