Olimpiai éremszerzés hatása a sportegyesületekre

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Köszönhető-e az utánpótlás korúak növekedése az egyesületeknél, főként azokban a sportágakban, melyekben olimpiai érmet szerzett hazánk?

A feladat előtörténete

Saját feladatomnak tekintem, hogy minél több fiatal kezdjenek el sportolni. Sok mindennel lehet rájuk hatni, de az olimpia az egyik legnagyobb reklám felülete a sportoknak. Szerintem az olimpiát jobban is fellehetne használni az egyesületeknek, hogy több fiatal gondolja úgy, hogy a sok éves kemény munka megéri, ha kijutnak esetleg egy nagyobb megmérettetésre. De mindenféle képen meg kell vizsgálni, hogy alap esetben mennyire hatnak a fiatalokra az olimpián megszerzett érmek a sportág választásban.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Az olimpiát nézve megfogalmazódott bennem, hogy vajon mennyire befolyásolja az nyert érmek mennyisége a sportra jelentkezők számát. Én is fiatalokat tanítok, így szerettem volna tudni, hogy menyire befolyásolja döntésüket az olimpia. Ennek alapján választják-e meg a sportágukat. Ezért kerestem fel több egyesületet is. Saját sportegyesületi ismereteim alapján kiválasztottam 11 sportágat, melyekben valahol egy, valahol három egyesületet vázoltam. A kapott adatok alapján vizsgáltam az olimpia évében illetve nem az olimpia évében a jelentkező utánpótlás korúak számát. Tehát olyat ami nyert érmet és olyat is ami nem. Az ő segítségükkel állapítottam meg azt a tényt, hogy nem ez az a tényező ami befolyásolja őket. Persze ez nem ilyen egyszerű, hisz maga az olimpia a legnagyobb reklám az egész sport világnak. Biztos, hogy sokat ennek a hatására kezdenek el sportolni, de nem lehet e két pont között(érmek száma - jelentkezők száma) egyirányú vonalat húzni. Vizsgálatot végezhetünk egyszerű számítással is, hogy meglássuk valóban oda jelentkeztek-e a legtöbben amely sportág érmet szerzett. Ha sorrendet állítunk fel, az alapján hova jelentkeztek a legtöbben és megnézzük, hogy szerepel-e mellette érem szám. De ez a számítás egyáltalán nem mondható objektívnek. Egyetlen oszlop alapján sorrendbe tenni egy táblázatot nem mondható relevánsnak, így az eredmény sem az. A "2012-es olimpiát követő időszakban (szeptembor-október)jelentkezők száma / fő" (3-as oszlop a táblázatban) oszlopot sorrendbe rakjuk legelsőnek a legtöbben jelentkezőket, majd lefelé a kevesebben jelentkezőket akkor láthatjuk, hogy az első helyre egy olyan egyesület került, mely csak 1 érmet szerzet, a második és harmadik helyre azaz egyesület melynek sortága 6-6 érmet. AZ első olyan egyesület ahol az érmek száma 0 a 11-ig helyre került. Nem mondható a kapott eredmények után, hogy egyértelműen látszik az érmek hatása az egyesület tagjainak alakulására. Azonban visszahatás is van, mert minél több az utánpótlás annál valószínűbb az érmek számának növekedése. Az viszont látszik az alábbi táblázaton, hogy minél több az utánpótlás, annál előrébb kerül a listában, és ez teljesen független az érmek számától, hisz ebben az esetben az utánpótlás száma hat az érmekre.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

• Ahhoz, hogy a felvetésem vizsgálni lehessen, szükségünk volt a 2012-es londoni olimpián szerzett érmek számára, melyhez a szükséges adatokat a http://sport365.hu/olimpia,,eremtablazat-,30305 oldalon találtam. • Sportáganként lehetőség szerint három egyesület vizsgáltam, az utánpótlás korú jelentkezők tekintetében. • Felvetésem vizsgálatához, nem elegendő csak az olimpia utáni időszakot vizsgálni, szükség volt egy előző év vizsgálatára is, hogy a felvetés valós alapot kapjon. • Továbbá pedig, hogy adatokkal rendelkezzem a jelentkezők számáról illetve az jelentkezési időszak előtti tagok számáról emailos kapcsolatot létesítettem az egyesületekkel, akik az adatokat megadták részemre.

Objektumok (sorok)

Az objektumok az időszakokra redukált utánpótlás korú tagok száma, illetve az adott sportág 2012-es londoni olimpián szerzett érmek száma: 2012-es londoni olimpiát megelőző időszakban, egyesületenként a résztvevők száma; 2012-es londoni olimpiát követő időszakban (szeptember-október) jelentkezők száma; a jelentkezés utáni tagok száma; a 2010-ben az egyesületi tagok száma; a 2010 (szept-okt) jelentkezők száma; a valóban járó tagok száma; az érmek száma a 2012-es olimpián.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Jelentkezés utáni tagok száma (x3): fő, minél több érmet szerez egy adott sportág az olimpián, annál több utánpótlás korú jelentkező lesz az egyesületekbe (Y). De minél több utánpótlás érkezik a sportágba annál könnyebb érmet szerezni az olimpián.(OAM és ennek irányai) Irány=0. Minél nagyobb a mutató szám értéke, annál ideálisabb az adott objektum. 2010, nem olimpia évében, meglévő tagok száma (x6): fő, emelkedik korábbi megszerzett olimpiai érmek hatására. Irány=0. A cél, hogy minél többen jelentkezzenek.

A feladat által érintett célcsoportok

Amagyarországi sportegyesületek felvilágosítása, hogy milyen mértékben befolyásoló tényező a sportágválasztásban az olimpián szerzett érmek száma.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A sporttal kapcsolatos információk töredéke van digitalizálva, közös rendszer pedig nincs is, ahol adatokat lehetne gyűjteni, ezért a tényleges adat gyűjtés sok időt és energiát vesz igénybe. Egy folyamat minél automatizáltabb annál egyszerűbb és rövidebb ezáltal olcsóbb is. A tananyag szerinte megoldás pontosabb és valósabb eredményt hoz, ezért mindenképp megéri a kettő közötti árkülönbség, ha pontosan ugyanannyi időt venne igénybe, de a tananyag szerinti megoldás kevesebb időt vesz igénybe így a költség is kisebb és az eredmény is pontosabb. Piaci értéket a piac igénye határozza meg, jelen esetben az, hogy mennyit fizetnek érte.

                Saját megoldás költsége:

-Adatgyűjtés: 0 Ft (saját online adat gyűjtés, email egyeztetés egyesületekkel) -Bérköltség: 2500Ft/óra -> munkával töltött idő 5 óra -Licencdíjak: 150 Ft/ excel projekt -Egyéb költség: 1500 Ft (internet használat, adat tárolás) -Összesen: 14100 Ft/5 óra -Piaci értéke illetve várható eladási ára: 17500 Ft

                Tananyag szerinti megoldás költsége:

Adatgyűjtés: 0Ft Bérköltség szakértői: 3000Ft/óra -> munkával töltött idő 3 óra Licencdíjak: 150 Ft/ excel projekt Egyéb költség: 1500 Ft (internet használat) Online program díja: 0 Ft (miau.gau.hu rendszer használata díjmentes) Összesen: 10650 Ft/3óra Piaci értéke illetve várható eladási ára: 13000 Ft

A két feladat hasznossága az, hogy egy vizsgálatot hajt végre, melyre az érintett célcsoportnak szüksége van. A saját megoldás költségesebb mert több időt vesz igénybe az eredmény kimutatása.

Tényleges költség különbözet: 3450 Ft(14100 - 10650) a tananyag szerinti megoldás ennyivel olcsóbb Megoldás értékkülönbözete: 4500 Ft (17500 - 13000) a tananyag segítségével létrejött eredményünk értéke Összes különbözet: 7950 Ft (3450 + 4500) a tananyag megoldásával várható hasznosság értéke

Bár a saját megoldás drágább nem egyértelmű, hogy jobb is hisz, nem jelent nagyobb profitot, mivel nem biztos a pontos eredmény. A piacon az olcsóbb és pontosabb eredmény jobban eladható és a számok is azt mutatják, hogy ennek nagyobb a haszna. Épp ezért én a tananyag szerinti megoldást választanám.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A kutatásom vizsgálati módszere az interjú, azaz az egyesületek személyes és különféle kommunikációs eszközök segítségével való felkeresése és kikérdezése.

Objektumok kiválasztása Attribútumok gyűjtése Alapadatok táblájának elkészítése Irány megadása Rangsor táblázat elkészítése a sorszám függvény segítségével COCO modell futtatása (Direkt, Inverz)

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A feltevésem, miszerint az olimpiai sikerek, a 2012-es olimpia után a magyarországi sportéletre kedvező hatással vannak nem helytállóak. Ehhez természetesen vizsgálnom kellett néhány olyan sportágat is, melyeket az olimpiai érem nem népszerűsített és egy korábbi évet is. Így kiderült hogy a tanévkezdés az utánpótlásra ugyanolyan hatással van, mint az olimpián szerzett érmek száma. Mindkettő (X2 és X5) az iskola kezdés időszaka, de a különbség az X2 és X5 között, hogy az X2 a londoni olimpia utáni időszak, az X5 meg nem olimpiai évet mutat. Bár minden iskolakezdéskor emelkedik az utánpótlás korú jelentkezők száma, de az olimpia évében ez a szám megtöbbszöröződik. Ez nem feltétlen arányos a megszerzett érmek számával. 26 különböző mérésből csak 7 mondható hitelesnek, abból három mutat tényleges növekedést, a többi csökkenést. Tehát egyértelműen nem bizonyítható a hipotézisem, miszerint az olimpiai sikerek utánpótlás növekedést hoznak az adott sportágak egyesületeinek hazai szinten.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A 2012-es londoni olimpián, hazánk által érmes helyen végzett sportágakban, a sportegyesületek tekintetében nem mutatható ki egyértelműen az utánpótlás korúak emelkedése. Tehát nem hat ösztönzőleg az említett korosztályra hazánk olimpiai sikerei nagyobb számban, mint a többi évet, 2010-es, olimpia nélküli évet vizsgálva.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet -