Japán

Vezetői összefoglaló

   Magyarország kapcsolatintenzitása megfelelő. Bizonyíték = ... 

A bizonyíték a hasonlóságelemzés alapján szemléltethető és elemezhető.

A COCO elemzés egyértelműen demonstrálja, hogy a magyarok azon nemzetek közé esnek, akik sok tényezőt számításba véve kevesebb hasonlóságot mutatnak Japán adataival.

Ezért fontosnak tartom, hogy azokat a tulajdonságaikat erősítsük, illetve törekedjünk arra, hogy diplomáciai, gazdasági kapcsolataink továbbra is működőképesek legyenek, minél több országgal tartunk jó kapcsolatot, annál nagyobb esély van a fejlődésre és a változtatható adatok nagyobbodására egyaránt.

Forrás

xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A japán-magyar kapcsolatok intenzitásának vizsgálata a különféle országok összehasonlításának viszonyában

A feladat előtörténete

Személyes kötődés

---

Elsősorban azért választottam, mert nagy érdeklődést és szeretetet mutatok a japán nemzet és kultúrája felé. Feladatomban a japán-magyar kapcsolatokat vizsgáltam, amely segítséget nyújtott betekintést nyerni, hogy a japánok és magyarok adatait tekintve milyen kapcsolatban, közelségben is állhatnak egymással.

Szakértői javaslatok

---

A két ország közötti intenzitás megmutatkozott illetve megmutatkozik a diplomáciai kapcsolatokban. Forrás: [1]

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete(best practice) és ennek értékelése/kritikája

Az adatokat elnézve kevesebb értéket kaptam a sorszámozással, mint amire számítottam. Feltételeztem, hogy nagy lesz a kapcsolat intenzitása Magyarország és Japán között.

Az OAM alapján a következő felsorolással indokolnám előbbi mondataim:

• Magyarország:
• Egyesült Királyság:
• Franciaország:
• Németország:
• Kína:
• Korea:
• Törökország:
• Görögország:
• Norvégia:
• Svédország:

Best practice: a kutatás segítséget nyújt a vizsgált nemzetiségek, elsődlegesen Magyarország feleinek, hogy kiutazás, munka, vagy bármilyen más kapcsolatlétesítés esetén, milyen eltérések és hasonlóságok mutatkoznak a Felkelő Nap Országával.

Microsoft Excel használatával táblázatot készítettem.

Ezt követően arra kerestem választ, milyen mértékben vagyunk közel vagy éppen távol a nemzetek között.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az objektumok és attribútumok meghatározásakor alapadatokként országokat vettem a vizsgálati tárgynak. A vizsgált kérdésem: Milyen mértékű a japán- magyar érdeklődés és intenzitás egymás irányába? A feladatban nem elsősorban az emberi kapcsolatokat (interkulturális kommunikáció, kompetenciavizsgálat), hanem a nemzetek meghatározó attribútumait vesszük figyelembe, és ez által sikerül egy összképet kapni az országok közti hasonlóságok és különbségek függvénye alapján, amelyhez viszonyítható és mérhető Magyarország jelenlegi helyzete Japánhoz hasonlítva. Az attribútumok meghatározása során, egyes attribútumok mint, pl. a nyelvcsalád csak a nyelvrokonság értékeinek vizsgálatában lett felhasználva.

Objektumok (sorok)

---

A vizsgált objektumok az általam választott országok voltak, mindet összehasonlítva Japán adataival.

• Magyarország

• Egyesült Királyság

• Franciaország

• Németország

• Kína

• Korea

• Törökország

• Görögország

• Norvégia

• Svédország

Attribútumok (X, Y oszlopok)

---

Az általam vizsgált attribútumok elnevezései:

X1: Lakosság

X2: Terület/km2

X3: Nyelvrokonság (1-5 skála) 1- egyáltalán nem, 2- alig, 3- közepesen, 4-nagymértékben, 5- kiemelkedően nagy a nyelvrokonság

X4: GDP (USD)

X5: Távolság (km)

Y: Kapcsolatok intenzitása (y)

Irány szövegesen:

X1: Ennek iránya 0, mivel minél nagyobb a lakosság, valószínűleg annál nagyobb a kapcsolatok intenzitása.

X2: Ennek iránya 0, mivel minél nagyobb a terület nagysága, valószínűleg annál nagyobb a kapcsolatok intenzitása.

X3: Ennek iránya 0, mivel minél nagyobb a nyelvrokonság, annál nagyobb a kapcsolatok intenzitása.

X4: Ennek iránya 0, mivel minél nagyobb a GDP nagysága, annál nagyobb a kapcsolatok intenzitása.

X5: Ennek iránya 1, mivel minél kisebb a távolság, annál nagyobb a kapcsolatok intenzitása.

A feladat által érintett célcsoportok

A vizsgálatom során olyan célcsoportokat kerestem, akiknek a vizsgálat hasznos lehetne. Jelen esetben a felsorolt országok lakossága, akik valamilyen formában kapcsolatban állnak vele.

pl. utazás, munka, érdeklődés, stb.

Akik számára különösen hasznos lehet

vállalatok, cégek, nemzetközi tárgyalók: nélkülözhetetlen a kulturális és alapvető ismeretekkel való rendelkezés, ha egy nemzetközi tárgyalásra kerül sor. Tisztában kell lennünk tárgyalófeleinkkel. Nagyon sok ponton bukhat egy tárgyalás, ha nem megfelelő a tájékozottságunk partnerünkről és ebbe a kategóriába maga nemzete sajátosságai, nemzetközi elhelyezkedése különféle tekintetekben is beletartozhatnak. A jó tárgyaló még a megbeszélések kezdése előtt megismeri a másik fél értékrendjét, nemzeti tulajdonságait, szokásait, hagyományait, műveltségét, nemzeti érzékenységét. Természetesen, az általam vizsgálat dolgok, akkor lesznek számottevőek,ha a tárgyalás részéhez meghatározóan kapcsolódnak.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Best practice:

A japán-magyar kapcsolatok intenzitás nagyságának kiértékelődése

Az eredmények segítséget nyújthatnak a nemzetek megismerésében, tárgyalások alkalmával a felek és nemzeti tulajdonságaik, utazás szempontjából a távolság felmérésében.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Először is az alapadatokat rögzítettem, országok nevei és a vizsgálati attribútumok X,Y oszlopok, majd az adatok kutatásának sikeres végrehajtása után összehasonlítást végeztem a nyelvrokonság tekintetében. Ezt a nyelvcsaládok alapos vizsgálata szerint rangsoroltam, a fentebb is említett 1-5-ig terjedő skála segítségével. Sorszám függvény segítségével rangsorolva lettek az említett országok adataik alapján. Egyéb eredmények az OAM alapján készített COCO elemzés a kapott és becsült értékek rangsora.

Hasonlóságelemzés procedúra:

Objektumok megállapítása: a japán- magyar kapcsolatok intenzitásának megállapításához elengedhetetlennek tartottam eltérő sajátosságokkal rendelkező országokat elemezni és ezekhez mérten hasonlóságokat megállapítani.

Attribútumok megállapítása: azért ezeket a tényezőkre esett a választásom, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti hasonlóságokat és különbségeket. 5+1 (nyelvcsalád) attribútum.

Lépcsők száma: az objektumok számával egyezik: 10 Eltolás: 0.

Sorszámozás: 10 sor, azaz 10 vizsgált objektum.

Ezeket begyűjtöttem egy táblázatba és megadtam az irányukat, a mértékegységüket.

COCO táblázat elkészítése.

MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása: [2]

Az adatok feldolgozása kiértékelése.

Rangsor: az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország, a legközelebbi sajátosságokkal rendelkező ország Japánhoz viszonyítva.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

• A COCO elemzések szerint tökéletesen kirajzolódott Magyarország helyzete az országok között.

• Magyarország adatai hitelesnek minősültek.

• A legnagyobb becslési értékeket Kína, őt követően pedig Korea érte el. Ők a két legközelebb álló ország intenzitás szempontból, amelyek szintén hitelességet mutatnak.

• Megállapítható, hogy helyesek a felsorolt első 2 ország és Japán közti objektumok hasonlósága, pl. nyelvrokonság, nyelvcsalád, GDP(USD), nemzetek közötti távolság, illetve lakosság nagyságát viszonyítva.

• Megállapítható, hogy Magyarország is kapcsolatban áll Japánnal pl. nyelvrokonság által, de nagyobb intenzitások nem mutatkoznak a felsorolt attribútumok eredményei szerint.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az eredmények elemzése és a következtetések alapján elmondható:

A vizsgált országok között Magyarország 7. helyen szerepel a magyar-japán kapcsolatok intenzitása szempontjából.

Az attribútumok közül a legnagyobb kapcsolatot a Nyelvrokonság mutatta.

Bizonyos szempontokat nézve különbözünk, akár a gazdaság teljesítőképességét vagy nagyságát (GDP), akár az ország területét, illetve országaink egymástól való távolságát tekintve is.

Azonban bizonyos tekintetekben közel helyezkedünk el egymáshoz, mint pl. a nyelvrokonság.

A vizsgált adatok szerint Japán környékbeli országai előznek meg minket. ( Korea, Kína )

Megállapítható, hogy inkább találunk különbségeket, mint hasonlóságokat a két nemzet között.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Három hiteltelen eredmény született az elemzés során. Törökország, Görögország és Svédország esetében nem igazolódott be a kapcsolatok közelsége. Ha( ) Függvény alkalmazásával jöttek létre a végeredmények.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

A fent látható COCO elemzési táblázatban a különböző attribútumok értékeit határozza meg. Az 5 attribútumhoz 10 lépcső tartozik. Különböző értékeket hozzárendelve végezte el a számításokat a használt program.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

A szócikk elemzésében segítséget és ötleteket nyújtottak a következő szakirodalmi jegyzetek:

• Blahó A. (2003): Térjünk a tárgyra!. Aula Kiadó Kft, Budapest.
• Rudnák I. (2010): Nemzetközi Kommunikáció. Szent István Egyetem, Gödöllő.

A szócikk készítése során felhasznált internetes forrás:

http://japanfelderito.hu/magyarjapn-kapcsolatok

https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010