Japán
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése/kritikája
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A japán-magyar kapcsolatok intenzitásának vizsgálata a különféle országok összehasonlításának viszonyában
A feladat előtörténete
A témát elsősorban azért választottam, mert régóta nagy érdeklődést mutatok a japán kultúra irányába. Feladatomban a japán-magyar kapcsolatokat vizsgáltam. A feladat segítséget nyújtott betekintést nyerni a kutatási tervemben alátámasztott interkulturális kompetenciák eredményein túl, hogy a japánok és magyarok gazdasági, földrajzi elhelyezkedést, népességei adatokat tekintve milyen kapcsolatban is állnak egymással.
A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése/kritikája
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Objektumok (sorok)
A vizsgált objektumok az általam választott országok voltak, mindet összehasonlítva Japán adataival.
- Magyarország
- Egyesült Királyság
- Franciaország
- Németország
- Kína
- Korea
- Törökország
- Görögország
- Norvégia
- Svédország
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Az általam vizsgált attribútumok elnevezései:
X1: Lakosság
X2: Terület/km2
X3: Nyelvrokonság (1-5 skála) 1- egyáltalán nem, 2- alig, 3- közepesen, 4-nagymértékben, 5- kiemelkedően nagy a nyelvrokonság
X4: GDP (USD)
X5: Távolság (km)
Y: Kapcsolatok intenzitása (y)
Irány szövegesen:
X1: Minél nagyobb a lakosság, annál nagyobb a kapcsolatok intenzitása.
X2: Minél nagyobb a terület nagysága, annál nagyobb a kapcsolatok intenzitása.
X3: Minél nagyobb a nyelvrokonság, annál nagyobb a kapcsolatok intenzitása.
X4: Minél nagyobb a GDP nagysága, annál nagyobb a kapcsolatok intenzitása.
X5: Minél kisebb a távolság, annál nagyobb a kapcsolatok intenzitása.
A feladat által érintett célcsoportok
A feladatom által érintett emberek jelen esetben a felsorolt országok lakossága, akik valamilyen formában kapcsolatban állnak vele.
pl. utazás, munka, érdeklődés, stb.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Feladatommal szeretném, ha bizonyítást nyerne a japán-magyar kapcsolatok intenzitásának nagysága.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
Először is az alapadatokat rögzítettem ( országok nevei és a vizsgálati attribútumok X,Y oszlopok ), majd az adatok kutatásának sikeres végrehajtása után összehasonlítást végeztem a nyelvrokonság tekintetében. Ezt a nyelvcsaládok alapos vizsgálata szerint rangsoroltam, a fentebb is említett 1-5-ig terjedő skála segítségével. Sorszám függvény segítségével rangsorolva lettek az említett országok adataik alapján.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
A következő olvasmányok szakirodalmi ismeretei segédkeztek:
- Hidasi J. (2004): Interkulturális kommunikáció. Scolar kiadó, Budapest.
- Rudnák I. (2010): Nemzetközi Kommunikáció. Szent István Egyetem, Gödöllő.
A szócikk készítése során felhasznált internetes forrás:
https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010
