SOROZATOK
Tartalomjegyzék [elrejtés]
Tartalomjegyzék
- 1 Vezetői összefoglaló
- 2 Forrás
- 3 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 4 A feladat előtörténete
- 5 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =
- 6 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 7 A feladat által érintett célcsoportok
- 8 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 11 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 12 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 13 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 14 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Vezetői összefoglaló
- A COCO elemzés gyors, és pontos, könnyen átlátható, így a szervezetek dolgozói és vezetői is könnyen átláthatják az eredményeket.
- Az itt leírt szócikk leginkább egy használati utasítás a forrásban megjelölt eredményekhez, valamint egy levezetés, hogy miként jutottam ezekre az eredményekre.
- A szócikkből kiderül, hogy a COCO elemzés, miért hasznosabb a Best Practice elemzésnél.
- A sorozatok függőség okozása, és negatív hatása napjainkban egy igen fontos probléma. Ezért az általam megnevezett cégek, szervezetek vezetőinek, ez az elemzés kulcsfontosságú lehet, a jövő médiájának szabályozásában, alakításában, valamint a társadalom sorozatokra való reakciójának megismerésében.
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A hasonlóság elemzés módszerének alkalmazásával, kik azok, akik a leginkább kiszolgáltatottak a sorozatok „fenyegető” hatásának?
Itt a fenyegetést, nem csupán valós fenyegetettségként értelmezem, sokkal inkább a kiszolgáltatottságot, és a függőség kialakulását vizsgálom.
A feladat előtörténete
Személyes kötődés
Azért a sorozatok fenyegető hatását választottam témámnak, mert környezetemben is sokan néznek sorozatokat. Úgy gondolom, hogy a sorozatoktól is lehetnek függőek az emberek, hasonlóan a cigarettához vagy az alkoholhoz. Persze ez nem feltétlenül vált ki fizikai tüneteket. Én is nézek egy-két sorozatot. Bár nem mondanám függőnek magam, de képes vagyok egy sorozatból, akár egy teljes évadot, maraton szerűen végig nézni egy nap alatt. Úgy gondolom ezt az időt másképp is el lehetne tölteni, bár erre akkor nem gondolok, csak utólag. A vizsgálatok és az elemzések elkészítésében az motivált, hogy ez szakdolgozatom témája is. Mivel a szakdolgozatomat, a következő félévben írom, ezért úgy gondolom ez a munka, jó alapja lehet.
Szakértői javaslatok
Mire is jó az elemzésem? Személyre szabottan megmutatja kik „fenyegetettek” a sorozatok által. Kommunikáció- és médiatudomány szakon elvárható lenne, hogy azt vizsgáljam, kik fogékonyak a sorozatokra, ergo kiknek lehet eladni a sorozatokat. Ez egy marketing nézőpontú felfogás. Én most azonban szembe úszom az árral, és azért keresek erre választ, hogy felhívjam a figyelmet a sorozatok hatalmára, és azok negatív hatásaira. Ez pedig inkább egy társadalomtudományi felfogás. Azonban úgy gondolom tanult szakmámon belül, ez is helyt áll, hiszen a gazdaság- és TÁRSADALOMTUDOMÁNYI kar hallgatója vagyok.
Most pedig pár szóban leírom, hogy személyes tapasztalataim mellett milyen szakértői jellegű megfigyeléseket tettem. Egyrészt a függőség egy általános népbetegség modern világunkban. A sorozatfüggőség is. Társadalmi szempontból a sorozatfüggőségnek pedig számos hátránya van. Vegyünk például egy két gyermekes családot, ahol mindkét szülő dolgozik. Mindkét szülő más-más sorozatokat kedvel. Munka után a család a vacsorát a tv előtt tölti el, mert a szülőket, esti sorozataik odaszögezik a tv-hez. Mi ez, ha nem a családok bomlásának egyik oka? A gyerekekre való oda nem figyelés. Persze a függőség számos formában megjelenik a sorozatokon kívül. De ezek periodikájuk miatt egy rendszert vezetnek be az emberek életébe, épp mint a fogmosás. Márpedig a rendszerek -mint tudjuk-, könnyebben beépülnek napjainkba, mint az eseti dolgok. Feladatom egyértelműen nem ad komplex megoldást a problémára. Csupán felhívja a figyelmet és rendet teremt a káoszban.
A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =
Miként is oldotta (volna) meg ezt a feladatot, ha sosem találkozom a hasonlóságelemzéssel? Az egész elemzésrendszeremet, így a best practice-t is egy kérdőív előzi meg. A megkérdezettjeim, azaz az objektumaim a környezetemben élő személyek voltak. Vannak, olyan attribútumaim melyek egyértelműen meghatározzák azt, hogy valaki fogékonyabb-e a sorozatok nézésére, valaki pedig kevésbé az. A best practice-t a következő módon végeztem volna el:
Listaszerűen felírom az egyes emberek nevét, és alá a kérdésikre adott választ így: 1.személy:
- Tv nézés gyakorisága: 2
- Óra/Nap: 1
- Sorozat iránti érdeklődés: 1
- Nézettség helye: TV
- Sorozat típus: Vígjáték
- Elvonhatja-e bármi a figyelmét: Nem
- Lemondana-e programot? : Igen, de utána folytatom
- Kor: 21
- Nem: Férfi
Az összes személy adatait így leírva, kiemeltem volna azokat a tulajdonságokat, amik arra irányulnak, hogy az illető a „veszélyeztettek” közé tartozik. Ezzel megtalálnám azokat az embereket, akik függőségre alkalmasak. Velük pedig mélyinterjút készítenék, melyet a szakdolgozatomban használnék fel. Ezzel a megoldással persze nem találnék pontos sorrendet az alanyaim között, így több mélyinterjút kell készítenem majd a következőekben.
Az objektumok nem sorrendbe kerülnének, hanem sokkal inkább halmazokba. Ez alapján: veszélyeztetettek, és nem fenyegetettek.