Arviz

A szócikk kialakításának tartalmi és formai részletszabályai:

Vezetői összefoglaló

Ide kell megadni a teljes szócikk kialakítása után az a 1-5 üzenetet, melyet a célcsoport számára mindenképpen el kell tudnia juttatnia a szerzőnek...

Forrás

Árvíz XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A környező országok árvíz veszélyeztetettsége, és a téma érzékenysége, a diplomáciai tárgyalásokban. Összehasonlító elemzéssel.

A feladat előtörténete

Személyes kötődés

Mivel jó magam is olyan településről származom, ahol minden évben megemelkedik a folyó vízállása, arra a szintre, hogy az árvízkészültséget kelljen kihirdetni, és mivel megéltem már egy olyan árvízhelyzetet is, mikor felmerült annak a lehetősége, hogy el kell hagyni az otthonunkat, hiszen kétségessé vált, hogy a gát kibírja-e a rá nehezedő terhelést? Illetve, mivel ezen időszakban megjelentek a katasztrófa turisták, akik segítség helyett csak útban voltak. Úgy érzem, nem árt, ha tudjuk, melyek azok a területek/ országok, ahol gyakorta kialakulnak ilyen helyzetek és jobb, ha nem bolygatják, a témát illetve nem lábatlankodnak ott az emberek. Különösen akkor nem, ha diplomáciai tárgyalásokat folytatnak.

Szakértői javaslatok

A FELADAT előtt/mellett, a MEGFIGYELŐ, FELISMERŐ, s PROBLÉMAMEGOLDÓ képességek fejlesztése, értékelése is fontos! Azért, hogy "szeme" s a "füle" még érzékenyebb legyen a gyakorlatban (a szervezetben) a munkavállalónak. Ezt szeretik a főnökök, tulajdonosok is. Ezt kívánja a rendszerelvű gondolkodás is. A feladat előtörténetének részeként tehát írni kell az alábbiakról is: A probléma leírása / ismertetése, és szegmentálása, hiszen lehet, hogy a választott/megoldott FELADAT a probléma egy része lesz "csak" egy nagy egésznek. Nem csak a motiváció/kötődés, hanem a "probléma-tér, probléma-kontextus" leírása is fontos. A cég rendszer/környezet bemutatása, ismertetése; kapcsolatok, stb. azért relevánsak, hogy a problémát egy kontextusban értelmezzük. Mert van sokféle kontextus ugyanazon vagy hasonló problémára.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Ha nem vettem volna részt az előadásokon, akkor nem is ismerkedtem volna meg a Google Trends-el és a hasonlóság elemzés módszerével sem. Ebből kifolyólag, ezen eszközök használata nélkül más módszerrel oldottam volna meg a feladatot. Első lépésben, mindenképpen definiáltam volna, különböző szakirodalmak segítségével mi is az az árvíz, illetve utána kerestem volna, annak, hogy a Kárpát-medence történetében merre voltak a legnagyobb árvizek. Felsoroltam volna azt a 10 országot, amelyek a leginkább érintettek ebben a témakörben, és a legveszélyeztetettebbek. Majd elkezdtem volna keresni statisztikai adatokat, egy-egy adott országról, - természetesen meghatároztam volna egy idő intervallumot, mondjuk, 2004. Január. 1. és 2012. December. 31. között kerestem volna rá, hogy az adott országban, volt-e árvíz, ha igen akkor milyen mértékű volt, és mekkora területeket érintett. Továbbá a pusztítás milyen mértékű volt. Ezeket az adatokat természetesen xls táblázatban rendeztem volna el, és egy végső táblázatban évenként összesítettem volna, hogy adott évben, milyen mértékű volt az árvíz. Azután ebből vontam volna le a következtetéseimet, és tettem volna meg a javaslataimat. Azonban úgy gondolom ez jóval hosszadalmasabb munka lett volna, mint a Google Trends és az xls együtt.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az objektumok és az attribútumok meghatározásához a Google Trends-ben való adatlekérést vettem alapul. Az első nehézség az volt, hogy tíz különböző ország saját nyelvén kellett elvégeznem az adatlekérést, így mindenképpen szükségem volt egy fordítóra. Ehhez a Google Fordítót alkalmaztam, így ezt a nehézséget le tudtam küzdeni, majd ahogy ezzel megvoltam, jöhetett az adatok lekérése. Azaz a megfelelő kereső szó megadása, pl.: Magyarország megadása, hogy releváns információkat kapjak a magyar Árvíz szóra, az után az adatbázis letöltése és rendezésére került sor, hogy az adatok alkalmasak legyenek a kiértékelésre. A kérdés, amire így kerestem a választ az az, hogy melyek azok az országok abból a tízből, amik a leginkább árvíz veszélyeztetettek voltak a 2004 -2013 közötti időszakban. Pontosabban kifejezve; Melyik az az ország, amelyiknek a legnagyobb fájdalmat okozta az árvíz általi pusztítás a múltban? Az OAM méretét tekintve, tíz ország adatait tartalmazza, a fentebb említett időszakot felölve. KO feltételem nem volt, vagyis nem kellett semmit sem kizárnom a vizsgálatomból. Az információk megfelelőek voltak.

Objektumok (sorok)

Az országok nevei sorszámmal lettek ellátva: O1, O2, O3, O4, O5, O6, O7, O8, O9, O10

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Attribútumok: Az Attribútumaim a következőkből épülnek fel. Egyszer a Meredekségből és a Szórásból. Azaz minden ország évenkénti meredekségét és szórását kiszámoltattam a megfelelő függvény segítségével. Az így kapott eredményt pedig táblázatba rendeztem.

Ide meg kell adni:

1. az attribútumok egzakt meghatározását
2. a használt mértékegységet attribútumonként
3. és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)

A feladat által érintett célcsoportok

Kiknek lehet hasznos ez az elemzés? Elsősorban a diplomatáknak, akik különböző országokban folytatnak tárgyalásokat. Hiszen nem mindegy az, hogy az adott ország helyzete milyen az árvizek szempontjából. Különösen egy olyan beszélgetés keretein belül, ahol ezt a témát jobb nem felhozni, hiszen érzékeny mivolta miatt akár magát a tárgyalást is meghiúsíthatja. Gondolok itt arra, hogy vannak olyan területek ahol olyan alacsony a GDP, hogy egyszerűen nem tudják kivitelezni az árvízvédelem kialakítását; védgátakkal és folyószabályozással. Vagy az eddigi időszakban a már meglévő védelmi rendszerük ellenállt az árvíznek, de a múltban, történt olyan vis maior eset, amikor a gát nem tudta feltartóztatni az áradatot és ez által az áradat katasztrófát okozott. Hogy miért lehet érdekük fizetni ezért a kimutatásért? Ahogy korábban is említettem már, bizonyos pozíciókban illik tisztában lenni azzal, mely országokban mik a tabuk illetve a puskaporos témák. A jelen kutatásom pedig, kimutatja, hogy árvíz témában, melyek azok az országok akiket a téma a legérzékenyebben érint, illetve melyik az az egy ország, aminek a téma a legnagyobb fájdalmat okozza. Ezen adatok ismeretével kiküszöbölhető, hogy az adott diplomata beletenyereljen ebbe a témába, egy olyan országban ahol az árvíz igen csak érzékeny terület.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

demo:

• https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark
• https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Zoldorszag
• https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Egyetemi_v%C3%A1ros

Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:

1. melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
2. mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
3. S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).

A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)

A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:

1. milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó
2. mennyit ér ez az állapot
3. milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó
4. mennyit ér ez az állapot
5. mennyit a két érték közötti különbség (pl. http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Hitelmin%C5%91s%C3%ADt%C3%A9s#A_feladat_megv.C3.A1laszol.C3.A1sa_kapcs.C3.A1n_v.C3.A1rhat.C3.B3_hasznoss.C3.A1g)

Amennyiben már más (korábbi, párhuzamos) tantárgyak keretében tanulta, akkor alkalmazni kell olyan fogalmakat, mint "Költség / haszon elemzés", "Fix- és változó költségek", fedezeti hozzájárulás, stb.

Ha az érték-különbözetet nem vonja be valaki a tervezésbe, akkor arra a kérdésre, vajon eltérő módszerek eltérő eredményei vezethetnek-e azonos hasznosságra terv és tény szinten: nehéz a válasz. Ha van értékkülönbözet, az feltételezi, hogy a válaszok eltérő jellege is beárazásra kerül. A tervezéskor arra is érdemes tehát kitérni: mit várunk el az egyik és mit a másik módszertől az eredményt illetően? Sőt: az is beárazandó, vajon mennyit érnek az eltérő (potenciális) válasz-párok?

Ha egy hasonlóságelemzés esetén nem minden objektum esetén vezet hiteles eredményre a direkt és az inverz számítás (ahol az inverz számítás a direkt számítás irányainak ellentettjével képzett OAM-ra futtatott elemzés), akkor például egyre kevésbé lehet a tervezett hasznosság beteljesüléséről beszélni!

Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:

A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...

Virtuális témaváltás:

• legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd
• legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd

Állapotkülönbségek

• energiafelhasználás-különbözet
• időfelhasználás-különbözet
• égett része tömeg-arányának különbözete
• ízélmény-különbözet
• stb.

Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban? Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.

1. adatbázis
2. sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
3. solver ill. MY-X paraméterek
4. egyéb lépések

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ide

1. CSAK és
2. kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
3. felsorolásszerűen
4. a számítás releváns eredményei kellenek.

A fájl feltöltés lehetőségével élve ide olyan módon kell vizualizálni az összes eredményt, hogy az akár további kommentárok nélkül is magáért beszéljen.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis

1. meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
2. végső győztest kell hirdetni

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

• Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?
• A tervezett hasznosság minden egyes paraméterét felül kell vizsgálni, vagyis meg kell határozni, mi változott a tervezett és a tényleges végrehajtás utáni eredmények összevetése kapcsán.
• A tervekben elvileg ki kellett térni pl. arra, hogyan hatnak esetleges hiteltelen részeredmények a hasznosságra számszerűen?
• Egy végső Ft értéket kell megadni - levezetve tételesen indoklással a tervek alapján...

demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Az alábbi szakértői rendszer mintájára ki kell fejezni tudni:

1. melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
2. hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
3. mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
4. mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. EGO
5. mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Ide kell megadni:

1. milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra
2. milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört

---

1. Korábbi segédanyag: nyilatkozat és kitöltési segédlet
2. Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján
3. Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: hangállomány
4. Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: Önteszt

---

Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): [1] [2], majd a Hallgató értelmez...

---