Szerkesztő:Rdk1

== A Nyugat-Dunántúli és Dél-Dunántúli régió összehasonlítása lakásépítés szempontjából ==

== Forrás: ==

[1]

Személyes kötődés:

Személyes kötődésünk középpontjában szakirányunk áll, a Területfejlesztés. Leendő területfejlesztő szakemberként nem elhanyagolható a lakáspiac helyzetének vizsgálata és folyamatos figyelemmel kísérése, hiszen gazdaságunk egy nagyon fontos szegmensét képezi. A lakáspiac helyzete nem konstans, hanem folyamatosan és dinamikusan változik. Feladatunkban egy rövid időintervallumot vizsgálva készítettük el elemzésünket.

Szakirodalmi feldolgozás:

Elemzésünkben a Nyugat-Dunántúli és a Dél-Dunántúli régió összehasonlítását választottuk, lakásépítési szempontból megyénkénti, negyedéves lebontásban, a 2009-2010-es időszakban. A feldolgozott adatok a KSH adatbázisából származnak, és megmutatja a tízezer lakosra jutó, adott időszakban épített lakások százalékos eloszlását a vizsgált megyékben, illetve kiderül elemzésünkből az 1000 lakosra jutó kiadott lakásépítési engedélyek száma, továbbá a megszűnt lakások száma is. Megállapítható, hogy 2009-ben, a Dél-Dunántúli Somogy megye teljesített legjobban a januártól márciusig terjedő időszakban, ha az épített lakások volumenindexe szerint vizsgáljuk elemzésünket. Kiadott engedélyek számát tekintve, ugyancsak 2009-ben, I. negyedében teljesített legjobban, ezúttal Tolna megye.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A KSH adatbázisából azokat az adatokat választottuk, amelyek leginkább megmutatják a lakásépítés sajátosságait, szempontjait, ezeket lebontva negyedévekre. Az alábbiakban részletezett, már említett attribútumokkal (épített lakások volumenindexe, ezer lakosra jutó kiadott lakásépítési engedélyek száma, ezer lakosra jutó megszűnt lakások száma, kiadott lakásépítési engedélyek volumenindexe, tízezer lakosra jutó épített lakások száma) összehasonlítható a negyed évekre történő megyénkénti lebontás, illetve azok rangsorolása is megtalálható elemzésünkben, így egyértelműen látható, hogy a vizsgált, 2009-2010-es 3 havi lebontású időszakban mely megyék hányadik helyen teljesítettek, egymáshoz viszonyítva. Mivel maga, a kiadott lakásépítési engedélyek száma megyékre lebontva önmagában semmit nem jelentene - hiszen megyénként nem ugyanannyi személy él-, így ezer, illetve tízezer lakosra lebontva vizsgáltuk az adott területeket. Minél többen laknak egy városban/faluban, értelemszerűen annál több lakásra lesz szükség, így az engedélyek száma is megnövekedik. Rangsorunkból tehát arra is lehet következtetni, hogy körülbelül az elemzett megyékben milyen létszám lehetett. Ezt azonban pontosan nem lehetne megállapítani és csak a kiadott lakások számából megítélni, hiszen ahhoz szükség lenne az egy lakásban élő személyek azámának vizsgálatára is.

Objektumok (sorok)

• Baranya megye 2009, I. negyedév • Baranya megye 2009, II. negyedév • Baranya megye 2009, III. negyedév • Baranya megye 2009, IV. negyedév • Baranya megye 2010, I. negyedév • Baranya megye 2010, II. negyedév • Baranya megye 2010, III. negyedév • Baranya megye 2009, I. negyedév • Somogy megye 2009, I. negyedév • Somogy megye 2009, II. negyedév • Somogy megye 2009, III. negyedév • Somogy megye 2009, IV. negyedév • Somogy megye 2010, I. negyedév • Somogy megye 2010, II. negyedév • Somogy megye 2010, III. negyedév • Tolna megye 2009, I. negyedév • Tolna megye 2009, II. negyedév • Tolna megye 2009, III. negyedév • Tolna megye 2009, IV. negyedév • Tolna megye 2010, I. negyedév • Tolna megye 2010, II. negyedév • Tolna megye 2010, III. negyedév • Győr-Moson-Sopron megye 2009, I. negyedév • Győr-Moson-Sopron megye 2009, II. negyedév • Győr-Moson-Sopron megye 2009, III. negyedév • Győr-Moson-Sopron megye 2009, IV. negyedév • Győr-Moson-Sopron megye 2010, I. negyedév • Győr-Moson-Sopron megye 2010, II. negyedév • Győr-Moson-Sopron megye 2010, II. negyedév • Vas megye 2009, I. negyedév • Vas megye 2009, II. negyedév • Vas megye 2009, III. negyedév • Vas megye 2009, IV. negyedév • Vas megye 2010, I. negyedév • Vas megye 2010, II. negyedév • Vas megye 2010, III. negyedév • Zala megye 2009, I. negyedév • Zala megye 2009, II. negyedév • Zala megye 2009, III. negyedév • Zala megye 2009, IV. negyedév • Zala megye 2010, I. negyedév • Zala megye 2010, II. negyedév • Zala megye 2010, III. negyedév

Attribútumok (X, Y oszlopok)

• Épített lakások száma negyedév és százalékos eloszlás szerint. (irány: 0) • Ezer lakosra jutó kiadott lakásépítési engedélyek száma negyedév és darabszám szerint. (irány: 0) • Ezer lakosra jutó megszűnt lakások száma negyedév és darab szerint. (irány: 1) • Kiadott lakásépítési engedélyek száma negyedév és százalékos eloszlás szerint. (irány: 0) • Tízezer lakosra jutó épített lakások száma negyedév és darabszám szerint. (irány: 0)

== A feladat által érintett célcsoportok

==

• Lakáspiacon részt vevő vállalatok • Statisztikai vállalatok, elemzők • Építőipar iránt érdeklődők

== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

==

A módszer a következő lépésekből áll:

1. A KSH adatbázisából leszűrt adatok értékoszlopos táblázatba rendezése (Adatok munkalap). 2. A következő lépésben a kimutatásokat készítettük el az Excel kimutatáseszközeinek segítségével összeg és darab nézetben. A darab nézet az adatgyűjtés teljességének ellenőrzésére szolgál, átláthatóvá teszi a már meglévő adatokat, meghatározott létszámra lebontva. Az összeg nézetű kimutatás a rangsormátrixok elkészítéséhez szükséges, amelyek segítségként szolgálnak a COCO Y0 elemzésben. A kimutatásokban a rész illetve a végösszegeket átlagra állítottuk, de mivel a vizsgálat nemcsak a megyékre, hanem időszakokra is vonatkozik, ezért ezeket kikapcsoltuk. (Lakásépítés munkalap) 3. Rangsormátrixok elkészítése (Lakásépítés munkalap). A COCO Y0 elemzéshez szükség van a z Y értékének a meghatározására, így elemzésünkben az Y=10000 lett. Elsőként meghatároztuk az irányokat, majd azt követően készítettük el a rangsort, melyet először normál változatban, majd inverz változatban is táblázatba rendeztünk. A rangsor megállapítását Sorszám függvény felhasználásával készítettük el, mely alapjául a felette látható táblázat (kimutatás) volt segítségünkre. A rangsormátrix megmutatja az adott megyék, adott időszakban, adott mutató és adott irány szerinti egymáshoz viszonyított helyezéseit. 4. A COCO Y0 és COCO Y0 inverz munkalapok a COCO elemzés futtatásával jöttek létre, melyek adatait a rangsormátrix adta, az Y értékével együtt. 5. Ezt kivetően végrehajtottuk a hitelesség ellenőrzését a COCO Y0 munkalapon a HA függvény segítségével. A becslésünk hitelességét úgy állapítottuk meg, hogy összevetettük a rangsormátrix normál és inverz értékét, és ha azok futtatásakor ellentétes eredmény jön ki, a becslés hiteles. 6. A döntés munkalap a futtatás eredményeit foglalja össze. 7. A következő, dinamikus összevonás munkalapon, döntés munkalapon összefoglalt eredményekből készítettünk egy második futtatást. 8. A step2 munkalapon segítségül beszínezett tényezőkből készítettünk egy új futtatást, melyből megállapítható, hogy valamelyik megyénél van e jelentős eltérés tény és becslés között. 9. A step2 elkészítése után annak inverz megfelelőjét is elkészítettük, egy új lapon. 10. Coco step2 munkalapon a színes hátterű cellákal újrafuttattuk a tanulási folyamatot, méghozzá csak azon tulajdonságokkal, amelyek zajnak bizonyultak. 11. Végül hiba kijavítás gyanánt hitelesség vizsgálatot végeztünk, továbbá tény-becslés összevetést.

Az eredmény értelmezése (EREDMÉNY)

Becslésünkből megállapítható tehát, hogy 2009-ben Vas megye I. negyedévében teljesített a legjobban, legrosszabbul pedig Tolna megye az első negyedévben. 2010-ben Zala teljesített a legrosszabbul, Győr-Moson-Sopron megye pedig a legjobban. Az új lakások átlagárában 2010 első negyedévében az előző negyedévihez képest átmeneti áremelkedés következett be, ami teljes mértékben a minőségi összetétel megugrásának volt betudható.

== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉSEK) ==

A lakásépítést különböző szempontok határozhatják meg, ilyen például a teleknek az ára, a környezet frekventáltsága, a közvetlen lakóközösség. ( folyamatban még )

== Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==