Csoportmunka projekt:12.csoport

Ez a szócikk egy kísérlet része: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Csoportmunka_projekt

Humán-Erőforrás-Menedzsment-Rendszer - 12. csoport

Történeti modul

• ...

Az emberi erőforrás menedzsment történetét Armstrong és Peretti osztotta fázisokra. Míg Armstrong hat fázist különböztet meg, addig Peretti öt fázisra osztotta a menedzsment történetét. Armstrong szerint az alábbi időszakokat lehet megkülönböztetni:

1) Welfare korszak (I. v.h. végéig) Jellemzője a szociális, gondoskodó magatartás.

2) Személyzeti adminisztráció (I. – II. v.h. között) Munkaerő-felvétel, alapfokú képzés, nyilvántartás megjelenése.

3) Személyügyi tevékenység – a fejlődő szakasz (1950-) Személyügyi szolgáltatások kiépülése, pl. bérszámfejtés, szakmai képzés.

4) Személyügyi tevékenység – a fejlett szakasz (1960-1970) Munkaerő-tervezés, teljesítményértékelés, stratégiai tervezés egyes elemeinek megjelenése.

5) Személyügyi tevékenység – a vállalkozó fázis (1980) Piacgazdaság betörése, elkötelezettség.

6) Személyügyi tevékenység – a poszt-vállalkozói fázis (1990) Középpontjában a vállalati kultúra és a csapatmunka áll.

Peretti azonban máshogy vélekedik a helyzetről, szerinte a következőekben állapítható meg a történet:

1) Személyzeti adminisztráció (II. v.h. – 1950) Munkaidővel kapcsolatos feladatok ellátása (ügyintézői szint).

2) Személyzeti menedzsment (1960-as évek) Munkaerővel való gazdálkodás (munkabér - költségtényező)

3) Emberi erőforrás menedzsment (1970-as évek) EE gazd. komplex megközelítése, EE tev.-ek integrációja.

4) Stratégiai emberi erőforrás menedzsment (1980-as évek)

5) Nemzetközi EEM (1990-es évek)

Változások a világban: Azonban nem csak ilyen szempontból lehet áttekinteni az emberi erőforrás menedzsment történetét. Érdemes az angliai változásokat is végig követni. Az angliai változások főbb fázisait a Torrington – Hall modell alapján mutatom be:

1/A társadalmi reformer (XIX. század)

A XIX.században jellemző volt a tömegek kizsákmányolása és a szabad verseny (kapitalizmus). Azonban voltak olyan személyek, akik felléptek ez ellen. Úgy nevezett reformerek, mint például Robert Owen és Engels Frigyes. Céljuk volt legyőzni a kizsákmányolást és ezt a munkáltatói magatartás bírálásával igyekeztek elérni.

2/A jótékonysággyakorló (XIX. század második fele)

Feladata a munkáltató által biztosított juttatások szétosztása. Pl. Lever Brothers szappanvállalkozás – munkanélküli segély,táppénz, lakás, paternalizmus megjelenése.

3/Az emberséges bürökrata (I. – II. v.h. között)

A szervezetek növekedésnek indulnak, ezáltal megjelenik a személyzetbiztosítás.Fő területek: kiválasztás, képzés, betanítás, munkavégzés haté-konyságának emelése.A személyzeti vezető megtanul bürökrácia mellett tevékenykedni, a paternalista célokat a szervezet céljai váltják fel, de megmarad a humanitárius szemlélet is.

4/A konszenzusteremtő (II. v.h. -)

Növekszik az igény a képzett munkaerő után, így a szakszervezetek növekednek és elkezdenek megerősödni. A személyzetis munkatárs feladata a kollektív tárgyalások lebonyolítása. Nem több, mint az irattáros, az adminisztrátor, a szociális munkás és a „tűzoltó” kombinációja.

5/A szervezeti ember (1960-70-es évek)

Előtérbe kerül a szervezet hatékonyságának növelése. Fontos lesz az egyén integritása személyes fejlődési lehetősé-gének biztosítása. Cél az elit mag kifejlesztése és megtartása.

6/A munkaerő-elemző (1980-as évek)

Az EEM szereplője, módszere az EE- és munkaerő-tervezés. Speciális eszköze az emberi vagyon számbavétele, ami számviteli értelemben rendel értéket a munkavállalóhoz.

Ontológiai modul

"ez egy" kapcsolattípus

• ...

"van neki" kapcsolattípus

• ...

befoglaló címszavak

• ...

egyenrangú (asszociatív) címszavak

• ...

Történeti ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• ...

Definíció-alkotási modul

• ...

Önellenőrző tesztkérdések modul

1. . elem

• Kérdés:
• Válasz:
• Válasz:
• Válasz:
• Kérdés indoklása:
• Válaszok indoklása:

1. . elem

• Kérdés:
• Válasz:
• Válasz:
• Válasz:
• Kérdés indoklása:
• Válaszok indoklása: