Megyei jogú városok

A Miau Wiki wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Rdk5 (vitalap | szerkesztései) 2013. április 22., 18:42-kor történt szerkesztése után volt. (A feladat által érintett célcsoportok)

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/pa.xlsx

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Magyarország megyei jogú városainak összevetése hasonlóságelemzéssel bizonyos szempontok alapján.

A feladat előtörténete

Budapesten nőttem fel, de évekkel ezelőtt megéríntett a vidék, az utóbbi időszakban ugyanis sok időt tölthettem az Alföldön, egy megyei jogú városban ami nevezetesen Békéscsaba. Annyira megszerettem a várost, a maga romantikusan-periférikus hangulatával hogy lokálpatrióta lettem. Kézenfekvő volt tehát számomra, hogy feladatként ezt a várost hasonlítsam össze a közigazgatásilag azonos kategóriában szereplő Magyarországi városokkal.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A települések-városok összehasonlítása nem egyszerű feladat, ez fokozottan igaz ha (jelenesetben) városonként több adattal, tulajdonsággal dolgozunk egyszerre. Kettő nagy statisztikai adatokat gyűjtő, és elemzéseket készítő állami finanszírozású szervezet működik a KSH és az "átlag" ember által kevésbé ismert Teir. Amennyiben szükségem van a megyei jogú városok összehasonlítására bizonyos adatok alapján, akkor elösször az általam jól használhatónak ítélt KSH internetes oldalán keresnék a témával kapcsolatos ingyenes elemzéseket. A probléma viszont ezzel az, hogy az ingyenes elemzések viszonylag korlátozott számban állnak rendelkezésre továbbá, hogy az elemzések csak ritkán dolgoznak pont azokkal az adatokkal amiket én össze szeretnék vetni és így egy eredményt kapni. Ezért felkéne adnom a keresgélést, és a tájékoztatási adatbázisban összekéne állítanom a megfelelő adatsort. Ez még egyszerű is, azonban előjön a következő probléma, hogy a lehívott adatsor kifezetten széles, hosszú így nem lehet egyszerűen kezelni. Ezért én ebben az esetben több monitoros infromatikai eszközzel próbálnám átláhatóvá tenni a kijött adatokat és ebből megállapítani a helyes eredményt, számolgatással egybekötve. Az általam igencsak preferált adat a munkanélküliségi ráta, és a 180 napon túli munkanélküliek aránya. Ezek alapján az én sorrendem a következő:

(Legfelül az a legjobban, míg legalul a legrosszabbul teljesítő város helyezkedik el)

- Szeged

- Hódmezővásárhely

- Kecskemét

- Eger

- Szolnok

- Békéscsaba

- Debrecen

- Nyíregyháza

- Miskolc

- Salgótarján


Fontos, hogy amennyibben két hasonló, kevésbé eltérő munkanélküliségi rátával rendelkező városhoz jutottam, azt vettem előrébb amelyiknek kisebb volt a 180 napon túli munkanélküiségi rátája, mivel szerintem kifejezetten fontos, hogy mekkora a munkanélküliségen belül a tartósan munkanélküli egyének aránya. Ezek után kiváncsian várom a hasonlóságelemzés eredményét, amely több olyan probmlémát is orvosol amit a hagyományos statisztika "kiolvasásos" módszer okoz. (Például elfogultság.) Ennek a problematikájával szinte mindennap lehet találkozni a hírekben, vita műsorokban a rádióban amikor két politikus egy bizonyos statisztikát teljesen máshogy értelmez.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Objektumok (sorok)

- Miskolc

- Eger

- Salgótarján

- Debrecen

- Szolnok

- Nyíregyháza

- Kecskemét

- Békéscsaba

- Hódmezővásárhely

- Szeged

Attribútumok (X, Y oszlopok)

X1-Épített lakások aránya az előző évhez képest (százalék) <-- Az épített lakások aránya annál jobb, minél nagyobb az arány. Iránya: 0 (százalékban kifejezve)

X2-Nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék) <-- A nyilvántartott álláskeresők aránya annál jobb, minél kisebb az arány. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)

X3-180 napon túli álláskeresők aránya (százalék) <-- A 180 napon túli álláskeresők aránya annál jobb, minél kisebb az arány. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)

X4-Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya (százalék) <-- A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya annál jobb, minél kisebb az arány. Irány: 1 (százalékban kifejezve)

X5-Öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya (százalék) <-- Az öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya annál jobb, minél kisebb az arány. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)

X6-Öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya (százalék) <-- Az öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya annál jobb, minél kisebb az arány. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)

Y-Jóságpont


Az attribútumok kiválasztásánal az volt a szempont, hogy olyan adatokat találjak, amik rendelkezésre állnak, és olyan általános ám fontos kritériumok alapján vizsgálódjak amikkel körvonalazható egy megyei jogú város helyzete.

A feladat által érintett célcsoportok

Mindenki éríntett akit érdekel a vidékfejlesztés, akit érdekelnek a megyei jogú városok, azok jelenlegi helyzete, és annak értékelése, összevetése ezen meghatározott tulajdonságok alapján. Továbbá azoknak is ajánlom akit érdekel egy innovatív módon, könnyen kezelhető összehasonlító elemzés.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet