Csaladdaltöltöttido

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A családtagok szabadidejének közös eltöltése jobb időbeosztással

A feladat előtörténete

A személyes kötődésem a feladathoz az, hogy a saját családunkon, illetve a környezetemben lévő más családoknál is egyre jobban tapasztalom azt, hogy kevés idejük arra, hogy igazi családi életet éljenek. Kevés idő jut arra, hogy: nap mint nap megbeszéljék: *Kivel mi történt?

• Milyen napja volt?
• Merre járt?
• Hogy érezte magát?
• Bántja-e valami?
• Van-e valami problémája amit együtt könnyebben megtudnának oldani?

Ennek a problémának az oka az, hogy mindenkinek nagyon sok dolga van, így nem jut idő a családra.

Azt gondolom, hogy ha a probléma sokáig fenn áll, egy idő után a családon belüli kapcsolatok romlásához vezethet, ami akár a család széthullását is eredményezheti.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A feladat megoldását azzal kezdtem,hogy a beérkezett adatokat Excel táblázatba foglaltam a jobb átláthatóság érdekében.

Ezek után szelektáltam a számomra fontos és kevésbé fontos tényezőket, így 6 szempontot veszek figyelembe az elemzésem során.

A figyelembe vett szempontok a következők:

• Életkor
• Telefonozással töltött idő
• Internetezéssel töltött idő
• Tévézéssel töltött idő
• Közösségi oldalak használatával töltött idő
• Barátokkal töltött idő
• 10-es skálán mennyire szeret olvasni

A megoldás szubjektív mivolta okán, a saját értékrendszerem szerint értelmeztem azt, hogy mi számít

• Túl soknak
• Túl kevésnek
• Arányosnak
• Nem értékelhető objektumnak.

Nem értékelhető eredményt abban az esetben kaptam volna, ha a a 10-es skálán mért olvasási kedvet összevetettem volna az órában meghatározott egyéb tevékenységekkel. Mivel ezt nem vettem figyelembe, mindegyik eredményem értékelhetővé vált.

Az életkor volt az a szempont, ami alapján az objektumokat szét tudtam választani.

Véleményem szerint az Y generáció férfi és női tagjai, azaz a 19-37 évesek korosztálya tölti a legkevesebb időt a családjával. Ezt a hipotézist olyan módon igyekeztem alátámasztani, hogy a családdal töltött idő (Y) átlagát összehasonlítottam az életkorok szerinti egyéb tevékenységek (X) átlagával.

Módszerem szerint, a túl nagy eltérések esetén az adott objektum túl sok, vagy túl kevés időt tölt a családjával. Amennyiben az eltérés csekély, a családdal eltöltött időt arányosnak értékelem az egyéb tevékenységekkel összehasonlítva.

Ezen eljárás által kapott eredmények azt mutatták, hogy a hipotézisem részbem igazolódott be, hiszen az Y generáció tagjai közül a férfiak valóban kevés időt töltenek el a családdal, de a generáció női képviselői arányos tartamú időt töltenek el a családdal, a többi tevékenységhez képest.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Elsőként a meglévő adataimat szelektáltam, és kirajzolódott az a halmaz, amiből dolgozni tudok. 7 szempont maradt a táblázatban, valamint a korcsoportok szerint kategorizált beérkezett válaszok. Ez 70 adatot jelent. Tehát ezen információk birtokában tudtam kiszámolhatóvá tenni azt, hogy melyik generáció tölti a legkevesebb időt a családjával. Az adathalmaz alapján az Y generáció férfi tagjai töltik a legkevesebb időt a családjukkal.

Az adatok beazonosítása során tapasztalt problémák:

• Mivel internetes kérdőív volt, ezért csak olyan válaszadók voltak akik használják az internetet
• A válaszadók korát tekintve nagy különbségek tapasztalhatók a különböző generációs válaszadók száma között, az idősebb generációkból kevesebb válaszadó volt, így ott akár 1-2 válaszadó alakította az egész generáció válaszait
• Mivel nem személyesen vettem fel az adatokat, biztosan volt aki nem kellő komolysággal és odafigyeléssel töltötte ki a kérdőívet

A problémákat úgy sikerült megoldani, hogy a kapott válaszok átlagát vettem a különböző generációkra vetítve.

Objektumok (sorok)

• Veteránok férfi
• Baby Boom férfi
• X generáció férfi
• Y generáció férfi
• Z generáció férfi
• Veteránok nő
• Baby Boom nő
• X generáció nő
• Y generáció nő
• Z generáció nő

Attribútumok (X, Y oszlopok)

*Telefonozással töltött idő (használt mértékegység: óra, irányelv: 1) Minél több időt tölt valaki a telefonja nyomkodásával szabadidejében, az azt jelenti, hogy azt az időt a családjával is tölthetné, tehát minél nagyobb ez az idő, annál kisebb lesz a családdal töltött idő.

*Internetezéssel töltött idő(használt mértékegység: óra,irányelv: 1) Az internetezéssel eltöltött idő is olyan tényező, ami a családdal való foglalkozást, az együtt töltött időt rövidíti.

*Filmnézéssel töltött idő (használt mértékegység: óra,irányelv: 1)

A filmnézés szintén rövidíti a családdal eltöltött időt, kivéve azt az esetet, amikor a család egy része, vagy az egész család együtt néz filmet, mert akkor növeli az együtt eltöltött időt.

*Közösségi oldalak használatával töltött idő (használt mértékegység: óra, irányelv: 1)

A közösségi oldalak használatával eltöltött idő az egyik legnagyobb olyan tényező ami elveszi a családdal töltött időt. Ha az illető közösségi oldalak használatával tölti az idejét az szintén a családdal eltölthető időt rabolja.

*Barátokkal töltött idő (használt mértékegység: óra, irányelv: 1)

A barátokkal eltöltött idő is elveheti a család közös idejét, kivéve ha az egész család együtt van és például egy másik családdal együtt töltik az idejüket, mert az növeli.

*Mennyire szeret olvasni 10-es skálán (használt mértékegység: 10-es skála irányelv: 0) Az olvasás nem egyértelmű, hiszen ha az illető egyedül olvas, akkor az elveszi, de ha például a gyerekeknek olvas fel, vagy közösen olvasnak valamit az növeli az együtt töltött idő mértékét.

*Y= családdal töltött idő (használt mértékegység: óra irányelv: nincs)

A COCO elemzés által végzett ellenőrzés szerint, a hipotézisemben szereplő Y generáció férfi és női tagjai egyaránt nem hiteles válaszokat adtak. Mivel az adatfelvétel során feltételeztem a válaszadók őszinteségét, ezt a szempontot nem tudom figyelembe venni a hasonlóságelemzésem során.

Irányelvek: 0 = Nincs egyértelmű befolyással az adott attribútum az Y kérdésre 1 = Egyértelmű befolyással van az adott attribútum az Y kérdésre

A feladat által érintett célcsoportok

• Széthullóban lévő családok

Azért gondolom, hogy ők jó célcsoportok lehetnek, mert egy ilyen elemzéssel könnyen meglehet azt állapítani,hogy melyik az az idő, amit együtt tölthetnének, de nem töltenek együtt. Ha kiderül, hogy a problémák forrása az, hogy kevés időt töltenek egymással és emiatt elhidegülnek a viszonyok, segítség lehet egy ilyen elemzés.

• Családsegítő központok

Ezzel a szolgáltatással a családsegítő központok munkáját is lehetne segíteni. Ők is fel tudnák tárni azt, hogy van e olyan rosszul eltöltött idő, ami a családok egyben tartására veszélyes lehet.

• Cégek, cégvezetők

Ha nem a család idejét, hanem ugynezen elven a dolgozók idejét vizsgáljuk, akkor azt is feltárhatjuk, hogy egy adott dolgozó miért nem tud teljesíteni úgy ahogy az elvárható lenne tőle, miután az ő idejét is megfigyeljük el lehet készíteni számára is egy jobb időgazdálkodási tervet.

• Oktatási intézmények, diákok

A diákok számára kedvezményes áron tréning formájában közösen elkészítenénk a résztvevőkkel, a saját személyre szabott időbeosztásukat, aminek segítségével sokkal hatékonyabban és arányosabban tudnák az idejüket felhasználni, és emellett még a módszer hírét is eljuttatnák más, jobban fizető kuncsaftokhoz.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A bevételi csatornák ebben az esetben a megrendelők által fizetett díjak lennének. Egy ilyen elemezés magánszemélyeknek 10 000 Ftnál kezdődne és emelkedne a ráfordított munkaidő hosszától függően.

Költségek:

• Licencdíjak: Excel 150 Ft / munka
• Utazási költségek: 50 Ft / Km
• Esetleges szakértői díjak: fél óra: 2000 ft
• Rászánt idő mint munkaidő: 3000 ft / óra
• Írószerek, papír: 5000ft / hónap

Összesen: Körülbelül: 5850 Ft/ munka

A minimális 10 000 Forinttal számolva a haszon 4150 ft lenne megrendelésenként magánszemélyek esetében.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1 Első lépésként megkerestem azt kérdést a szakdolgozati kérdőívemből, amit a más kérdésekre adott válaszok leginkább befolyásolnak, ez lett az Y kérdés

2 Megállapítottam az objektumokat, amik a különböző korosztályok szerinti generációk voltak ( Forrásfájl OAM munkalap: A oszlop)

3 Feltártam az attribútumokat, amik a különböző családtagok, tevékenységeinek hosszából tevődött össze. ( Forrásfájl OAM munkalap: 43. sor)

4 Az adatok összegyűjtéséhez az adatbázis a szakdolgozatomra érkezett válaszokból létrejövő Excel tábla volt

5 Az objektumok, tehát a különböző generációk által adott válaszok átlagolása következett, ami a idejük eltöltésére irányuló kérdésekre érkeztek, illetve az egyik kérdés az volt, hogy szeretnek -e olvasni, ebből is tudtunk meg információkat. Az átlagolásra azért volt szükség mert a 300 feletti számú válaszadók válaszait külön-külön nagyon nehéz lett volna egy táblázatban összesíteni, így pedig egy általános képet kaphatunk a válaszadók által adott válaszokról

6 Megállapítottam, a mértékegységet, ami egy attribútum kivételével minden esetben 60 perc, azaz egy óra volt

7 Meghatároztam az irányokat az alapján, hogy melyik attribútum növeli, illetve csökkenti a családtagok egymással eltöltött idejét

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az eredmények értelmezésénél azt tapasztaltam, hogy meglepő módon minden attribútumnál voltak kimagasló értékek.

• Az első attribútum, tehát a telefonhasználat vizsgálatánál azt az eredményt kaptam, hogy a Z generációs nők, azaz a 13-18 évesek meglepően sokat, 3.9 órát töltenek a telefonjuk használatával, ami véleményem szerint rendkívül sok idő, a többi objektumhoz képest. Ebbe a tevékenységbe beletartozik a telefonon való internetezés, zenehallgatás, fényképezés, smsezés, tehát ez nem csak a telefonálást jelenti, de azt gondolom, hogy még így is nagyon sok idő megy el ezzel a tevékenységgel, amit ha lejjebb csökkentenének, akkor több idő jutna hasznosabb tevékenységre például a családjukkal.

• A következő attribútumban az internetezésre fordított időt vizsgáltam. Ennél az attribútumnál a legmagasabb értéket az Y generációt, tehát a 19-37 évesek csoportja mutatja, ők 3,6 órát töltenek internetezéssel, amiben még nincs benne a közösségi oldalak használata. Ez számomra nem meglepő, hiszen a környezetemben is tapasztalom, hogy ez a generáció rendkívül sok időt tölt a világháló böngészésével.

• Az E oszlopban vizsgált filmnézéssel töltött időnél is az Y generációs férfiak mutatták a legnagyobb értéket, ők 2,9 órát töltenek ezzel a tevékenységgel. Ez számomra kicsit magas érték, aminek az oka az lehet, hogy az internetes kérdőívet azok töltötték ki, akik használják az internetet, és ezek közül a legtöbben szoktak filmeket letölteni, amit meg is néznek, tehát ez nem biztos, hogy teljesen reprezentatív érték az egész generációt tekintve.

• A közösségi oldalakat szintén az Y generáció férfi tagjai használják a legtöbbet, naponta majdnem 4 órát töltenek ebben a virtuális térben, ami szintén nem meglepő

• A barátokkal töltött idő attribútumnál, megint az Y generációs férfiak azok akik a válaszok alapján a legtöbb időt töltik a barátokkal, ami önmagában nem meglepő, ugyanakkor a többi adatot tekintve az, hiszen összesen már több mint 13 óránál tartanak, amiben még nincs benne a tanulás/ munka kivéve ha azt az interneten keresztül teszik

• Az olvasás szeretetét vizsgáló attribútum már nem az Y generációt mutatja, nem is meglepő, hiszen ők már az olvasás helyett inkább a filmnézést, vagy az internetezést választják a szabadidejük eltöltéseként. Itt a legmagasabb értéket a Veterán ( 68-88 éves) nők mutatták, ők az akik átlagosan a legjobban szeretnek olvasni a generációk közül

• A fő attribútum, azaz az Y-nál azt vizsgáltam, hogy melyik generáció mennyi időt tölt a családjával, itt a Z generáció (13-18 éves) fiúk válaszoltak úgy, hogy átlagosan 3,9 órát, azaz majdnem 4 órát töltenek a családjukkal

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az eredmények alapján tisztán látszik, hogy a Veterán generációs férfiak, valamint a Baby boom és az X generáció női képviselői körülbelül 2 órát vannak a családjukkal, ami a napi 24 órát tekintve nagyon kevés. A helyzet megoldását én abban látom, hogy a családtagoknak tudatosan kellene több időt fordítani a családra, hiszen a családdal eltöltött idő alatt rengeteg energiát és erőt tudnának a generációk adni egymásnak családon belül.

Fontos továbbá az is, hogy a virtuális tér ne vehesse át a személyes kapcsolatok helyét és ezekre is már egészen fiatal korban igyekezzenek az idősebb generációk felhívni a fiatalok figyelmét, hogy a ők is így alakíthassák ki az értékrendjüket.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A vizsgálat eredménye a tervezett hasznosságot 100%-ban beigazolta.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet