Beszallitok

1 Vezetői összefoglaló

Az objektív, és egyszerű beszállító-választás a vállalat, és döntéshozó számára is előnyökkel jár. Az új módszer bevezetése hosszú távon a kiegyensúlyozott beszerzést biztosítja, amely alapvető feltétele a versenyképességnek.

2 Forrás

A számítás elvégzéséhez nem léteznek, illetve nem találhatók publikus adatok. A vállalatok ezeket az információkat bizalmasan kezelik.

3 A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A gyógyszergyári beszállítók több-szempontú rangsorolása, és ezen alapuló kiválasztása

4 A feladat előtörténete

      4.1 Személyes kötődés

A témaválasztás legfőbb oka a mindenkori munkahelyemen tapasztalható beszerzéspolitika, amely megváltoztatása esetén csökkenhetne a minőségi probléma, és az állásidő.

      4.2 Szakértői javaslatok

A gyógyszeriparban érvényes minőségi követelmények a beérkező alapanyagokra is érvényesek. A beszállítók kiválasztása tehát a minőségi követelményeknek való megfelelésen felül az egyéb tényezők alapján történik, ez a folyamat az egyre fejlődő és sokszínű beszállítói palettán nehéz feladat elé állítja a beszerzési osztályt. Egy minden gyógyszeriparban alkalmazható megoldás gyorsabbá, hatékonyabbá, és tárgyilagossá tenné a kiválasztást, amely a tisztább piaci verseny hatására a beszállítói piac fejlődését is segítené.

5 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

A dolgozatomban szereplő vállalatnál a jelenlegi kiválasztás alapvetően az ártényezőn alapul. Az ettől való eltérés csak speciális esetben fordul elő. A döntések erősen szubjektívek, hagyományon alapulnak. A vállalat számára fontos beszállítói paraméterek csak kis mértékben járulnak hozzá a döntéshez. A módszerrel nem lehet kiválasztani a legmegfelelőbb beszállítót.A választási hibák minőségi, és gyártásütemezési problémákat okoznak, amelyek jelentős veszteséget jelentenek.

6 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

      6.1 Objektumok (sorok) 

A vizsgálatban minden beszállító(mint objektum) szerepelhet, amely megfelel a beszállított árura vonatkozó szabványoknak(KO feltételek). Ennek alapján az OAM-ban a sorokat a beszállítók alkotják. A beszállított, és felhasználandó anyagok meg kell, hogy feleljenek az Országos Gyógyszerészeti Intézet,GMP és a különböző nemzetközi gyógyszergyártási minőségügyi előírásoknak. A GMP (Good Manufacturing Practice), avagy a helyes gyártási gyakorlat: A helyes gyártási gyakorlat a gyógyszeripari minőségbiztosításnak az a része, amelynek révén biztosítható, hogy a gyógyszert úgy gyártsák és ellenőrizzék, hogy az megfeleljen az előírt követelményeknek, a forgalomba hozatali engedélyben foglaltaknak és alkalmas legyen arra a célra, amire engedélyezték. Helyes Gyógyszergyártási Gyakorlat irányelvei /44/2005. (X. 19.) EüM rendelethez/: „A gyártási tevékenységet, az előállítandó termék megfelelő minőségének biztosítása érdekében, a GMP-t követve a gyógyszergyártási és forgalomba hozatali engedéllyel összhangban világosan megfogalmazott műveleti előírások szerint kell végezni. Minden beérkező anyagot ellenőrizzenek, és bizonyosodjanak meg arról, hogy a küldemény megfelel annak az anyagnak, amit megrendeltek.” A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyógyszereket laboratóriumi keretek között kikísérletezett gyártási utasítás szerint kell gyártani, attól eltérni nem lehet. A kísérletek során használt alapanyagok a megfelelő minőségű, mennyiségű termék gyártását teszik lehetővé. Amennyiben valamely alapanyag nem felel meg tökéletesen a kísérletben használtaknak, a gyártás során minőségi, mennyiségi problémák léphetnek fel. Ez azt eredményezheti hogy a gyógyszer felhasználhatóságának ideje, esetleg hatása megváltozik.

      6.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)

X1- Szállítási idő: a megrendelés és a tényleges leszállítás között eltelt idő órában. Iránya 1, mert minél kisebb az érték annál ideálisabb az objektum.

X2- Szállítás minősége: a kifogástalanul leszállított áru, és az összes leszállított áru hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál kedvezőbb az objektum. A szigorú szabályozás miatt a kifogástalanul leszállított árunak azt tekintjük, amelyet a belső minőségellenőrzésen elfogadnak, mint alapanyagot. A minőségi előiratok pontosan és részletesen tartalmazzák a követelményeket, amelyeket a termékeknek, valamint a termékek gyártásához használt és a termékek gyártása közben nyert anyagoknak ki kell elégíteniük. Ezek az előiratok képezik a minőségi értékelés alapját.Amely anyagok nem kapnak pozitív minősítést, nem vehetnek részt a gyártásban, visszakerülnek a beszállítóhoz.Ennek fényében a következő minőségi rétegek alkalmazhatók: X2a: megfelelő minőségű X2b: nem megfelelő minőségű

X3- Szállítás megbízhatósága: határidőre leszállított, és az összes eddigi szállítás hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál jobb a beszállító megítélése. Az új beszállítók alapesetben maximális értéket, azaz 1-est kapnak, az első szállításig. Az 1-es érték a megelőlegezett bizalmat is jelenti, valamint azt, hogy a beszállító megfelel a megkövetelt minőségügyi rendszerkövetelménynek.

X4- Szállítás rugalmassága: A teljesített vevői változtatási igények és a vevői változtatási igények hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál optimálisabb az objektum. Ha a vevő, azaz a gyógyszergyár a megrendelés rögzítése után változtatni kíván a rendelés paraméterein, a beszállító rugalmasságán múlik, hogy ezt teljesíti-e. (Pl. megrendelünk 1 tonna étkezési sót hétfőn délben, csütörtöki szállítással, de kedden reggel jelezzük, hogy nekünk 1,2 tonna kellene, ne kelljen újabb rendelési folyamatot indítani) . Két utólagos változtatásból, ha csak egy teljesül, akkor 2/1, azaz 0,5 az érték.

X5- Beszállítói múlt: A beszállító hány éve van a piacon (X5a), és hány éve van kapcsolatban a céggel (X5b), évek összege. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál jobbnak tekinthető a beszállító. A két réteget lehetne külön is kezelni, de a két réteg összevonásával csökkentem a régi beszállítók pozitív hatását. Ha 6-7 rétegből kettő a beszállító piaci múltját kezeli, a hangsúly eltolódhatna. A számítás során az X5a, és X5b értéket összeadjuk, úgy hogy maximum 100-as értéket vehet fel, majd a maximális százas értékkel osztva kapjuk meg a beszállítói múlt értékét. (X5a+X5b/100=X5) Az X5a, és X5b összegének felső határát a könnyebb számítás, és a piaci viszonyok figyelembe vétele miatt szabtam. A gyakorlatban egy 50 éve működő, és egymással kapcsolatban levő cég nagyon ritka, ezáltal az 1-es érték is az lesz a számításoknál. Az X5 a és b értékeket az alapítói okiratból, és a közös szerződésekből vehetjük.

X6- Beszállítási készenlét: előre nem jelzett teljesített vevői igények, és az összes teljesített szállítás hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál jobb az objektum.

Egy előre nem látható hiba miatt sürgősen kell 1tonna étkezési só, amely hiányában gyártáskiesés lenne. A szerződésben meghatározott x napos szállítási határidőtől ilyen esetben eltekintve, azonnali kiszállítást eszközölve teljesül az előre nem jelzett teljesített vevői igény. Kettőből egy sürgős rendelést teljesítve 2/1, azaz 0,5 az érték.

Minden X tényező hatással lehetne az árra (Y), azonban a beszállítók elemi érdeke a megfelelőség, azaz a folyamatos beszállítás. A túlzottan magas ár a versenyképességet csökkentheti.A piaci verseny, és a piaci törvények itt is aktuálisak. A vevő a számára látható legkedvezőbb megoldást keresi, az eladó pedig a lehető legmagasabb áron szeretne eladni.

Y: beszállítási ár: A beszállított anyag ára meghatározott mértékegységre számítva.

7 A feladat által érintett célcsoportok

A beszerzéssel foglalkozó csoport, illetve a logisztikai részleg, valamint a vállalatvezetés.

8 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A döntési folyamat objektivitása, és idejének csökkentése, valamint a legmegfelelőbb beszállítóval elérhető költséghatékonyság, ezen tényezők jóságának javításával a beszerzési osztály munkáját , és hatékonyságát maximalizálva a szervezet egészére nézve tapasztalható hasznosság keletkezik. A vállalatok számára nagyon fontos a költséghatékony beszerzés bevezetése. Az árban és minőségben egyaránt a legjobb ajánlat kiválasztása a hatékony, és maximális profitot elérni képes cég jellemzője. A nem legjobb beszerzés , mint a gyártások első lépése alapvetően határozza meg a haszon mértékét. A megfelelő minőségű, megfelelő időben érkező áru, megfelelő áron való beszerzése lényegében a vállalat nyereségének egyik kulcsa. Eddig használt módszer: Az eddigi módszer alapján a beszállítók értékelése az érintett területek visszajelzései alapján havonta történik a logisztikai részleg lebonyolításában. A meglévő informatikai rendszer, és programcsomag alkalmas a jelenlegi rendszer használatára. 0Ft. Az ösztönös megoldáshoz tehát adottak a feltételek, az értékelések munkaóraszáma pedig összesen120 óra, azaz 120x 2800 Ft havonta. Az értékelési megbeszélés összesen havi 12 munkaórát jelent, 12x2800Ft. A jelenlegi rendszer tehát a beszállító értékelésre132x2800=369600Ft költséget jelent havonta.

A régi módszernek tulajdonképpen nincs piaci értéke. Az aktuális vállalatnak ugyan fontos az értékelés megléte, de ez a módszer a piacon szinte eladhatatlan.

Az új módszer alkalmazásának költségei: Informatikai infrastruktúra: 0 Ft, hiszen ez adott. Egy a vállalat minden jogosultsággal rendelkező tagjának online hozzáférési lehetőség biztosítása az IT részéről: 40 munkaóra , 40x2800=112000Ft, egyszeri költség. A program mindenki által érthető, felhasználóbarát felületének kialakítása, és a program elkészítése: 100 munkaóra, 100x2800= 280000Ft, egyszeri költség. Karbantartásra, havonta 10 munkaóra számítását gondolom, 10x2800= 28000Ft. Az értékelések munkaóraszáma legalább 80%-kal, csökkenne, azaz 24 munkaórát jelentene havonta, 24x2800=67200 Az új rendszer tehát 392000Ft egyszeri, és havonta 95200Ft költséget jelentene, azaz már a második hónapban költségmegtakarítást jelentene az egyszeri költség megtérülésével együtt. Az új módszer piaci értéke 500000Ft. A megoldás jobb, objektívebb a réginél. A valódi hasznosság azonban a megfelelő minőségű, gyártáskiesés nélküli kiszámítható termelés lenne. Ennek pontos értékét meghatározni szinte lehetetlen, egy szellemes reklámot idézve a kiszámítható beszállítói rendszer kialakítása ~400ezer Ft, az ezzel megtakarítható kiválasztási költség ~ 270ezer Ft, az objektív elemzésen alapuló beszállító kiválasztásával megszüntethető minőségi problémák … megfizethetetlen. Az új módszer havonta 274400 Ft költségmegtakarítást jelent , tehát ennek reményében kezdi el az átállást. A módszer a költségmegtakarításon felül beszállítói költséghatékonyságot eredményezve is hozzájárul a profitnövekedéshez.

9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Adatok munkalap létrehozása, amely tartalmazza a kívánt attribútumok értékének kiszámításához szükséges adatokat. Pivot munkalap létrehozása, a Pivot tábla létrehozása az alapadatokból, és az azokból kiszámított értékekből. Irányok meghatározása Rangsormátrix létrehozása Elemzési lépések: COCO STD direkt és inverz futtatás Hitelesség-számítása

10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A gyógyszergyári beszállítók rangsorolása jelenleg szubjektív szempontok alapján történik. A hasonlóságelemzés alkalmas arra hogy minden fontos tényezőt figyelembe véve tudjunk dönteni.

11 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az általam ismert módszerek között a hasonlóság elemzés a legkorrektebb. A döntést a valós , és mérhető tények alapján lehet meghozni.

12 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A módszer alapvetően alkalmas a lehető legjobb beszállító objektív megtalálására. A korrupció valószínűleg csökkenthető, ezáltal az ár is kedvező irányba mozdulhat. A hasonlóságelemzés módszerének elterjedése a beszállító választásnál véleményem szerint korlátozott a piaci szereplők személyes összefonódásai miatt. Lehetnek olyan üzleti tranzakciók is, amelyek alapvetően nem gazdaságosak - azaz a módszer alapján kiesnének-, viszont a hozzá kapcsolódó tranzakció - amely a legjobb helyezést éri el- , csak azzal együttesen működhet. / Árukapcsolás/