Valosagshow

Forrás

[1]

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Szükséges-e további valóságműsorok készítése/indítása Magyarországon?

A feladat előtörténete

Személyes kötődés

Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.

Szakértői javaslatok

Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: "[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába."

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, aligha tudnék releváns következtetéseket levonni pl. a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokból - egyrészt az egyént, és nem a társadalmat hivatott felmérni, másrészt pedig a minta nem reprezentatív. Lehetséges módszer: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása, melynek segítségével felmérhető, hogy milyen jellemzőkkel (pozitív, negatív) illeti a kitöltők összessége a valóságshow témakört. Ez azonban inkább arra adna választ, hogy a valóságműsorok minőségében, összetételében mit kellene változtatni ahhoz, hogy a nézők hozzáállása is megváltozzon, és nem az eredeti kérdésre. Ha az OAM táblázatot ugyanúgy összeállítom, de az elemzést nem kapom meg, akkor minden bizonnyal intuícióimra hallgatva valamiféle becslést vonhattam volna le az értékekből. Ugyan rendszerében, összefüggéseiben kéne vizsgálni az adatokat, azonban viszonyítási pont hiányában ez sem lenne hiteles, és konkrét.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:

• bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;
• nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;
• a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;
• a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.

Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza. A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:

• a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:
  • szövegből oszlop - havi bontás esetében a "," és "-" határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a "-" határjelet vettem figyelembe, ugyanis a "," nem határjel, hanem tizedesvessző volt
  • HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)
  • HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)
• olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)
• először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam
• mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem

Objektumok (sorok)

14 országot vizsgáltam, melyek a következők:

• Magyarország
• Egyesült Királyság
• Egyesült Államok
• Németország
• Franciaország
• Svájc
• Norvégia
• Olaszország
• Japán
• Hollandia
• Ausztrália
• Svédország
• Görögország
• Cseh Köztársaság

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben

X1: népsűrűség (fő/km2); Minél nagyobb az értéke, annál magasabbnak kell lennie az érdeklődésnek is.

X2: GDP/fő (USD); Minél kisebb az értéke, annál magasabbnak kell lennie az érdeklődésnek.

X3: munkanélküliség (%); Minél nagyobb az értéke, annál magasabbnak kell lennie az érdeklődésnek is.

X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél kisebb az értéke, annál magasabbnak kell lennie az érdeklődésnek.

X5: munkaórák száma/év/fő; Minél kisebb az értéke, annál magasabbnak kell lennie az érdeklődésnek.

X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél nagyobb az értéke, annál magasabbnak kell lennie az érdeklődésnek is.

A feladat által érintett célcsoportok

Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).

Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, valamint a leendő versenyzők - azonban az eddig feltűnő játékosok érdeklődési köre aligha terjedt ki az effajta felmérésre.