Készletek

A Miau Wiki wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Rdk3 (vitalap | szerkesztései) 2013. december 11., 12:38-kor történt szerkesztése után volt. (A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája)


Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2013osz/keszletek.xlsx

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Egy hotel**** készletezési sajátosságának hasonlóságelemzése.

A feladat előtörténete

Személyes kötődés

Érdeklődésemet szakdolgozatom témája indokolja. Szeretném tudni, a korábbi időszakok alapján, mely készletezési sajátosságok mellett kedvezőbb a szállodát üzemeltető vállalat árbevétele.

Szakértői javaslatok

Fontos kihangsúlyozni, a készletek jelentős tőkét kötnek le, ellenben a kereslet-kínálat áthidalását szolgálják, a Vendégek igényeinek megfelelően. A széles választék és a magas minőség optimális szintje biztosítja, hogy a szervezet megfelelő árbevételre tegyen szert.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Döntésem megalapozását, a cég adatainak kigyűjtése előzte meg. Az e-beszamolo.kim.gov.hu által szolgáltatott, a vállalat beszámolóiból nyert értékeket saját számítással egészítettem ki. Következő lépésben egy kimutatást készítettem, ami a „Pivotˮ munkalapon, A1:G9 cellában érhető el. Becslésemhez, minden attribútum értékét, egy 6 fokozatú skálán határoztam meg, majd ezek, évenkénti számtani átlaga, a következőt eredményezte:


  1. helyezett: 2008. év
  2. helyezett: 2009. év
  3. helyezett: 2011. év
  4. helyezett: 2007. év
  5. helyezett: 2012. év
  6. helyezett: 2010. év


A vizsgálat során született rangsor, nem győzött meg. Látható, ha összevetjük a kimutatásban szereplő árbevételekkel, ugyanezt a sorrendet kapjuk meg. Úgy tűnik, a bevétel értéke a domináns, vagyis feltételezésemet nem igazolta, miszerint a megfelelő készletezés emeli az éves árbevételt. Így nem tudok racionális döntést hozni arról, hogy a 2008-as év követése valóban érdemleges.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Elsőként azt kell megadni:

  1. milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását
  2. vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora (ideális esetben az OAM egy nagy adatbázis szűrlete)
  3. miként sikerült a problémákat megoldani
  4. ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek (a KO-feltételek azok az elvárások, melyek alapján a nagy adatbázisból csak azon objektumok maradnak a szűrletben ,melyek egy megoldáskeresés során valóban értékesnek/konkurensnek számítanak)
  5. ha volt, mekkora volt a kiindulási (nagy) adatbázis

Objektumok (sorok)

  1. Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)
  2. és semmi mást

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Attribútumok:


Ide meg kell adni:

  1. az attribútumok egzakt meghatározását
  2. a használt mértékegységet attribútumonként
  3. és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)

A feladat által érintett célcsoportok

Ide fel kell listázni (*)

  1. a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését
  2. ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

demo:


Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:

  1. melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
  2. mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
  3. S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).

A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)

A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:

  1. milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó
  2. mennyit ér ez az állapot
  3. milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó
  4. mennyit ér ez az állapot
  5. mennyit a két érték közötti különbség (pl. http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Hitelmin%C5%91s%C3%ADt%C3%A9s#A_feladat_megv.C3.A1laszol.C3.A1sa_kapcs.C3.A1n_v.C3.A1rhat.C3.B3_hasznoss.C3.A1g)

Amennyiben már más (korábbi, párhuzamos) tantárgyak keretében tanulta, akkor alkalmazni kell olyan fogalmakat, mint "Költség / haszon elemzés", "Fix- és változó költségek", fedezeti hozzájárulás, stb.

Ha az érték-különbözetet nem vonja be valaki a tervezésbe, akkor arra a kérdésre, vajon eltérő módszerek eltérő eredményei vezethetnek-e azonos hasznosságra terv és tény szinten: nehéz a válasz. Ha van értékkülönbözet, az feltételezi, hogy a válaszok eltérő jellege is beárazásra kerül. A tervezéskor arra is érdemes tehát kitérni: mit várunk el az egyik és mit a másik módszertől az eredményt illetően? Sőt: az is beárazandó, vajon mennyit érnek az eltérő (potenciális) válasz-párok?

Ha egy hasonlóságelemzés esetén nem minden objektum esetén vezet hiteles eredményre a direkt és az inverz számítás (ahol az inverz számítás a direkt számítás irányainak ellentettjével képzett OAM-ra futtatott elemzés), akkor például egyre kevésbé lehet a tervezett hasznosság beteljesüléséről beszélni!


Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:

A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...

Virtuális témaváltás:

  • legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd
  • legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd

Állapotkülönbségek

  • energiafelhasználás-különbözet
  • időfelhasználás-különbözet
  • égett része tömeg-arányának különbözete
  • ízélmény-különbözet
  • stb.

Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban? Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)


Tanmese II.

  • Ha süt egy palacsintát valaki,
  • akkor az annyiba kerül, amennyi
    • liszt,
    • energia,
    • só,
    • cukor,
    • víz,
    • tej,
    • ízesítés és
    • munka van benne... Ez a költség.
  • De a piacon, a többi édességgel összevetve ennek piaci értéke nem feltétlenül az önköltség...
    • Vagy több, s akkor érdemes sütni egy kapitalista világban, vagy
    • kevesebb, s akkor nem lesz palacsinta a kínálatban...
    • HA éppen annyi, akkor az nagyon jó, de ilyen ritkán van...
  • Az értéket befolyásolja a hitelesség, ami a palacsinta esetében pl. az odaégés/szakadás mértéke...
  • A konkurens termékek ár/teljesítmény-elemzése alapján becsült ár lehet a piaci érték, (vö. http://miau.gau.hu/miau/112/tdk/svnyvz)...
  • Ezzel a hasonlóságelemzés a saját farkába harapó kígyó egyik formája lesz: egy hasonlóságelemzés értékének meghatározásához más hasonlóságelemzések lehetnek hasznosak/szükségesek...

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.

  1. adatbázis
  2. sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
  3. solver ill. MY-X paraméterek
  4. egyéb lépések

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ide

  1. CSAK és
  2. kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
  3. felsorolásszerűen
  4. a számítás releváns eredményei kellenek.

A fájl feltöltés lehetőségével élve ide olyan módon kell vizualizálni az összes eredményt, hogy az akár további kommentárok nélkül is magáért beszéljen.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis

  1. meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
  2. végső győztest kell hirdetni

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

  • Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?
  • A tervezett hasznosság minden egyes paraméterét felül kell vizsgálni, vagyis meg kell határozni, mi változott a tervezett és a tényleges végrehajtás utáni eredmények összevetése kapcsán.
  • A tervekben elvileg ki kellett térni pl. arra, hogyan hatnak esetleges hiteltelen részeredmények a hasznosságra számszerűen?
  • Egy végső Ft értéket kell megadni - levezetve tételesen indoklással a tervek alapján...


demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Az alábbi szakértői rendszer mintájára ki kell fejezni tudni:

  1. melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
  2. hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
  3. mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
  4. mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. EGO
  5. mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Ide kell megadni:

  1. milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra
  2. milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört

  1. Korábbi segédanyag: nyilatkozat és kitöltési segédlet
  2. Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján
  3. Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: hangállomány
  4. Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: Önteszt

Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): [1] [2], majd a Hallgató értelmez...