Japán

Forrás

xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A japán-magyar kapcsolatok intenzitásának vizsgálata a különféle országok összehasonlításának viszonyában

A feladat előtörténete

A témát elsősorban azért választottam, mert régóta nagy érdeklődést mutatok a japán kultúra irányába. Feladatomban a japán-magyar kapcsolatokat vizsgáltam. A feladat segítséget nyújtott betekintést nyerni a kutatási tervemben alátámasztott interkulturális kompetenciák eredményein túl, hogy a japánok és magyarok gazdasági, földrajzi elhelyezkedést, népességei adatokat tekintve milyen kapcsolatban is állnak egymással.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az objektumok és attribútumok meghatározásakor alapadatokként országokat vettem a vizsgálati tárgynak. Ennek lényegét a kulturális relativizmus elméletében láttam. Sok tekintetben hasonlíthatnak egymáshoz bizonyos népek, azonban ugyanolyanok sosem lehetnek és nem is lesznek. Azonban egyre nagyobb és kiemelkedőbb jelentőséget tulajdonítanak az interkulturális kommunikációnak, amely folyamat lényege a különböző nemzetiségű emberek egymással való érintkezésének megkönnyítése. A vizsgált kérdésem: Milyen mértékű a japán- magyar érdeklődés és intenzitás egymás irányába? Az attribútumok meghatározása során, néhány attribútum ( Nyelvcsalád ) csak a nyelvrokonság értékeinek vizsgálatában lett felhasználva.

Objektumok (sorok)

---

A vizsgált objektumok az általam választott országok voltak, mindet összehasonlítva Japán adataival.

• Magyarország

• Egyesült Királyság

• Franciaország

• Németország

• Kína

• Korea

• Törökország

• Görögország

• Norvégia

• Svédország

Attribútumok (X, Y oszlopok)

---

Az általam vizsgált attribútumok elnevezései:

X1: Lakosság

X2: Terület/km2

X3: Nyelvrokonság (1-5 skála) 1- egyáltalán nem, 2- alig, 3- közepesen, 4-nagymértékben, 5- kiemelkedően nagy a nyelvrokonság

X4: GDP (USD)

X5: Távolság (km)

Y: Kapcsolatok intenzitása (y)

Irány szövegesen:

X1: Minél nagyobb a lakosság, annál nagyobb a kapcsolatok intenzitása.

X2: Minél nagyobb a terület nagysága, annál nagyobb a kapcsolatok intenzitása.

X3: Minél nagyobb a nyelvrokonság, annál nagyobb a kapcsolatok intenzitása.

X4: Minél nagyobb a GDP nagysága, annál nagyobb a kapcsolatok intenzitása.

X5: Minél kisebb a távolság, annál nagyobb a kapcsolatok intenzitása.

A feladat által érintett célcsoportok

A feladatom által érintett emberek jelen esetben a felsorolt országok lakossága, akik valamilyen formában kapcsolatban állnak vele.

pl. utazás, munka, érdeklődés, stb.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Feladatommal szeretném, ha az adatok alapján a japán-magyar kapcsolatok intenzitásának nagysága kiértékelődne.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Először is az alapadatokat rögzítettem ( országok nevei és a vizsgálati attribútumok X,Y oszlopok ), majd az adatok kutatásának sikeres végrehajtása után összehasonlítást végeztem a nyelvrokonság tekintetében. Ezt a nyelvcsaládok alapos vizsgálata szerint rangsoroltam, a fentebb is említett 1-5-ig terjedő skála segítségével. Sorszám függvény segítségével rangsorolva lettek az említett országok adataik alapján.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

A következő olvasmányok szakirodalmi ismeretei segédkeztek:

• Hidasi J. (2004): Interkulturális kommunikáció. Scolar kiadó, Budapest.
• Rudnák I. (2010): Nemzetközi Kommunikáció. Szent István Egyetem, Gödöllő.

A szócikk készítése során felhasznált internetes forrás:

https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010