Internetezés
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_idotoltes.xlsx
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Az internetezés fontossága napjainkban.
Különböző korcsoportok internetezési rendszerességének felmérése.
A feladat előtörténete
Személyes kötődés
Ez a téma azért fontos, mert azt gondolom, hogy a mai világ ha úgy tetszik "mozgatórugója" az informatika. Mindenhol találkozunk vele, épp úgy, ahogyan az internet használattal. A telefonokban, a tv-ben, a laptopokban, a fényképező gépekben, még a vonaton is van wifi, azaz internet hozzáférési lehetőség. Azt gondolom, hogy ha valaki a későbbiekben ezen a szálon szeretne tovább menni, akkor feltétlenül tudatában kell lennie annak, hogy ki is a célközönség, kik a fogyasztók, illetve kik azok, akik fogyasztóvá válhatnak.
Szakértői javaslatok
Minden cég, vagy magánszemély, aki az internettel foglalkozik, szeretne vele tisztában lenni, hogy a legnagyobb valószínűséggel kihez/kikhez fog eljutni az adott információ. Aki ezt a hirdetési felületet választja, nyilván szeretné, ha az általa kibocsátott információ minél több emberhez eljutna.
A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
Abban az esetben, ha nem találkozom Pitlik Tanár úrral, egy olyan módszert alkalmazok, melynek segítségével megtudhatom, hogy mely korcsoportnak van a legtöbb, illetve legkevesebb ideje az internet használatára. Azt gondolom, hogy akkor is táblázat segítségével oldottam volna meg a feladatot, hogy jobban áttekinthetően, könnyebben értékelhessem, hogy mely korcsoportnak mennyi ideje marad az internet használatára. Ha felírom az adott korcsoportokat felbontva nőkre és férfiakra, valamint felírom a napi átlagos elfoglaltságukat, akkor már ki tudom tölteni, hogy egy adott korcsoport mennyi időt tölt el ezekre a rutin dolgokra. Ezt követően átlagot számolok, és így megtudom, kinek van a legkevesebb, illetve a legtöbb felhasználatlan ideje. Azt gondolom, a légcélszerűbb, ha a Microsoft Excel táblázatban készítjük el ezt a vizsgálatot.
Szélsőséges értékek:
Csoport14: 50/9=5,5 - tehát neki marad a legtöbb ideje internetezésre
Csoport8: 65/9=7,2 - számára pedig a legkevesebb idő marad internetezésre.
Összes érték:
Csoport1: 63/9=7
Csoport2: 56/9=6,2
Csoport3: 60/9=6,6
Csoport4: 55/9=6,1
Csoport5: 73/9=8,1
Csoport6: 54/9=6
Csoport7: 74/9=8,2
Csoport9: 64/9=7,1
Csoport10: 56/9= 6,2
Csoport11: 73/9=8,1
Csoport12: 54/9=6
Csoport13: 71/9=7,8
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Az objektumok, illetve attribútumok felírásában egy kisebb statisztikai teszt volt segítségemre. Különböző korú és nemű alanyok voltak a segítségemre, hogy ezt kiderítsem. Kérdésekre kellett választ adniuk, melyeket órában kellett megadni. Azaz, hogy különböző időtöltések hány órát vesznek el az életükből.
Objektumok (sorok)
A kutatásom objektumai a személyek, akik segítségemre voltak kitölteni a vizsgálat során. Kor és nem szerint kategorizáltam őket. A kategóriák a következők voltak:
0-14 fiú
15-18 lány
15-18 fiú
19-25 lány
19-25 fiú
25-40 nő
25-40 férfi
41-55 nő
41-55 férfi
56-65 nő
56-65 férfi
65+ nő
65+ férfi
Attribútumok (oszlopok)
Az attribútumaim nem mások voltak, mint az adott cselekvések, melyeket általában az emberek napi szinten űznek. Ezekből kilencet sorakoztattam fel. A következőket:
X1: Kötelezettségekkel töltött idő (iskola, munkahely) X2: Sportolással töltött idő, X3: Tv nézéssel töltött idő, X4: Olvasással töltött idő, X5: Házimunkákkal töltött idő (mosás, főzés, takarítás), X6: Barátokkal töltött idő, X7: Családdal töltött idő, X8: Szórakozással töltött idő, X9: Telefonálással töltött idő.
Attribútumok válaszadásai: Napi átlag óraszámot kellett megadni, hogy egy nap hány órát tölt az adott tevékenységgel.
Irány
Tehát az OAM táblázatban minél nagyobb (h) az attribútum annál több kevesebb időt tud tölteni az internetezéssel. Azaz, minél nagyobb az X(1-9) annál kisebb lesz az Y.
A feladat által érintett célcsoportok
A célcsoportom közé tartozott konkrétan mindenki. Nemtől és kortól függetlenül, ugyanis 0-65+ kor keretet adtam meg, valamint férfiakat és nőket is. Tehát mindenki válaszolhatott, aki szeretett volna részt venni a kutatásban.
Akik számára a végeredmény hasznos lehet:
- Akik a későbbiekben internet közeli munkahelyet választanak maguknak
- Akik az interneten szeretnének értékesíteni egy adott tárgyat, vagy szolgáltatást
- Akik az interneten szeretnének reklámozni
Miért?
Mert tudniuk kell, hogy kik tudják napi szinten a legtöbbet nézni az internetet. Ha tudom azt, hogy az adott célcsoportom kevés időt szánhat internet használatra, akkor sokkal jobban meg kell válogatni, hogy hol, hogyan és mit fog reklámozni, vagy értékesíteni.
Cégeknek is tudniuk kell ezeket az adatokat, akik internet előfizetést értékesítenek, hogy kinek milyen típusú előfizetést javasoljanak.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Azt gondolom, hogy a feladat végeredménye nagy segítség lehet olyan cégek és magánszemélyek részére, akik internetfelületen szeretnének hirdetni, reklámozni. A feladat világos képet ad arról, hogy kik azok a személyek, akiknek több, illetve kevesebb ideje jut internetezésre.
Best practice:
Várható értékesítési összeg: 5.000 Ft. Úgy gondolom, hogy nem túl magas összeg, megéri azt az információt, amit később biztosít a cégek, illetve magánszemélyek részére.
Kiadások:
Ráfordított idő: 2 óra (1 óra 1.000 Ft) - 2.000 Ft
Tervezhető hasznosság: 5.000-2.000=3.000 Ft
COCO elemzés:
A várható értékesítési összeg: 16.000 Ft. Azt gondolom, hogy egy ilyen komplett és összetett vizsgálati módszert maximálisan megéri megvásárolni ezért az összegért.
Kiadások:
Ráfordított idő: 1 óra (1.000 Ft)
Tervezhető hasznosság: 16.000-1.000=15.000 Ft
Várható különbözet: 16.000-5.000=11.000 Ft
Tényleges különbözet: 15.000-3.000=12.000 Ft
Egyértelműen kiderül, hogy a COCO elemzéssel érhető el a leghatékonyabb és legpontosabb eredmény.
A tényleges hasznosságban nem változtak a paraméterek.
Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
Objektumok meghatározása
A kitöltésnél nem volt semmilyen kritérium, mindenki kitölthette a kérdőívet, kortól és nemtől függetlenül. A válaszadók között fiataloktól kezdve az idősekig mindenki részt vett/vehetett, férfiak és nők egyaránt.
Attribútumok meghatározása
Azokat a napi átlag tevékenységeket vettem figyelembe, melyeket egy ember nap mint nap megtesz élete során. Ugyan azokat a cselekményeket írtam fel sorba, melyek alkotják az én, a családom, a barátaim, az ismerőseim mindennapját.
Sorszámozás
14 sor. 14 kategóriába soroltam azokat az embereket, akik kitöltötték a tesztet (kor és nem).
MY-X paraméterek
MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01
Rangsor
Az OAM alapján elkészült a COCO elemzés, amely megmutatta, hogy a kitöltő személyek közül kinek van a legtöbb ideje használni az internetet. Az a személy, aki a legalacsonyabb pontszámot érte el, annak van a legtöbb ideje használni az internetet, illetve akinek a legnagyobb pontszáma lett, annak van a legkevesebb ideje űzni ezt a tevékenységet. Ezért kijelenthetjük, hogy akinek a legalacsonyabb lett a pontszáma, annak a korcsoportját a legcélszerűbb megcélozni, mint célcsoport.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Az eredmények tökéletesen kimutatják, hogy mely generáció tud a legtöbb időt fordítani az internet használatra. Ez a rangsor a következő lett:
1. 65+ Nő, 65+ Férfi
2. 0-14 Fiú
3. 19-25 Fiú
4. 0-14 Lány
5. 15-18 Lány
6. 15-18 Fiú, 56-65 Férfi
7. 19-25 Lány
8. 41-55 Férfi
9. 25-40 Nő, 41-55 Nő, 56-65 Nő
10. 25-40 Férfi
Tehát a legtöbb idejük az idősebb hölgyeknek és uraknak van. Kérdés az, hogy vajon ők mennyire szeretnék kihasználni az internet adta lehetőségeket? Ezt követően a 0-14 éves korú fiúk, majd pedig a 19-25 éves fiúk. Azt gondolom tehát, hogy ha bárki interneten szeretne valamit értékesíteni, reklámozni, stb., akkor a legtökéletesebb célközönség a kamasz korú fiúk.
Internethasználatra pedig a legkevesebb idejük 25-65 éves nők, illetve a 25-40 éves férfiak. Tehát ha valaki konkrétan ezt a korosztályt szeretné kiválasztani célközönségnek, akkor lehet, hogy nem az internet a legjobb helyszíne a figyelemfelkeltésnek.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Ez az információ rendkívül hasznosnak bizonyul, ugyanis rengeteg cégnek és magánszemélynek nyújt segítséget, hogy hatékonyabban oszthassa be az idejét.
A piaci ára nagyon kedvező és időben is gyors megoldást biztosít.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Véleményem szerint maximálisan megérte a befektetett idő a módszer alkalmazását. Az OAM, valamint a COCO elemzés is rendkívül gyors, hatékony és pontos.
A hasznosságom megegyezik az előzőekben bemutatott 15.000 Ft-os hasznossággal, hiszen az információk, amelyeket segítségével megtudhatunk, nagyban segítheti a cégeket, illetve a magánszemélyeket.
Kijelentem, hogy nem született hiteltelen eredmény az elemzésem során.
Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
Minden hasonlóságelemzés lényege a lépcsős függvény. Ez a függvény segít nekünk abban, hogy a más-más sorszánok a lépcsők összege alapján milyen output-értékhez vezet. Vagyis láthatjuk, hogy melyik személynek mennyi ideje jut internetezésre egy nap. A COCO elemzés segít eldönteni, hogy kit érdemes megbízni interneten való hirdetéssel, valamint, hogy ki az a korosztály, akiket leginkább el lehet érni egy internetes hirdetéssel/reklámmal.
Az első modellben a sárga oszlop adatai, vagyis a még fel nem használt adatokkal ha tovább dolgozunk, akkor kapjuk meg a második modellt.
A második modellben már több színt láthatunk. A színek a következők: piros, sárga, zöld.
A színek magyarázata:
Piros: A piros színnel jelölt csoportnak van a legkevesebb az internet használatra. (Túl kevés)
Sárga: A sárga színnel jelölt csoportnak optimális ideje jut az internet felhasználására. (Optimális)
Zöld: A zölddel megjelölt csoport tagjainak pedig a legtöbb idejük marad az internet használatára. (Túl sok)
Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
A szócikkek között nem találtam az internetezéssel kapcsolatos cikket.
Segítségemre volt a felmérésem, valamint az OAM.
Internetes forrás:
https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010