Versenyképesség

A Miau Wiki wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Jkv0 (vitalap | szerkesztései) 2013. január 15., 13:26-kor történt szerkesztése után volt. (→‎A feladat által érintett célcsoportok)

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/cegek_extor.xlsx

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Milyen helyet foglal el az EXTOR Elektronikai Kft. a konkurens cégek között a gazdasági versenyben?

A feladat előtörténete

Felkérést kaptam az EXTOR Elektronikai Kft. piaci helyzetének feltárására a vállalat vezetőjétől.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Saját módszeremre támaszkodva az alábbi eredményt kaptam az elemzés során:

  • A BITRONIX Kft. a legeredményesebb vállalkozás az adott piaci szektorban.

Az elemzési módszer megbízhatósága:

  • Az ösztönös pontértékek függenek az elemző személy megítélésétől. Ez a behatárolhatatlan változó kihat a végeredményre.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Adatgyűjtési nehézségek:

  • A mérlegadatokat körülményes beszerezni és rendezni kell excelben.

Objektumok (sorok)

  • objektumok:
    • Vállalat/év
    • Objektumok száma: 27
    • Objektumok helye: Elemzés: „EXTOR Elektronikai Kft. versenyhelyzete” nevű excel táblázat.

Az objektumok az -alapadatok 1- elnevezésű munkalapon találhatóak, az A4-A30 cellákban.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

  • X (méret-független, infláció-mentes...)
    • ROS (%): Az árbevétel minél nagyobb %-a nyereség, annál sikeresebb a vállalat.
    • Befektetett eszközök aránya (%): Minél kisebb a befektetett eszközök aránya, annál sikeresebb a vállalat.
    • Likviditási ráta (%): Minél nagyobb a likviditási ráta, annál sikeresebb a vállalat.
    • Saját tőke aránya (%): Minél nagyobb a saját tőke aránya, annál sikeresebb a vállalat.
  • Y = modell konstans (fiktív ideális pontszám)

A feladat által érintett célcsoportok

  • Érintett cégek:
    • Feltárja az adott vállalat jelenlegi helyzetét az adott piaci szektorban.

Az elemzés információtartalma miatt akár 20000Ft-ot is megérhet az érintett vállalatoknak.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

demo:


Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:

  1. melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
  2. mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
  3. S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).

A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)

A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:

  1. milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó
  2. mennyit ér ez az állapot
  3. milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó
  4. mennyit ér ez az állapot
  5. mennyit a két érték közötti különbség (pl. http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Hitelmin%C5%91s%C3%ADt%C3%A9s#A_feladat_megv.C3.A1laszol.C3.A1sa_kapcs.C3.A1n_v.C3.A1rhat.C3.B3_hasznoss.C3.A1g)

Ha az érték-különbözetet nem vonja be valaki a tervezésbe, akkor arra a kérdésre, vajon eltérő módszerek eltérő eredményei vezethetnek-e azonos hasznosságra terv és tény szinten: nehéz a válasz. Ha van értékkülönbözet, az feltételezi, hogy a válaszok eltérő jellege is beárazásra kerül. A tervezéskor arra is érdemes tehát kitérni: mit várunk el az egyik és mit a másik módszertől az eredményt illetően? Sőt: az is beárazandó, vajon mennyit érnek az eltérő (potenciális) válasz-párok?

Ha egy hasonlóságelemzés esetén nem minden objektum esetén vezet hiteles eredményre a direkt és az inverz számítás (ahol az inverz számítás a direkt számítás irányainak ellentettjével képzett OAM-ra futtatott elemzés), akkor például egyre kevésbé lehet a tervezett hasznosság beteljesüléséről beszélni!


Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:

A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...

Virtuális témaváltás:

  • legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd
  • legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd

Állapotkülönbségek

  • energiafelhasználás-különbözet
  • időfelhasználás-különbözet
  • égett része tömeg-arányának különbözete
  • ízélmény-különbözet
  • stb.

Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban? Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.

  1. adatbázis
  2. sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
  3. solver ill. MY-X paraméterek
  4. egyéb lépések

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ide

  1. CSAK és
  2. kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
  3. felsorolásszerűen
  4. a számítás releváns eredményei kellenek.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis

  1. meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
  2. végső győztest kell hirdetni

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?

demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Az alábbi szakértői rendszer mintájára ki kell fejezni tudni:

  1. melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
  2. hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
  3. mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
  4. mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. EGO
  5. mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Ide kell megadni:

  1. milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra
  2. milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört
  1. Korábbi segédanyag: nyilatkozat és kitöltési segédlet
  2. Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján
  3. Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: hangállomány
  4. Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: Önteszt

Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): [1] [2], majd a Hallgató értelmez...

A lap eredeti címe: „https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Versenyképesség&oldid=62207”