Biogaz

Vezetői összefoglaló

Témaválasztásom, mely a biogáz üzemek létrehozása, nem új keletű dolog Magyarországon, de eddig támogatás és fedezet híján csak kis mértékben valósultak meg azok a projektek, amelyeknek fő témája a mezőgazdaság megreformálása volt. A biogáz hasznosítása, a fenntartható fejlődés egyik alapköve lehetne, ha sikerülne olyan mértékben csökkenteni a beruházással járó költségeket, amely lehetővé tenné a kis-és középvállalkozások számára is azt, hogy tevékenységi körüket ilyen irányban is fejlesszék. Véleményem szerint egy átfogó stratégia, amely a megújuló energiaforrások körének kiterjesztését és nagyobb mértékű alkalmazását tenné lehetővé, lehet sikeres napjaink gazdaságában.

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/biogaz.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Biogáz üzem létesítéséhez megfelelő terület keresése

A feladat előtörténete

Személyes kötődés:

Jelenlegi munkakörömből és tanulmányaimból adódóan választottam a biogáz hasznosítása témakört. Mindig is érdekeltek az új és korszerű megoldások és az olyan kutatások amelyek arra irányultak, hogyan lehetne korszerűsíteni és minél jobban kihasználni a mezőgazdaság adta lehetőségeket. Ezenkívül milyen lehetőségek vannak arra, hogy újra egy profitábilis iparággá tegyük és ezáltal számtalan új munkahelyet teremtene. Régóta figyelemmel kísérem, hogy a fejlettebb országok miként és milyen haszonnal alkalmazzák a zöldenergiákat. Számomra mindig is nagy kérdés volt, hogy hazai viszonylatban ugyanazok technológiák és eljárások miért költségesebbek és miért hatástalanok, ugyanolyan környezetben.

Szakértői javaslatok:

A hazai mikro- és makroökonómiai mutatókat vizsgálva egyértelműen látszik, hogy a mezőgazdaság mint iparág teljesítménye csökkenő tendenciát mutat. Az ebből származó bevételek már nem mondhatóak kielégítőnek, így az agrárium teljes átszervezését és új stratégiákra való helyezését tartanám indokoltnak. A mai vidéki életképet, gazdaságot akár laikusként, akár szakemberként vizsgálva, szembetűnik, hogy a vidék egyre jobban elszegényedik, leáll a fejlődés és stagnál a vidék gazdasága. Ennek a helyzetnek lehet az egyik megoldása, hogy biogáz üzemeket létesítsünk megfelelő területeken, melyek segítenének a gazdaság újraindításában. A létrehozott telepek egyfajta katalizátorként is működnének a vidék életében. A települések számára nagyszerű bevételi forrást jelentene ugyanakkor a helyi és környékbeli lakosoknak számos új munkahelyet. Az előbbi funkciókon kívül hatékony megoldást jelentene a szerves hulladék feldolgozására.

A feladat megoldása jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

A projekt összefoglalása

A biogáz előállítása és felhasználása

A biogáz szerves anyagok levegőtől elzárt /anaerob/ lebomlása során keletkező gázelegy, amely mintegy 50-70% metánt tartalmaz. További összetevői: 30-40% szén-dioxid és kis mennyiségben kénhidrogén, nitrogén, szénmonoxid, víz.

A klasszikus biogáz üzemekben az állattartó telepeken képződő almos vagy hígtrágyát használjuk fel alapanyagként. A későbbiekben a jobb biogázhozam érdekében energianövényeket, szerves hulladékokat is fermentálni tudunk, ezáltal tovább nő a gázhozatal, az üzemi hatásfok illetve energiatermelés.

A biogáz metán tartalma 23-szor veszélyesebb a környezetre, mint a széndioxid, így ennek hasznosításával nem csak energetikai, hanem környezetvédelmi célokat is elérhetünk. A trágya és energianövények fermentálásából nyert biogázt sokféleképpen tudjuk hasznosítani mezőgazdaságban, települések energia ellátásában, gázüzemű autók hajtásában.

A feladat megoldásához saját tapasztalataimat és az internet segítségét veszem igénybe. Iskolai éveim alatt megtanultam, hogy Magyarország legkiterjedtebb mezőgazdasági területei az Alföldön helyezkednek el. Ebből adódik, hogy a Dunától keletre fekvő területek jönnek számításba. A történelem során mindig is az ország dél-keleti részén (Bácska) volt a legintenzívebb a mezőgazdasági tevékenység. Ez a táj jellegéből és a mezőgazdaságnak kedvező klimatikus adottságokból adódik. A történelmi múltból következtetve a biogáz üzemek létrehozására a legideálisabb térség a Dél-Alföld régió lenne. Ezután, hogy alátámasszam érvelésemet, termelési adatokat kerestem. A KSH 1960-tól 2011-ig szolgál mezőgazdasági adatokkal. Itt megtalálható, hogy a fő mezőgazdasági növényekből évenként hány tonnát állítottak elő és milyen mértékben változott az állatállomány. A probléma viszont az, hogy régiónkénti lebontást nem tesz lehetővé a kimutatás, így csak az egész országra vonatkozóan lehet lekérdezéseket végrehajtani, így nincs lehetőség arra, hogy konkrét számokkal bizonyítsam állításomat. A feltevés hiteltelennek minősül.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása

Objektumok (sorok)

Magyarország statisztikai régióinak évenkénti bontása

Dél-Alföld 2000 Dél-Alföld 2001 Dél-Alföld 2002 Dél-Alföld 2003 Dél-Alföld 2004 Dél-Alföld 2005 Dél-Alföld 2006 Dél-Alföld 2008 Dél-Alföld 2009 Dél-Dunántúl 2000 Dél-Dunántúl 2001 Dél-Dunántúl 2002 Dél-Dunántúl 2003 Dél-Dunántúl 2004 Dél-Dunántúl 2005 Dél-Dunántúl 2006 Dél-Dunántúl 2008 Dél-Dunántúl 2009 Észak-Alföld 2000 Észak-Alföld 2001 Észak-Alföld 2002 Észak-Alföld 2003 Észak-Alföld 2004 Észak-Alföld 2005 Észak-Alföld 2006 Észak-Alföld 2008 Észak-Alföld 2009 Észak-Magyarország 2000 Észak-Magyarország 2001 Észak-Magyarország 2002 Észak-Magyarország 2003 Észak-Magyarország 2004 Észak-Magyarország 2005 Észak-Magyarország 2006 Észak-Magyarország 2008 Észak-Magyarország 2009 Közép-Dunántúl 2000 Közép-Dunántúl 2001 Közép-Dunántúl 2002 Közép-Dunántúl 2003 Közép-Dunántúl 2004 Közép-Dunántúl 2005 Közép-Dunántúl 2006 Közép-Dunántúl 2008 Közép-Dunántúl 2009 Közép-Magyarország 2000 Közép-Magyarország 2001 Közép-Magyarország 2002 Közép-Magyarország 2003 Közép-Magyarország 2004 Közép-Magyarország 2005 Közép-Magyarország 2006 Közép-Magyarország 2008 Közép-Magyarország 2009 Nyugat-Dunántúl 2000 Nyugat-Dunántúl 2001 Nyugat-Dunántúl 2002 Nyugat-Dunántúl 2003 Nyugat-Dunántúl 2004 Nyugat-Dunántúl 2005 Nyugat-Dunántúl 2006 Nyugat-Dunántúl 2008 Nyugat-Dunántúl 2009

Atribútumok (X, Y oszlopok)

X oszlopok

Állatállomány baromfi összesen na. szá/100haMT Állatállomány juh összesen na. szá/100haMT Állatállomány sertés hízósertés összesen szá/100haMT Állatállomány sertés összesen na. szá/100haMT Állatállomány sertés tenyészkoca összesen szá/100haMT Állatállomány szarvasmarha növendék- és hízóállat összesen szá/100haMT Állatállomány szarvasmarha összesen na. szá/100haMT Állatállomány szarvasmarha tejelő tehén összesen szá/100haMT Vetésterület összesen burgonya összesen na. ha/üzem Vetésterület összesen egyéb szántóföldi takarmánynöv. összesen na. ha/üzem Vetésterület összesen kalászos gabonafélék összesen na. ha/üzem Vetésterület összesen lucerna összesen na. ha/üzem Vetésterület összesen olajos, hüvelyes és rostnövények napraforgó összesen ha/üzem Vetésterület összesen olajos, hüvelyes és rostnövények összesen na. ha/üzem Vetésterület összesen összesen na. na. ha/üzem Vetésterület összesen silókukorica összesen na. ha/üzem Vetésterület összesen szemeskukorica összesen na. ha/üzem

Y oszlopok

élettér index pont

A feladat által érintett célcsoportok

Állattartó teleppel rendelkező gazdasági társaságok, mezőgazdasági termelő és szolgáltató gazdasági társaságok, élelmiszeripari cégek, szennyvíz és szerves hulladék kezelő gazdasági társaságok

A saját megoldás bemutatása (Módszer)

Ösztönös megoldás:

A ezek után a tananyagaimat és szakkönyveimet átnézve valamint tanulmányaimra visszaemlékezve hoztam meg azt a döntést miszerint, Dél-Alföld régió lenne a legalkalmasabb a vállalkozás létrehozásához. Általános és középiskolai tanulmányaim alapján az e célra legalkalmasabb területnek az Alföldi régiót vettem alapul. Abból indultam ki, hogy az országban itt találhatók a legnagyobb kiterjedésű és legjobb minőségű szántók és a különböző mezőgazdasági, állattenyésztésre alkalmas területek.

Tananyag szerinti megoldás:

Kiválasztottam a megfelelő adattáblákat és statisztikai adatokat a KSH és az iskola adatállományából. A tananyag alkalmazásával arra a következtetésre jutottam, hogy biogáz létesítésére legalkalmasabb régió a Dél-Dunántúl. A munkánál először is figyelembe vettem milyen adatokra van szükségem. Melyik régióban milyen intenzitású az állattartás illetve a mezőgazdasági tevékenység így segítségül alkalmaztam a My-X OLAP szolgáltatást, amivel 2000-2009-ig gyűjtöttem ki adatokat. Ezután a COCO programmal direkt elemzést végeztem mellyel a legalkalmasabb régiót kerestem. Ezt az elemzést ellenőriztem inverz elemzéssel és így jött ki az alkalmas régió. A Dél-Dunántúli régióban optimális mértékben megtalálhatók a mezőgazdasági és állattartási tényezők. Emellett fontos a stabil működéshez a kiszámítható és állandó alapanyag ellátás. Ennek biztonsága jól megfigyelhető az adatokból készített grafikonon.

Az eredmény értelmezése (Eredmény)

Ösztönös megoldás:

Az előző pontban leírtak alapján a Dél-Alföld régiót találtam alkalmasnak biogáz üzem létrehozására.

Tananyag szerinti megoldás:

A „direkt” fülön található S212-S220 cellatartományban lévő Becslési adatokat vizsgálva kiderül hogy a Dél-Dunántúl régiónak vannak a legstabilabb értékei, melyek arra engednek következtetni, hogy várhatóan az elkövetkezendő években is megmaradnak a stabil és kiszámítható termelési adatok.

Ajánlások megfogalmazása (Következtetés)

2 órányi többletmunka azért ér nagyságrendekkel többet, mert sokkal nagyobb, kiterjedtebb és hitelesebb adathalmazt dolgoztam fel az alkalmas terület megkeresésére. A kapott adatokkal alátámasztható az az eredmény amely a Dél-Dunántúl régiót jelölte meg egy lehetséges biogáz üzem létesítésének.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (Vita)

Ösztönös megoldás:

   Tehát adatgyűjtést végeztem: ingyenes- eddigi ismereteim és internetes kutatás segítségével  a témában, majd összegeztem az adatokat.
   Munkaidő: 5 óra
   Összes költség: az én munkával eltöltött időm- 5x1500Ft=7500Ft
   Az elemzés piaci értéke: 20.000 Ft, ennyiért érdemes értékesíteni a befektetett munka alapján.

Tananyag szerinti:

My-X licence ingyenes: 0 Ft

   Adathozzáférés /My-X OLAP/ ingyenes: 0 Ft
   Munkaidő: 7 óra
   Összes költség: munkával eltöltött időm- 7x1500Ft=10500Ft
   Az elemzés piaci értéke: 1.500.000 Ft, ennyiért érdemes értékesíteni a szakértelem és a minőségi munka alapján.
   

A két elemzés összevetése, tehát az elemzés piaci értékének és a háttérben felhasznált erőforrások értékének a különbözete 1.489.500 Ft

A kutatás ára megfelel az aktuális hatástanulmányok elkészítési díjával.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Chikán Attila: Bevezetés a vállalat gazdaságtanba, AULA 2006 Dr. Bai Attila: A biogáz, Szaktudás Kiadó Ház Bai Attila- Lakner Zoltán- Marosvölgyi Béla- Nábrádi András: A biomassza felhasználása, Szaktudás Kiadó Dr. Labay Attila: Új utak- új lehetőségek az agrártermelésben