Halszaküzlet

Vezetői összefoglaló

Döntéshozóknak kívánunk tanácsot adni üzleti beruházás kapcsán, az általuk legfontosabbnak vélt döntés meghozatalában, a megfelelő helyszín, település kiválasztásában. Beruházás indításánál a helyi gazdaság helyzetének feltérképezése a legfontosabb teendő.

Eme döntés meghozatalának érdekében a TEIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) adatbázisából az ITDR (Interaktív Területfejlesztési Döntéstámogató Rendszer) alkalmazásából a Területi statisztikai adatok rendszeréből kiválasztottuk a 2011-es év adataiból (mivel tanulmányunk írásának megkezdésekor a 2011-es év adatai számítottak a legfrissebbeknek) azokat a témaköröket és adatsorokat, melyeket nevezhetünk vizsgálati szempontjainknak (attribútumoknak), amelyek eddigi tanulmányaink alapján, illetve a logikus gondolkodásnak megfelelően pozitív vagy negatív hatással vannak egy település hal fogyasztására és annak alakulására. Minél több tényezőt vizsgálunk meg annál pontosabb rálátást kapunk az adott település és lakosainak gazdasági helyzetére (potenciális vevők meglétére), a felvevő piac nagyságára, és a konkuráló vállalkozások meglétére, darabszámára.

Ezeknek a „gazdasági felhajtóerőknek” a hivatalos adatait kértük le Magyarország 3153 településére, majd azokat ahol már üzemel halszaküzlet és hús-, húsáru-szaküzlet összehasonlíthatóvá tettük és rangsoroltuk. Így létrehoztunk egy mintát szakértői robotunk számára, hogy képessé váljon becslést készíteni halszaküzletek számáról egy adott településen a felhajtóerők rangsora alapján, azt ellenőrizni ellentétes „felhajtóerő” rangsorolással, a tény-becslés eltérésének megállapítására, és annak meghatározására, hogy ezeken a területeken a vizsgálat becslése hiteles-e.

Irányelvünk az, hogy olyan településen van létjogosultsága (további) halszaküzlet nyitásának, ahol kimutatható a relatív hiány más élethelyzetekhez képest.

A vizsgálat levezetése a forrásban található meg az XLS hivatkozásban. A szimulációhoz a vizsgálni kívánt település vizsgálati szempontjait rangsorolnunk kell mintánk segítségével, így a szakértői robot képes megbecsülni, hogy az adott településen hány darab halszaküzletnek van létjogosultsága.

A végső eredmény a „SZIMULÁCIÓ EREDMÉNYE” munkalapon (A29:X31) tartományú táblázatban található. Az általunk végzett szimulációs vizsgálat alapján Isaszeg városában létjogosultsága van legalább 1 halszaküzlet működésének.

Egy nagyszabású beruházás mindig rejt magában kockázatot. Tanulmányunk pontosan ennek a kockázatnak a mérséklésére hivatott, hisz a megfelelő helyszín kiválasztása elengedhetetlen beruházásnál.A legnagyobb kockázat abban rejlik, hogy rosszul fogalmazzuk meg egy-egy vizsgálati tényező hal fogyasztására gyakorolt hatását. A pozitív illetve negatív hatás meghatározása kulcsfontosságú, megfelelően átgondolandó és adott esetben szakértelmet, tapasztalatot igényel. Ha a piac a felállított gondolatmenettel ellentétesen reagál az új vállalkozásra, akkor is érdemes a vezetőnek megvizsgálni kalkulátorunkkal más településeket is és a második vizsgálatnál a korábbi tapasztalatok figyelembe vételével újra gondolni a hatások irányát, magukat a vizsgálati szempontokat, és a vizsgált települések közül a legmegfelelőbbre átcsoportosítani a már befektetett összeget (például: eszközöket, árut), s ezzel a megoldással minimálisra csökkenthető a szakértői rendszer hibájából származó veszteség.

Feladatunkban egy konkrét beruházás életképességét vizsgáltuk, de gyakorlatilag bármilyen vállalkozás létjogosultsága meghatározható szakértői rendszerünk alapján a megfelelő gazdasági felhajtóerők vizsgálatával.

További kockázatokat a következők jelenthetnek, melyek meghatározására nagy hangsúlyt kell fektetnünk, ha szeretnénk minimalizálni a hibás eredmény kialakulását: nem találunk vagy nem vizsgálunk meg elegendő mennyiségű vizsgálati tényezőt, azok adatai túlságosan hasonlóak (tehát nem alkalmasak mérvadó elemzésre) illetve problémát okozhat az is, hogy a Területi statisztikai adatok rendszerében sajnos a vizsgálati szempontok (attribútumok) elnevezése a különböző években nem egyezik meg vagy részben nem egyezik. Továbbá az is előfordul, hogy kimaradnak egyes évek kimutatásainál.

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Van – e létjogosultsága Isaszegen egy halszaküzleti vállalkozásnak, avagy üzleti tervezés hasonlóságelemzés alapján.

A feladat előtörténete

Rohanó világunkban mindenki számára fontos tényező az idő és a pénz. Minden beruházót elsődlegesen az érdekel, hogy mibe érdemes a pénzét befektetni, hogy gyarapítsa azt a lehető leggyorsabb módon. Egy innovatív ötlet megvalósításának alappillére a jó időzítés a megfelelő helyen. Ehhez elengedhetetlen a piaci igények és a gazdaság helyzetének ismerete, illetve az adott szakmában való jártasság. Elemzésünk helytálló globális szinten a megfelelő attribútumok meghatározásával és releváns adatok meglétének tükrében. A beruházásról történő gyors döntéshozatal elengedhetetlen a konkurenciák megelőzése érdekében. Ennek a döntésnek a meghozatalához nyújt segítséget szócikkünk és a kialakított Halszaküzlet - beruházó kalkulátorunk.

Személyes kötődés:

Személyes motivációnk alapját egy profitáló vállalkozás lehetőségének feltárása adta. Magyarországon jelenleg kicsi a halhús - fogyasztás kultúrája, pedig ez az egészséges étkezés egyik alappillére. Az alapvető problémát a halhús elérhetőségének nehézségében, illetve a hiányos marketingben véltük felfedezni. Az optimális étkezés részeként hetente legalább kétszer illene halat enni (http://hvg.hu/egeszseg/20120509_napi_egy_hal), ez viszont csak a legritkább esetben valósul meg. Lehetőségünk adódott egy üzlethelyiség átvételére, ami a megfelelő szabványok meglétével és az üzletben rendelkezésünkre álló eszközök segítségével rendkívül alkalmas a halhús tárolására/feldolgozására/árulására. Ennek a lehetőségnek maximális mértékű kiaknázásához nyújtott segítséget a feladat.

Szakértői javaslatok:

Meg kell említenünk azt a tényt is, hogy vizsgálatunk csupán azt szemlélteti, hogy mely településeken nem szabad, nem profitáló (további) halszaküzletet nyitni. Kutatásunk folytatása fogja csupán meghatározni ugyancsak konkurenciaelemzéssel és hasonlóság elemzéssel, hogy azon helyszíneken ahol a szakértői robot megállapítja, hogy létjogosultsága lehet még minimum egy új boltnak, azoknak a boltoknak mennyi lesz a várható forgalmuk és bevételük.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Vidékfejlesztési tanulmányaink alapján cégérelemzéssel és a Guttman - skála segítségével következtetnénk az aktuális vállalkozás hatékonysági fokára. Ennek lényege az lenne, hogy a TEIR településsoros adatbázis rendszerének segítségével összegyűjtenénk a vállalkozások és üzletek számát település szinten, majd ezeket a szolgáltatásokat leellenőriznénk címük alapján, esetleges további még adatbázisokban meg nem jelent (nem rég nyitott, nem hivatalos, vagy félhivatalos) vállalkozások után kutatnánk és darabszámuk alapján rangsorolnánk őket. Minél több van belőlük egy adott településen, annál nagyobb prioritást élveznek, ezáltal annál előrébb kerülnek a listánkban. Az így kialakult hierarchizált rangsor alapján a táblázatban jobbra és lefelé haladva csökken a szolgáltatások száma. Választóvonalat húzunk ott, ahol a nullánál nagyobb számok sora kezdődik. Az így kapott lépcsőzetes elrendezés alapján kialakul egy lépcsőn felüli és egy lépcső alatti tartomány. A felső régióban kialakult nulla értékek helyén van létjogosultsága az adott típusú vállalkozás beindításának, míg a lépcső alatti tartományban lévő vállalkozások nagy valószínűséggel nem fognak profitot termelni, idővel pedig megszűnnek.

Kritikái:

• Nem alkalmazható teljes biztonsággal és csak évek elteltével mérhető.
• A kevés halszaküzlet miatt ezek az üzletek minden helyiségnél túlságosan hátra sorolódnak, számuk a legtöbb településen egynél kevesebb.
• Csak az üzlet létjogosultságát méri igen/nem mutatók alapján, nem nézi mennyi profitot termel.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A TEIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) adatbázisával dolgoztunk és kellő adatmennyiség állt rendelkezésünkre, hogy ideális méretű OAM - ot hozzunk létre annak meghatározására, hogy a települések gazdasági és társadalmi helyzete hogyan befolyásolja a halfogyasztást. KO feltételek: azok a települések voltak relevánsak, ahol az egyéni vállalkozások által üzemeltetett halszaküzletek száma és az egyéni vállalkozás által üzemeltetett hús – és húsáru – szaküzletek száma 2011-ben nagyobb kellett legyen, mint 0, mert csak pozitív példákból lehet tanulni. A KO feltételek megadásával a kiindulási adatbázisunk 3153 db objektumát 66 db objektumra tudtuk szűkíteni és vizsgáltuk 18 db attribútumra.

Objektumok (sorok)

Albertirsa	Dömsöd	Hatvan	Mohács	Sátoraljaújhely	Tokaj
Bácsalmás	Dunaföldvár	Hódmezővásárhely	Nagyatád	Siklós	Tolna
Baja	Dunaújváros	Kalocsa	Nagykálló	Simontornya	Vác
Bátaszék	Eger	Kaposvár	Nagykáta	Sopron	Várpalota
Békéscsaba	Érd	Kecel	Nagykőrös	Sükösd	Vérpelét
Budapest	Fadd	Kecskemét	Nyíregyháza	Szedres	Isaszeg
Cegléd	Fehérgyarmat	Kerekegyháza	Ócsa	Szeghalom
Csongrád	Fülöpszállás	Keszthely	Paks	Székesfehérvár
Csorna	Győr	Kiskunfélegyháza	Pápa	Szekszárd
Debrecen	Győrújbarát	Kiskunhalas	Pécs	Szigetvár
Decs	Gyula	Kisvárda	Ráckeve	Tab
Dombóvár	Harkány	Miskolc	Rakamaz	Tiszakécske

Attribútumok (X, Y oszlopok)

• Y1 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett halszaküzletek száma 2011 (db/ezer fő)
• Y2 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett hús-, húsáru-szaküzletek száma 2011 (db/ezer fő)
• Y3 - Hús-, húsáru-szaküzletek száma 2011 (db/ezer fő)
• Y4 - Halszaküzletek száma 2011 (db/ezer fő)

• X1 - Állandó népesség, nők összesen 2011 (fő/ezer fő) – minél több női lakos, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.
• X2 - Szociális étkeztetésben részesülők száma 2011 (fő/ezer fő) – minél kevesebben vannak, annál nagyobb a településen élők vagyona, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.
• X3 - Regisztrált gazdasági szervezetek száma 2011 (db/ezer fő) – minél több a gazdasági szervezet, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.
• X4 - Autóbuszok száma 2011 (db/ezer fő) – minél kevesebb, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.
• X5 - A helyi önkormányzatok saját folyó bevételei 2011 (Ft/ezer fő) – minél több az önkormányzat bevétele, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.
• X6 - Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma (rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül) 2011 (fő/ezer fő) – minél kevesebben vannak, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.
• X7- Egy éven túl nyilvántartott álláskeresők száma összesen 2011 (fő/ezer fő) – minél kevesebben vannak, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.
• X8 - Személygépkocsik száma az üzemeltető lakhelye szerint 2011 (db/ezer fő) – minél kevesebb, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.
• X9 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett egyébélelmiszer-szaküzletek száma 2011 (db/ezer fő) – minél kevesebb, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.
• X10 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett éttermek, büfék száma 2011 (db/ezer fő) - minél kevesebb, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.
• X11 - Egyéni vállalkozás által üzemeltetett munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyek száma 2011 (db/ezer fő) - minél kevesebb, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.
• X12 - Éttermek, büfék száma 2011 (db/ezer fő) - minél kevesebb, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.
• X13 - A háziorvosok által ellátott szolgálatok száma 2011 (db/ezer fő) – minél több van, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.
• X14 - Betöltött védőnői álláshelyek száma 2011 (db/ezer fő) - minél több van, annál több szaküzlet léte valószínűsíthető egy településen.

Online forrás:

Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer honlapja - https://www.teir.hu/

A feladat által érintett célcsoportok

Vállalkozások tulajdonosainak, beruházóknak, üzleti kluboknak, önkormányzatoknak, nagykereskedelmi egységeknek, szövetkezeteknek, érdekképviseleteknek, haltenyésztőknek is fontos lehet tanulmányunk eredménye, ugyanis ezeknek az intézményeknek/személyeknek/vállalkozásoknak lehet célja ezt a kiszámítható rendszert igénybe venni egy alapvetően instabil gazdasági helyzetben, piackutatási, piac elemzési és beruházási szándékkal.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Best Practice, szakértő bevonásával:

• Adatvagyon megszerzése a TEIR adatbázisából: adatbázis használata ingyenes, munkaidő 1 óra, munkadíj 1.500 Ft/óra, munkabér 1.500 Ft.
• Elemzés elkészítése EXCEL használatával: program használati díja ingyenes, munkaidő 2 óra, saját munkadíj 1.500 Ft/óra , teljes munkadíj 3.000 Ft.
• Szakértő bevonása minőségbiztosítási szerepkörben. Szakértői munkadíj 3.000 Ft/óra, munkaidő 2 óra, teljes munkadíj 6.000 Ft.

Összköltség: 10.500 Ft

Piaci érték: 14.500 Ft az értékesítés ár, mely tartalmazza a munkadíjakat, amik esetünkben a ráfordított költségek (10.500 Ft), valamint a saját hasznot (4.000 Ft). (A piaci értékbe természetesen belekalkuláltuk, hogy egy beruházások terén jártas szaktanácsadó szakértelmét és tanácsait is kikérjük, tekintettel az esetleges hiányosságok kijavítására.)

Hasonlóságelemzés alkalmazása esetén:

• Adatvagyon megszerzése a TEIR adatbázisából: adatbázis használata ingyenes, munkaidő 1 óra, munkadíj 1.500 Ft/óra, munkabér 1.500 Ft.
• Elemzés elkészítése, ellenőrzése, értékelése EXCEL használatával és szakértői robot segítségével: program használati díja ingyenes, szakértői robot használati díja ingyenes (COCO), munkaidő 3 óra, saját munkadíj 1.500 Ft/óra, teljes munkadíj 4.500 Ft.

Összesen: 4.500 Ft

Piaci érték: 50.000 Ft, ennyit kell, hogy érjen a vezetőnek egy ilyen minőségű döntéshozást segítő elemzés, „kalkulátor”. Mely összegből a ráfordítási költség 4.500 Ft, míg a haszon 45.500 Ft. (50.000 Ft az az összeg, melyet illik megkeresnie 4 órai munkával egy ilyen szintű szakértőnek.)

A két elemzés közötti tényleges:

• Költségkülönbözet értéke: 10.500 Ft – 4.500 Ft, azaz 6 000 Ft költségmegtakarítást jelent a saját módszer, melyet a tananyag elsajátításával létrehoztunk.
• Értékkülönbözet értéke: 50.000 Ft – 14.500 Ft, vagyis 35.500 Ft többletértékkel bír a saját módszer.

Hasznosság – különbözet értéke: (50.000 Ft – 4.500 Ft)-(14.500 Ft – 10.500 Ft), azaz 41.500 Ft hasznosság reményében kezdünk neki a COCO elemző használatával.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A feladat megoldásának alappilléreként meghatároztuk az irányelveinket, miszerint olyan településen van létjogosultsága (további) halszaküzlet nyitásának, ahol kimutatható a relatív hiány más élethelyzetekhez képest.

Szükségünk van arra, hogy rálátást kapjunk az adott település lakosainak gazdasági helyzetére (potenciális vevők meglétére), a felvevő piac nagyságára, és a konkurenciák meglétére, darabszámára.

Ideális élethelyzet beruházás szempontjából egy adott településen:

• minél magasabb életszínvonal,
• minél eredményesebb gazdasági mutatók,
• minél több potenciális vevő, fogyasztó,
• minél kevesebb konkurencia!

A feladat megoldása:

• Adatokat gyűjtöttünk a TEIR adatbázisából meghatározva az attribútumokat, melyek a leghatékonyabbaknak bizonyultak a fentebb említett irányelveink kimutatásához

(TEIR1 munkalap:A1:V3156)

• KO feltételek alapján szűrtük az objektumokat

(TEIR2 munkalap: A1:V3027)

• Így létrehoztuk az OAM –ot

(OAM munkalap: A1:V73)

• Méretfüggetlenítettük az adatok értékeit és csökkentettük az attribútumok darabszámát értelmezhetőségük alapján

(OAM-méretfüggetlenítve munkalap: A1:T69)

• Meghatároztuk az attribútumok irányát és mértékegységét

(OAM-méretfüggetlenítve munkalap: B72:T75)

• Pivot tábla segítségével rangsoroltuk a településeket a felhajtóerejük alapján

(attribútumok rangsora) (OAM-méretfüggetlenítve munkalap: G77:X145)

• Elvégeztük a COCO hasonlóságelemzést:

DIREKT MUNKALAP:

Az attribútumok értékeinek „Sorszám” függvény alkalmazásával létrehozott rangsorát a „Rangsor" táblázatot találjuk a munkalap tetején (A7:P74).

A „Lépcsők" táblázat (A144:O210) a különböző gazdasági szinteket mutatja és azok mérhetőségéhez rendel értékeket az alapján, hogy megvizsgálja az elért rangsorpozíciókat és összeveti a tényleges boltok darab számával.

A „COCO" táblázatban (A212:U278) a szakértői robot behelyettesítette a lépcsők értékeit és megbecsülte a halszaküzletek darabszámát településenként. A becsült és a tényleges halszaküzletek darabszáma között alacsony, valamivel több mint tíz százalék az eltérés (A282:B284).

INVERZ MUNKALAP: A COCO hasonlóságelemzés ellenőrzése található meg ezen a munkalapon. Elkészítése azért fontos, mert így láthatjuk, hogy ellentétes rangsorolás esetén a becsült és a tényleges halszaküzletek darabszáma között így is minimális eltérés van.

A szakértői robot le is ellenőrzi a megoldás hitelességét ( Direkt futtatás munkalap: U212:U278) mégpedig úgy, hogy egy „HA” függvénnyel kimondja, hogy a vizsgálat abban az esetben lehet hiteles ha a becsült és tényleges halszaküzletek darabszáma közötti eltérés illetve az Inverz munkalap (A212:S278) becsült és tényleges halszaküzleteinek darabszáma ellentétes előjelű. Tehát szorzatuk értéke kisebb, mint nulla érték.

• Lefuttattuk a szimulációt Isaszeg település adataira az OAM segítségével

(SZIMULÁCIÓ EREDMÉNYE munkalapon található a folyamat levezetése)

• Így megkaptuk az eredményt!

(SZIMULÁCIÓ EREDMÉNYE munkalap: U31)

• Megfogalmaztuk a „Tartalomjegyzék munkalap”-ot, mely prezentálja feladatunk munkalapjainak tartalmát.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Összehasonlító elemzésünk segítségével meg tudjuk határozni gyorsan és kellő hatékonysággal, hogy mely településeken van relatív hiány más élethelyzethez képest halszaküzletek számából. A Coco elemzés és egy kiválasztott település adataira lefuttatott szimuláció segítségével képesek vagyunk a legjobb döntés meghozatalára vagyis a beruházás létjogosultságának eldöntésére.

Az általunk érdekelt és vizsgálni kívánt Isaszeg városában elemzésünk szerint meg tudna élni úgy legalább egy halszaküzlet, hogy profitot is termel.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Mivel egy olyan beruházásról beszélünk mely rendkívül kevés szereplővel elégíti ki a piacot (az alacsony kereslet miatt), ezért nagyon lényeges a konkurenciák kellő ismerete és hogy jó benyomást keltsünk leendő vásárlóinkban.

Megállapíthatjuk, hogy a halszaküzletek nyitásakor kiemelkedően fontos a megfelelő időzítés:

• A kis háztartások költekezésének többsége ünnepnapokra esik.
• Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy decemberben adják el a legtöbb halat az évben, karácsonyra.
• Lépéselőnyre tehetünk szert a konkurenciákkal szemben, ha erre az időintervallumra tesszük a nyitás időpontját.
• Fontos, hogy intenzív marketing-stratégiát építsünk fel, megfelelő hirdetésekkel és reklámokkal már jóval a nyitás időpontja előtt, hogy kialakítsuk a jövőbeni törzsvásárlói körünket.

(Alapkövetelmény a friss és minőségi áru megléte és megfelelő tárolása.)

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Best Practice, szakértő bevonásával:

• Adatvagyon megszerzése a TEIR adatbázisábóll: adatbázis használata ingyenes, munkaidő 1 óra, munkadíj 1.500 Ft/óra, munkabér 1.500 Ft. – A TERVHEZ KÉPEST NEM VÁLTOZOTT
• Elemzés elkészítése EXCEL használatával: program használati díja ingyenes, munkaidő 3 óra, saját munkadíj 1.500 Ft/óra , teljes munkadíj 4.500 Ft. - A TERVHEZ KÉPEST VÁLTOZOTT (+1 óra munkadíj a megfelelő hangolás érdekében)
• Szakértő bevonása minőségbiztosítási szerepkörben. Szakértői munkadíj 3.000 Ft/óra, munkaidő 2 óra, teljes munkadíj 6.000 Ft. - A TERVHEZ KÉPEST NEM VÁLTOZOTT

Összköltség: 12.000 Ft

Piaci érték: 14.500 Ft

Hasonlóságelemzés alkalmazása esetén:

• Adatvagyon megszerzése a TEIR adatbázisából: adatbázis használata ingyenes, munkaidő 1 óra, munkadíj 1.500 Ft/óra, munkabér 1.500 Ft. - A TERVHEZ KÉPEST NEM VÁLTOZOTT
• Elemzés elkészítése, ellenőrzése, értékelése EXCEL használatával és szakértői robot segítségével: program használati díja ingyenes, szakértői robot használati díja ingyenes (COCO), munkaidő 3 óra, saját munkadíj 1.500 Ft/óra, teljes munkadíj 4.500 Ft. - A TERVHEZ KÉPEST NEM VÁLTOZOTT

Összesen: 4.500 Ft

Piaci érték: 50.000 Ft

A két elemzés közötti tényleges:

• Költségkülönbözet értéke: 12.000 Ft – 4.500 Ft = 7.500 Ft
• Értékkülönbözet értéke: 50.000 Ft – 14.500 Ft = 85.500 Ft

Hasznosság – különbözet értéke: (50.000 Ft – 4.500 Ft)-(14.500 Ft – 12.000 Ft) = 43.000 Ft

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Dr. Pitlik László: Üzleti informatika jegyzet, Gödöllő (2007)

Dr. Farkas Tibor: Vidékfejlesztés II. jegyzet, Gödöllő (2009)

https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta

Nem találtunk a miau wiki online lexikonban a témához kapcsolódó vagy azzal konkuráló szócikket (hasonlóság elemzést).