ERPpiac
Tartalomjegyzék
- 1 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 2 Forrás
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Az ERP piacon található megoldások közötti választás, hasonlóságelemzéssel.
Forrás
A feladat előtörténete
Egy Oroszországban tevékenykedő vállalat az ERP rendszer bevezetéséről dönt. A célja az orosz ERP piacán bemutató 9 legelterjettebb megoldások közül olyanot választáni, amely legjobban beváltja a beruházott eszközöket és forrásokat.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A mai vállalatok egyik legfőbb struktúra alakító részlege az Informatika. A vállalatirányításban az egyik legnagyobb és leglátványosabb informatikai változás az ERP bevezetéséhez kapcsolódik. Az illető vállalkozás a rendszer kiválasztása érdekében mindent figyelembe vehető szempontot sorszámozta, a védső döntést a legkisebb hibapont alapján hoz (Adatlap G17:I25). Az elemzés eredményeként a vállalkozás a HansaWorld Enterprise nevű rendszer bevezetése mellett dönt. De mivel a vállalkozás nem figyelt a szempotnok eltérő fontosságát a kiválasztási folyamatot tovább érdemes folytatni.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
A vizsgálat során az Oroszországi piacon legelterjettbebb 8 fejlesztő vállalkozás 9 különböző ERP rendszere kerül összehasonlításra. Az adatgyűjtés során következő nehézségekkel talalkoztam: - az ERP rendszerek forgalazók nem tüntetnek fel elég információt a hivatalos oldalákon. Ilyenkor az információt alternatív nem hivatalos oldalokon szereztem, ami természetesen kérdőjelezi az adatok hitelességét; - a költségeket különböző valutában szerepeltek, amelyiket xe.com honlap segítségével az aktuális árfolyamon euróba átváltottam; - a rendszer bevezetéséenk sebessége sok esetben intervallumban volt adva (pl. 8-10 hónap), ebben az esetben a számításba legmagasabb értéket vettem.
Objektumok (sorok)
- Business One (SAP) - E-Business Suite (Oracle) - Dynamics AX (Microsoft) - Dynamics NAV (Microsoft) - Predprijatie 8 (1C) - iScala (Epicor) - Baan (SSA) - Enterprise (HansaWorld) - Galaktika ERP (Galaktika)
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Az összehasónlítás alapjáként következő attribútumok szerepelnek: 1. Az ERP rendszer bevezetésének sebessége (hónap). Iránya egy, hiszen a vállalkozás előnyben részesit azokat a rendszereket, amelynek a bevezetése gyorsabban történeik. 2. Az ERP rendszer trjesztése (bevezetések száma). Iránya nulla, ez a tényező valamilyen mértékben az ERP rendszer sierességét tükrözi és minél sikeresebb, minél szélesebb referencia köréval rendelkezik a rendszer, annál magasabb lesz a rendszer bevezetésének összköltsége. 3. Az ERP rendszer kompexitása (modulok száma). Iránya nulla, mivel a rendszer annál dragabb, minél nagyobb modul számát tartalmazza. 4. Az ERP rendszer földrájzi terjesztése (országok száma). Iránya nulla. A tényező szintén egy fájta sikeresség mutatóként értelmezhető. A rendszer minél szélesebb terjesztése, minél egyszerűbb elerhetősége a hasznalátát kényelmessébé teszi. A kényelemhez magasabb árát szokták parosulni. Így feltételezem, hogy minél szélesebb a rendszer földrájzi terjesztése, annál nagyobb bevezetési költségére kell számitani. Y oszlop: Az ERP rendszer bevezetésének költsége (euró/munkahely)
A feladat által érintett célcsoportok
Bármilyen vállalkozás, a vállalkozáson belül vezetőség, döntéshozó és más érintő személy, aki az ERP rendszert szeretne bevezetni azért, hogy a nagytömegű, átláthatatlan adathalmaz strukturált információs rendszerként álljon a vállalati folyamatok zavartalan működésének szolgálatába. Valamint az IT tanácsadó cégek, amelyek pénzért segítenek más vállalkozásoknak legoptimálisabb rendsyer kiválasztásában.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Az ERP rendszer kiválasztása és bevzetése során a vállalatnak még arról kell dönteni, hogy kire bíz a feladat elvégzését: a saját IT osztály munkatársaira vagy a külső cég szakértőire.
A saját IT osztály költségvonzatai: Számításokhoz szükséges keretrendszer (MS Office/Open Office) A felelős személy munkaidő az adatgyűjtéshez (2óra*5000Ft=10000Ft), adatallomány elemzéséhez(5óra*5000Ft=25000Ft), a saját vélamény ellenőrzése (1óra*5000Ft=5000Ft) Összkiadás: 40000Ft
A tanácsadó cég költségvonzatai: A tánácsadó cég egyszeri konzultációja (50000Ft) A tanácsodóra szánt idő (1fő*3óra*5000Ft=15000Ft) Összkiadás: 65000Ft
Hasonlóságelemzés költségvonzata: Adatgyűjtés (2óra*5000Ft=10000Ft) Számításokhoz szükséges keretrendszer (My-x) Adatelemzés (0,5óra*5000Ft=2500Ft) Önellenőrzés az adatelemzés egyi része (0óra*0Ft) Összkiadás: 12500Ft
Tehát, a hasonlóságelemzés köszöntketően a vállalkozás nem csak 52500Ft-ig megtakaritáshoz, hanem a legoprimalisabb döntéshez is juthat. Az ERP rendszer bevezetése nem egyszeri, hanem folyamatos kiadást jelent a vállalkozás számára, azért különösen fontos kizárni a szubjektititást a döntési folyamatból és pontosan megkapni a legoptimalisabb válaszandó rendszert.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
1. Az objektumok és attribútomok meghatározása, az adatokgyűjtése, valamint az alap adattáblázat készítése (Adatlap A5:F14).
2. Rangsorolás. Először meghatároztam az egyes attribútomok irányait. Az attribútomok más és más irányt kaptak attól függően, hogy milyen mértékben befolyásolják a rendszer bevezetésének költségét (pl. a rendszer bevezetésének sebessége 1 irányú, mert a vállalat akarata minél gyorsabban befejezni a rendszer bevezetésével; a rendszer komplexitása pedig azért 0 irányt kapta, mert a vállalkozás azt a rendszert részesit előnyben, amely nagyobb modul számát tartalmazza). Így az irányok hozzáádásával, valamint a Sorszám függvény alkalmazásával kialakítottam a rangsor táblát (Adatlap A16:F25).
3. Coco elemző modul használata. Az előző lépesben leítr és kialakított rengsor tábla (Adatlap B17:F25) másolásával a Coco Standad-ba a lépcsőket és a solver táblát kapok. Ezek kerülnek további elemzésre. A vizsgálat eredménye - a vállalatnak a HansaWorld Enterprise ERP rendszert érdemes bevezetni, hiszen ez a rendszer 4426 euróval/munkáhely több értéket nyújt, mint amennyit a vállalkozás bevezetésékor kiad (Coco I40:I49).
4. Inverz Solver használata. Azért, hogy kiszűrjék az elemzésből az esetleges hibákát és csak látszólag jó eredményeket az Inverz Solvert futottam. Ehhez az inverz tálát használtam, amelyben a sorszámozás az eredezi adatlaphoz képest az attribútumok fordított irányai alkalmazásával történt (Adatlap(2)A16:F25).
Az elemzésből kiderült, hogy Coco-val kapott eredmény, illetve a HansaWorld Enerprise ERP rendszer bevezetése csak látszólag jó döntés, hiszen az Inverz Solver futtatása után a Delta/Tény oszlopban található és a HansaWorld Enerprise objektumhoz kapcsolodó szám előjele nem változott (Inverz I40:I49).
A HA függvény segítségével kiválasztom azokat az objektumokat, amelyeket tovább is érdemes vizsgálni és azokat, amelyiket ki kell hagynom az elemzésből (Coco K40:K49).
Így az ellenőrzés segítségével sikerült az összes objektumok közül sikerült kiválasztani az az ERP rendszer, amely a vállalkozásnak tényleges hasznot fog hozni, az az Oracle E-Business Suite ERP rendszere (Coco I40:I49).
5. Kockázatos értékelés. A többi csapda kikerülése érdekében még egy vizsgálatot csinaltottam meg, hiszen két lépcső közül tapasztalható túl nagy eltérés (Coco C29:C38)befolyással lehet a vegső eredményre. A legoptimalisabb döntés nyomában kiugró lépcső értéket minimumra csökkentettem, azaz 438-ra és az új delta/tény értéket számítottam ki. A kapott eredmény még egy szer igazolt az Oracle E-Business Suite ERP rendszerének fölényét a versenytársakkal szemben.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A hasonlóságelemzés segítségével sikerült megalapítani, hogy a megvizsgált kilenc ERP rendszer közül csak kettő, vagyis a SAP Business One és az Oracle E-Business Suite ERP rendszere több értéket nyújt a válallalkozás számára a bevezetési költségekhez képest. A bevezetéshez viszont az Oracle ERP rendszere erősen ajánlott, hiszen bevezetésével 2006,9 euró plusz haszon szerezhető egy munkahelyról.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
A hasonlóságelemzés megcáfolta a vállalkozás által végzett elemzés eredményét. Így világos és tanulságos képet kaptam arról, hogy mennyire fontos tényleges adatokkal alátámasztani a döntéseket. Tahát szükség van a hasonlóságelemzésre. A vegleges döntést a hasonlóságelemzés eredményei alapján hoztam, vagyis a vállalatnak az Oracle E-Business Suite ERP rendszer bevezetésé mellett kell dönteni.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Az ERP rendszer kiválasztása elég bonyolut téma. Mivel a kiválasztásákor nem csak több szempontot kell figyelni, hanem meg kell emlékezni arról, hogy egy ilyen rendszer bevezetése és további fenntartása folyamatos kiadást jelent a vállalat számára, azért az egyszeri döntés a rendszer kiválasztásáról még hosszú ideig fog hatni a vállalkozás működésére. A hasonlóságelemzés segítségével a vállalkozás idővel és pénzzel egyaránt megtakaríthat, kizárja a szubjektívást.