Legjobbceg

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Melyik a legjobb cég Magyarországon?

A feladat előtörténete

A Figyelő magazin évente megjeleníti a TOP 200-as listáját, Magyarország legsikeresebb vállalatival. A 2010-ben megjelent, TOP 200-as lista adatainak felhasználásával, a saját magam által meghatározott irányelvek mellett szeretném meghatározni az egyes cégek között kialakuló rangsort.

A feladatmegoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése:

Az elemzés végső eredményeként két rangsor alakult ki, az ösztönös megoldás és a hasonlóságelemzésen alapuló futtatások megoldása. Az ösztönös megoldás, azon megoldásokat tartalmazza, melyek akkor jelentenének végleges megoldást számomra, ha nem találkoztam volna az Adatbányászat tantárggyal. Az ösztönös megoldások minden OAM táblázat esetében kialakításra kerültek, ugyanazon gondolatmenetet követik, mint a hasonlóságelemzés futtatásai (gondolatmenet ábráját lásd A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) részben).

A hasonlóságelemzés futtatásai a COCO Y0 programmal készültek, melyek alapján az egyes munkalapok eredményei a következőek:

Az ösztönös és hasonlóságelemzés alapján kialakuló rangsorok összesítése az Összes eredmény munkalapban található. A színskálák értelmezése: a legsötétebb zöldhöz a legjobb rangsori helyezések tartoznak. A zöldes-sárgás színnel rendelkező cégek helyezései gyengébbek a zöldhöz képest, de a rangsorban jó. A citrom-narancs szín a közepes helyezéseket mutatja, míg a piros színnel a leggyengébb helyezések lettek jelölve. Az ösztönös és hasonlóságelemzés összesített eredményei a COCO Y0 programmal segítségével „összegzően” le lettek futtatva, melynek eredményeit az Ösztönös eredmények futtatása és a Hasonl.el.eredmények futtatása munkalapok tartalmazzák (P263:P345 cellák). Az összefoglaló, értékelendő rangsorok eredményeit az Eredmények munkalap tartalmazza (melyben a rangsorok megegyeznek az előbb említett két munkalap P263:P345 celláinak tartalmával).

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az elemzéshez szükséges adatvagyont a Figyelő Magazin által évente megjelenített Top 200-as kiadvány CD mellékletén megjelent adatok összességét jelöli. A kezdő táblázat (lást Adatok munkalap) 11 gazdasági mutatót tartalmaz (Értékesítés nettó árbevétele, Exportértékesítés, Átlagos statisztikai létszám, Saját tőke, Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Adózás előtti eredmény, Adózott eredmény, Egy főre jutó árbevétel, Tőkearányos adózott eredmény, Eszközarányos adózott eredmény, Értékcsökkenési leírás), melyből az OAM táblák, majd a Futtatások létrehozása előtt egy mutató kizárásra került: Egy főre jutó árbevétel. Ennek oka, hogy a méretfüggő és méretfüggetlen eredmények külön lettek vizsgálva, míg az Adatok táblában méretfüggő (pl. Adózott eredmény) és méretfüggetlen (Egy főre jutó árbevétel) egyaránt megtalálható.

objektumok (sorok)

Az objektumok a különböző vállalkozások voltak. Az alaptábla 200 objektumot tartalmaz. A hiányos adatokkal rendelkező objektumokat a szűrés után kizárásra kerültek. A futtatások ezen ok miatt csupán 83 vállalkozást tartalmaznak.

attribútumok (oszlopok)

Az attribútumok két változata került felhasználásra: méretfüggő és méret független. Ennek oka az, hogy a méret független eredmények reálisabban hasonlíthatóak össze, mint a méretfüggőek, hiszen nem mindegy, hogy ugyanazon eredményt mekkora vállalat érte el. Mindkét gondolatmenet esetében felhasználtam a 2009-es és 2010-es eredményeket, illetve a két év közötti változások eredményét is (2010/09).

Méretfüggő attribútumok:

• értékesítés nettó árbevétele (millió Ft)
• exportértékesítés (millió Ft)
• átlagos statisztikai létszám (fő)
• saját tőke (millió Ft)
• üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (millió Ft)
• adózás előtti eredmény (millió Ft)
• adózott eredmény (millió Ft)
• tőkearányos adózott eredmény (ROE, %)
• eszközarányos adózott eredmény (ROA, %)
• értékcsökkenési leírás (millió Ft)

Méret független attribútumok:

• értékesítés nettó árbevétele (millió Ft/fő)
• exportértékesítés (millió Ft/fő)
• átlagos statisztikai létszám (fő)
• saját tőke (millió Ft/fő)
• üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (millió Ft/fő)
• adózás előtti eredmény (millió Ft/fő)
• adózott eredmény (millió Ft/fő)
• tőkearányos adózott eredmény (ROE, %)
• eszközarányos adózott eredmény (ROA, %)
• értékcsökkenési leírás (millió Ft/fő)

2010/09-es eredmények:

• értékesítés nettó árbevétele (%)
• exportértékesítés (%)
• átlagos statisztikai létszám (%)
• saját tőke (%)
• üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (%)
• adózás előtti eredmény (%)
• adózott eredmény (%)
• tőkearányos adózott eredmény (%)
• eszközarányos adózott eredmény (%)
• értékcsökkenési leírás (%)

A feladat által érintett célcsoportok

A feladat által érintett célcsoport igen széleskörű. Elsősorban egyfajta visszajelzést jelent a listán szereplő cégek számára, hogy az adott számszaki adatok milyen ranglistabeli helyet jelentenek számukra. Továbbá, a piaci versenytársak számára is nagy mennyiségű információt szolgáltathat az elemzés. A további célcsoportok közé tartoznak a jövőbeli potenciális szállítók, vevők, akiknek esetlegesen biztonságot és megbízhatóságot sugall, hogy partnerük, partnereik erős gazdasági mutatókkal, kiemelkedő listabeli helyezéssel rendelkeznek.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznossága

• ösztönös megoldás:
  • adatgyűjtés költsége (szűrés, adatok tisztázása)
    • bérköltség: 3.000,-Ft/óra
    • munkaigény: 1 óra
  • szakértői munkadíj (rangsorolás, irányok meghatározása, eredmények értelmezése)
    • bérköltség: 3.000,-Ft/óra
    • munkaigény: 2 óra
  • az internet költsége: 0,-Ft
  • kiadvány ára: 5900,- Ft
  • programhasználati díj: 3000,-Ft (Microsoft Office használata)
  • az összes költség:17.900 ,-Ft
  • az alkalmazott haszonkulcs: 30%
  • piaci értéke várhatóan: 23.270,-Ft

• hasonlóságelemzés szerinti megoldás:
  • adatgyűjtés költsége (szűrés, adatok tisztázása)
    • bérköltség: 3.000,-Ft/óra
    • munkaigény: 1 óra
  • szakértői munkadíj rangsorolás, irányok meghatározása, eredmények értelmezése)
    • bérköltség: 4.200,-Ft/óra
    • munkaigény: 5 óra
  • az internet költsége: 0,-Ft
  • programhasználati díj: 3000,-Ft (my x free program ingyenes, Microsoft Office használat)
  • az összes költség: 27.000,-Ft
  • az alkalmazott haszonkulcs: 40%
  • piaci értéke várhatóan: 37.800,-Ft

• az ösztönös megoldás és hasonlóságelemzés szerinti megoldás különbsége:
  • költség különbözet: 9100,- Ft
  • érték különbözet: 14.530,- Ft
  • különbözetek összesen: 23.630,- Ft

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A gondolatmenet megértését segíti a gondolatmenet ábrája (https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/F%C3%A1jl:Gondolatmenet.JPG).

A rendelkezésre álló alapadatok (Adatok munkalap) szűrésének oka a hiányzó adatok illetve a „nincs adat” tartalmú cellák kiszűrése, a hozzájuk tartozó cég kizárása magyarázza, hiszen a hiányzó adatok torzítást eredményezhettek volna. A szűrés után keletkező tábla az Adatok 1 munkalap. Az adatok elemzése évenként, különböző irányelvek (Machiavellista és nem Machiavellista) mellett történt, méretfüggő és méretfüggetlen esetben egyaránt. Machiavellista nézetek: „a cél szentesíti az eszközt”. A Machiavellista nézetben a cél, az, hogy minél nagyobb teljesítményt érjen el a cég. Ez egyfajta határtalan tevékenység, hiszen árbevétel plafonról, maximumról nem beszélhetünk, ugyanúgy mint az átlagos statisztikai létszám és egyéb jellemzők alapján sincs maximum. Ezek semmilyen mértékben nincsenek korlátozva (gondolok itt akár törvényi korlátozásra), határ a csillagos ég. Ebből kifolyólag a cél az, hogy minél több és több legyen és a fejlődés folyamatosan történjen (a fenntarthatóságot nem veszi figyelembe). Ez magába foglalja azon kérdést, hogy annál jobb-e egy cég minél magasabbak ezen értékei? Machiavellista szemléletben igen, minél jobbak a mutatók, annál jobb a cég is.

Nem Machiavellista nézetek: A Machiavellista nézettel ellentétben, egy cég nem akkor lesz jó, hogy ő rendelkezik a legjobb mutatókkal, hiszen ezen irányelvek figyelembe veszik a körülményeket is. Az irányelvek részletezése, a mutatók alapján:

• Értékesítés nettó árbevétele: minél több annál jobb elv, nem mindig igaz, hiszen egy bizonyos szint után ez tönkreteheti akár a versenytársakat és monopol piac alakulhat ki. Illetve az Eredmény kimutatás Értékesítés nettó árbevétele sor két tételből áll: Belföldi értékesítés nettó árbevétele és Exportértékesítés nettó árbevétele. Azon cégek, melyek nem exportálnak, vagy rendkívül alacsony mértékben, ők már itt "hátrányba" kerülhetnek a minél több annál jobb elvet követvén, hiszen ez a mérőszám is figyelembe veszi az exportot.
• Export: nem minden cég tud exportálni, az nélkül is sikeres lehet, így itt szintén nem mindig jó a minél több annál jobb elv.
• Átlagos stat. létszám: Minél több munkaerő alkalmazása nem feltétlen jelenti a vállalkozás gazdasági eredményeinek javulását. Illetve, a munkaerő piacon a kínálat korlátozott, tehát egy bizonyos szint után már tovább nem emelhető ez a mutató
• Saját tőke: minél több annál jobb
• Üzemi tev. eredménye: itt a minél több annál jobb
• Adózás előtti eredmény: minél több annál jobb
• Adózás utáni eredmény: racionálisan, ennek is minél többnek kellene lennie, viszont hazánkban a külföldi cégek több adókedvezményeket vehetnek igénybe, amelynek köszönhetően az adózás utáni eredményük jóval magasabb lehet, mint azon cégeké, akik ezeket a kedvezményeket nem vehetik igénybe. Ez miatt, itt sem mindig jó, ha minél magasabb az érték, hiszen lehet, hogy egyes cégek már hátrányban indulnak
• Egy főre jutó árbevétel: Méretfüggetlen mérőszám, minél több annál jobb (habár az export problematikája itt is fennáll)
• Tőkearányos adózott eredmény: minél több annál jobb elv érvényesül, viszont az adózott eredmény problematikája itt is jelentkezik
• Eszközarányos adózott eredmény: azt mutatja meg hogy, a vállalat milyen mértékben használja ki eszközeit.Ebből következően minél magasabb az érték, annál jobban kihasználja, és annál jobb eredményt ér el
• Értékcsökkenési leírás: Azért nem gondolom, hogy a minél több annál jobb elv a jó, mert különböző leírási módok, és leírási kulcsok vannak. Ha két vállalat is a lineáris módot választja, de egyik 20%-os a másik 10%-os éves amortizációs kulccsal számol, akkor ez alapot ad arra -- szerintem -, hogy a kettő eredmény összehasonlítása nem irracionális

Méretfüggő elemzés: Méretfüggő elemzés esetén a cég mérete befolyásolja az eredményeket Méretfüggetlen elemzés: A mutató értékek az átlagos statisztikai létszám értékével lettek elosztva, tehát a cég mérete nem gyakorol hatást a mutatók értékeire, nem befolyásolja azokat, hiszen minden mutató az egy főre jutó értéket mutatja.

Az ezen gondolatmenet mellett kialakított 10 futtatás hasonlóságelemzési eredményei, illetve a kiszámított ösztönös eredmények kerültek összevetésre az Összes eredmény munkalapon. A kapott 10-10 ösztönös és hasonlóságelemzési rangsorok ismételt futtatási eredményeit tartalmazza az Ösztönös eredmények futtatása és Hasonl.el.eredmények futtatása munkalapok, illetve az így kialakult kettő rangsort foglalja össze az Eredmények munkalap.

Az Eredmények munkalapon a két rangsor összevetése jól tükrözi, az egyes cégek esetében a két rangsor közötti jelentős eltérést (jelentős eltérés, ha az eltérés >= 35).

Az Ösztönös-Has.el.összev.futtat. munkalap a két rangsor eredményeit vetíti egybe, egy összegző rangsor kialakításának céljából. Ennek az eredményét az Ösztönös-has.el.fut.eredm. munkalap tartalmazza

Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A futtatások és hasonlóságelemzés során kialakult eredményeket az Összes eredmény munkalap tartalmazza, mely irányelvek és év szerinti bontásban részletezi az egyes cégek adott feltételek mellett kialakult helyezéseit. Az ösztönös és hasonlóságelemzés során kialakult 10-10 rangsor újbóli futtatásának eredményeit az Ösztönös eredmények futtatása illetve a Hasonl.el.eredmények futtatása munkalap tartalmazza. Az Eredmények munkalap pedig ez utóbbi 2 munkalap rangsorait összegzi. Az Eredmények munkalap az ösztönös és hasonlóságelemzés eredményeit összegző rangsorok közötti különbségek értelmezésére szolgál. Az értelmezést segíti a két rangsor közötti delta kiszámítása, ami megmutatja a két kapott eredmény közötti eltérést, majd az abs oszlop veszi ezen eredmények abszolútértékét. A munkalap utolsó oszlopában azon cégek kerültek kiemelésre melyek esetében a két rangsor közötti eltérés meghaladja a 35-öt (ezen érték meghatározása mögött semmiféle számítás, vagy statisztikai vizsgálat nem áll, a 35-ös érték csupán a szerző által lett meghatározva). 14 olyan cég van a 83 között, melyek esetében az eltérés meghaladja a meghatározott küszöbértéket. Ezen cégek a következőek:

• MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.*
• Flextronics International Kft.*
• Magyar Suzuki Zrt.
• Mátrai Erőmű Zrt.
• Waberer's Holding Zrt./Waberer's Cégcsoport*
• TAURUS CARBONPACK KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.
• GlaxoSmithKline Gyógyszer- és Egészségvédelmi Termékek Kft.
• ERICSSON Magyarország Kommunikációs Rendszerek Kft.
• E.ON Földgáz Storage Földgáztároló Zrt.
• BOS Automotive Products Magyarország Gyártó Bt.
• ROCHE (MAGYARORSZÁG) Gyógyszer- és Vegyianyagkereskedelmi Kft.
• Magyar Cukorgyártó és Forgalmazó Zrt.
• BRAVOGROUP HOLDING Kft*
• HŐGYÉSZI Agrokémiai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.*
• Bosch csoport*
• Magyar Posta Zrt.**
• TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt.

Ez a 17 cég a tevékenységük alapján a következő iparágakba sorolhatók: Energetikai és vegyipar szektor:

• MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.*
• Mátrai Erőmű Zrt
• E.ON Földgáz Storage Földgáztároló Zrt
• TAURUS CARBONPACK KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.

Járműipar:

• Magyar Suzuki Zrt.
• BOS Automotive Products Magyarország Gyártó Bt
• Bosch csoport*

Gyógyszeripari cégek:

• GlaxoSmithKline Gyógyszer- és Egészségvédelmi Termékek Kft
• ROCHE (MAGYARORSZÁG) Gyógyszer- és Vegyianyagkereskedelmi Kft

Elektronikai, távközlési:

• Flextronics International Kft.*
• ERICSSON Magyarország Kommunikációs Rendszerek Kft.

Közlekedési és logisztikai:

• Waberer's Holding Zrt./Waberer's Cégcsoport

Élelmiszeripari:

• Magyar Cukorgyártó és Forgalmazó Zrt.

Kereskedelmi:

• TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt.

Szolgáltatás:

• Magyar Posta Zrt.**

A különbségek megértését segítheti az iparágak szerinti csoportosítás és a gazdasági életben egy olyan döntés keresése mely kihatott minden cégre (vagy legalábbis 1-1 azonos iparágba sorolható cégcsoportra). A „közös” a legtöbb társaságban (csak a 14 társaság közül), egy 2010-es adóztatással kapcsolatos döntés. E szerint már 2010-re is alkalmazzák a válságadót a távközlési, telekommunikációs, energetikai és kereskedelmi áruházláncokra, 3 éven át. Forrás: http://hvg.hu/gazdasag/20101018_valsagado_megszavaztak_parlament Ez a közös negatív döntés magyarázhatja a hatalmas különbségeket, hiszen a 14 társaságból 7-et érint.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az ösztönös és a hasonlóságelemzésen alapuló eredmények között jelentős eltérés alakult ki 14 társaság esetében (Eredmények munkalap, F1:F84). A hatalmas eltéréseket magyarázhatja a több társaságot érintő kivetett válságadó. Viszont már az Összes eredmény munkalapon is megfigyelhetőek a hatalmas eltérések. Hiszen a legjobb és legrosszabb eredmények közötti eltérések hatalmasak. Az ösztönös megoldás esetében csupán 5 olyan társaság van, amelynél a legjobb és legrosszabb eredmények közötti eltérés kisebb, mint 35. A hasonlóságelemzés eredményeit figyelembe véve viszont egyetlen egy cég sincs ahol ez az érték kisebb lenne mint 35. Az átlagos eltérések az ösztönös eredmények esetén 59 helyezés, míg a hasonlóságelemzés esetén ez 66 helyezés. A hasonlóságelemzés eredményei nem tekinthetőek tökéletesnek, illetve kőbe vésettnek, hiszen az irányelvek meghatározása a nem Machiavellista futtatások esetén szubjektív módon történt, más irányelvek alkalmazása, bizonyára merőben más rangsorokat eredményezett volna.

Az ösztönös megoldás alapján az első 5 helyezett:

• LINDE GÁZ Magyarország Zrt.
• Telenor Magyarország Zrt.
• Hungrana Keményítő és Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft.
• E.ON Földgáz Storage Földgáztároló Zrt.
• Mátrai Erőmű Zrt.

A hasonlóságelemzés megoldás alapján az első 5 helyezett:

• Harman Becker Gépkocsirendszer Gyártó Kft.
• BOS Automotive Products Magyarország Gyártó Bt.
• IBIDEN Hungary Gyártó Kft.
• ERICSSON Magyarország Kommunikációs Rendszerek Kft.
• Flextronics International Kft.*

Az összesített (ösztönös és hasonlóságelemzés) megoldásai alapján az első 5 helyezett:

• LINDE GÁZ Magyarország Zrt.
• IBIDEN Hungary Gyártó Kft.
• Telenor Magyarország Zrt.
• JÁSZ-PLASZTIK Kft.*
• Continental Teves Magyarország Ipari Kft.

A részletezett első 5 helyezett alapján megállapítható, hogy a különböző rangsorok nyomán, a „végső” rangsor kialakítása további futtatásokat igényel. Teljes valószínűséggel nem állítható, hogy a LINDE GÁZ Magyarország Zrt. a legjobb cég hazánkban, viszont a saját irányelvek, gondolatmenet mellett, az ösztönös és hasonlóságelemzésen alapuló rangsorok figyelembevételével ezen cég tekinthető a legjobbnak. A végső eredmények eléréséhez az adatok pontosítása is szükségessé válhat, hiszen egyes társaságok esetében konszolidált adatok álltak rendelkezésre, míg mások esetében csupán az egyéni eredmények, mely szintén rangsormódosítást okozhat.