Hazvasarlas

A Miau Wiki wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Rdk5 (vitalap | szerkesztései) 2012. december 17., 19:28-kor történt szerkesztése után volt. (A feladat által érintett célcsoportok)

AKI A SZABVÁNYOK RÉSZLETES MEGISMERÉSE ÉS MEGÉRTÉSE HELYETT 
MÁSOK MUNKÁJÁBÓL PRÓBÁL VISSZAKÖVETKEZTETNI ARRA, MI IS LEHETETT A SZABVÁNY,
AZ AUTOMATIKUSAN MEGBUKOTT!


Egy javítás részleges története: Igaza volt-e Machiavellinek?


AKI EZT A SZÓCIKKET FELÜLÍRJA, VAGYIS NEVE MEGJELENIK A LAPTÖRTÉNETBEN, 
AZ AKTUÁLIS FÉLÉVBEN AUTOMATIKUSAN MEGBUKOTTNAK MINŐSÜL!
MIELŐTT BÁRMILYEN SZERKESZTÉSI RÉSZLET-SZABÁLYOZÁS ISMERTETÉSRE KERÜLNE: 
HOGYAN KELL ÚJ SZÓCIKKET LÉTREHOZNI A MIAÚ-WIKIBEN:
  • Regisztráljon a MIAÚ WIKI-ben, ill. lépjen be korábbi regisztrációja alapján [1]
  • Kattintson ide, azaz ezen szócikk laptörténetének egy olyan pontjára, mely mellett a tárgyfelelős neve szerepel [2]
  • Kattintson a "szerkesztésre" [3]
  • Jelölje ki a szerkeszthető tartalmat, azaz magát a tartalomjegyzéket (pl. CTRL+A)
  • Másolja fel a vágólapra a kijelölt tartalmakat (CTRL+C)
  • Kattintson a "szócikkre" [4]
  • Írja át (a böngésző címsorában /URL/) a "https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Tartalomjegyz%C3%A9k" betűsorból a TARTALOMJEGYZÉK szócskát egy olyan kulcsszóra, mely jól tükrözi az Ön feladatának lényegét
  • Üssön egy enter-t
  • Kattintson a "szerkesztheted" ajánlatra
  • Másolja be a vágólap tartalmát (CTRL+V)
  • Írja át az oktató által megadott URL alapján a FORRÁS fejezetben jelzett hivatkozást.
  • Mentse el a lap alján felkínált gombbal immár az Ön saját szócikkének első verzióját: vagyis a tartalomjegyzékét.
  • Ezt követően bármikor szerkeszthető a szócikk Ön által és BÁRKI által, tehát érdemes figyelni a laptörténetet...
  • A szerkesztés legfontosabb elvei: két enter egy valódi sortörés, csillaggal kezdett sor felsorolást eredményez
  • Jó munkát!
A szócikk kialakításának tartalmi és formai részletszabályai:

Forrás

XLS

  1. A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata
  2. Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás)
  3. A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott verzióról.
  4. Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások
    1. Minden primer adatot (számot, szöveget) csak egyszer szabad rögzíteni, ami már létezik, arra hivatkozni kell (pl. sor- és oszlopfejlécek)
    2. Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással
    3. Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette)
    4. A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára
    5. Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat:
      1. egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel)
      2. egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL
      3. a mértékegység szerepeljen minden esetben
      4. a leendő Y legyen a táblázat jobb szélére rendezve
    6. Legyen benne solver-es és/vagy MY-X-es megoldás
    7. Tizedes jegy csak annyi legyen, amennyi a megértést segíti
    8. Ajánlott, hogy a best practice megoldás (vö. jelenlegi helyzet és értékelése fejezet) is külön munkalapon szerepeljen benne
    9. Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység
    10. Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges...
    11. Monoton/konstans értékkészletű attribútumok nem kellenek (nincsenek hatással az elemzésre)...
  5. A szócikk célja: felkészülés a szakdolgozatra, ezen belül
    1. a logikus érvelésre
    2. a bizonyítások, indoklások iránti igényességre
    3. az objektivitás elvárására
    4. a tervezett és tényleges hasznosság mérésére
    5. az önellenőrzés lehetőségeinek felismerésére
    6. a szabálykövető magatartás elsajátítására
    7. a szűkszavú, lényegre törő fogalmazásra
    8. a felesleges ismétlések kerülésére
    9. az ismeretek/üzenetek megfelelő helyen és módon való megosztására
    10. vagyis a kontrolling é s monitoring elvek, a minőségi munkavégzés alapos ismeretére!

Ezen elvek be nem tartása értéktelen szócikket/dolgozatot eredményez...

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Családi ház vásárlása

A feladat előtörténete

A közeljövőben tervezem, hogy jelenlegi lakóhelyemről elköltözöm, és családi házat veszek a környéken.

A hasonlóságelemzés segítségével szeretnék a kiválasztott ingatlanok közül a legjobb ár-érték arányú családi ház mellett dönteni.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Az internetes hirdető portálokon talált eladó ingatlanok közül kiválasztva néhány családi házat, kigyűjtöttem azok - vásárlás szempontjából jelentősnek ítélt - adatait.

Ezek a következők:

alapterület, telekterület, szobák száma, szintek száma, építés éve, Budapesttől való távolság, vételár.

Ezen jellemzőket figyelembe véve, illetve felhasználva, megpróbálom különböző módszerek segítségével rangsorolni a kiválasztott ingatlanokat.

Mindenféle megoldást figyelmen kívül hagyva, az érzéseimre hagyatkozva a 7. számú családi házat választanám, mert paraméterei és ára alapján ez tűnik számomra legjobb ajánlatnak.

A Rangsor munkalapon látható a kiválasztott családi házak hibapontos, illetve a jóságpontos (inverz irányokkal készült) rangsora.

A vizsgálat során elkészített ösztönös hibapontos rangsor (A51:J62; iránya: A49:G49) eredményeképpen a legjobb ár-érték arányt képviselő családi ház az 5. számú.

Emellett az inverz irányokkal készült jóságpontos rangsorolás (A71:J82; iránya: A69:G69) esetében a legjobb eredményt a 3. számú családi ház érte el.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az ösztönös megoldás különböző eredményeket hozott, így döntésemet nem könnyítette meg. A tananyag nélkül döntésem szubjektív jellegű lenne, míg hasonlóságelemzéssel objektív, tény alapú eredményt kaphatok, habár figyelembe kell vennünk, hogy a vizsgált tényezők megadása saját szubjektív megítélésem alapján történt, és ennél jóval több (nem számszerűsíthető) körülmény játszik szerepet az ingatlanok értékében.

Az adatbázis munkalapon találhatóak az általam kigyűjtött családi házak adatai, azok forrásának megjelölésével.


Objektumok (sorok)

Családi házak 1-10.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Attribútumok:

  • X1 alapterület (nm) → Rangsor munkalap B6:B15
  • X2 telekterület (nm) → Rangsor munkalap C6:C15
  • X3 szobák száma (db) → Rangsor munkalap D6:D15
  • X4 szintek száma (db) → Rangsor munkalap E6:E15
  • X5 építés éve (év) → Rangsor munkalap F6:F15
  • X6 Budapesttől való távolság (km) → Rangsor munkalap G6:G15
  • Y Vételár (millió Ft.) → Rangsor munkalap H6:H15


A 0 (egyenes arányosság) és az 1 (fordított arányosság) alapján megjelöltem az attribútumok irányait:


  • alapterület (nm): minél nagyobb, annál drágább, tehát iránya 0.
  • telekterület (nm): minél nagyobb, annál drágább, tehát iránya 0.
  • szobák száma (db): minél nagyobb, annál drágább, tehát iránya 0.
  • szintek száma (db): minél nagyobb, annál drágább, tehát iránya 0.
  • építés éve (év): minél nagyobb, annál drágább, tehát iránya 0.
  • Budapesttől való távolság (km): minél nagyobb, annál olcsóbb, tehát iránya 1.

A feladat által érintett célcsoportok

A feladat eredménye érdekes lehet azok számára, akik családi házat szeretnének vásárolni, és döntésüket nem csupán szubjektív módon szeretnék meghozni.

A hasonlóság elemzés során objektív rangsort tudunk felállítani a rendelkezésre álló jellemzők segítségével, így összehasonlítóvá válnak a különböző helyeken lévő, eltérő tulajdonságú családi házak árai, ami segíti meghozni a végső döntésünket.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

demo:


Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:

  1. melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
  2. mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
  3. S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).

A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)

A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:

  1. milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó
  2. mennyit ér ez az állapot
  3. milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó
  4. mennyit ér ez az állapot
  5. mennyit a két érték közötti különbség


Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:

A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...

Virtuális témaváltás:

  • legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd
  • legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd

Állapotkülönbségek

  • energiafelhasználás-különbözet
  • időfelhasználás-különbözet
  • égett része tömeg-arányának különbözete
  • ízélmény-különbözet
  • stb.

Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban? Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.

  1. adatbázis
  2. sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
  3. solver ill. MY-X paraméterek
  4. egyéb lépések

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ide

  1. CSAK és
  2. kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
  3. felsorolásszerűen
  4. a számítás releváns eredményei kellenek.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis

  1. meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
  2. végső győztest kell hirdetni

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?

demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Az alábbi szakértői rendszer mintájára ki kell fejezni tudni:

  1. melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
  2. hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
  3. mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
  4. mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. EGO
  5. mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Ide kell megadni:

  1. milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra
  2. milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört

  1. Korábbi segédanyag: nyilatkozat és kitöltési segédlet
  2. Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján
  3. Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: hangállomány
  4. Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: Önteszt

Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): [5] [6], majd a Hallgató értelmez...