Egészségügyi helyzet értékelése

A feladat célja

A néhány kiválasztott európai ország férfilakosságának 2009-re becsült születéskor egészségesen várható élettartam adatának összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, az egy főre jutó GDP, a vizsgálat az egy főre jutó egészségügyi kiadások, a naponta dohányzók százalékos aránya és az szegénységi küszöb alatt élő lakosság százalékos aránya alapján készül.

A feladat előtörténete

A magyar lakosság egészségügyi állapotának bemutatása igen népszerű téma. Az utóbbi időben rengeteg cikkel, televízió- és rádióműsorral találkoztam, ami valamiképpen ezzel a témával foglalkozott, és kivétel nélkül mindegyik igen negatív kicsengésű volt. De volt egy másik közös tulajdonságuk is: a többségük úgy tett megállapításokat ebben a kérdésben, hogy nem jelölte meg az adatainak forrását, esetleg megjelölte, de kiderült, hogy egy kis mintán, például egy nem átlagos helyzetű csoportból származnak, és nem is nagyon voltak ezek az adatok ellenőrizhetőek, másokkal összevethetőek. Felmerül a kérdés, hogy egy ilyen súlyú témában lehet-e határozott kijelentéseket tenni konkrét vizsgálatok elvégzése nélkül?

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Magyarország valóban alacsony értéket ér el a lakosság várható élettartamára vonatkozó becslései alapján, de vajon ez mivel magyarázható? A témával foglalkozó irodalom különféle okokat nevez meg, ami a helyzetet kisebb-nagyobb mértékben befolyásolja: ezek egyik csoportja az adott ország gazdasági helyzetével kapcsolatos, másik csoportja az egészségtudatos viselkedéssel kapcsolatos. Ezeket a tényezőket gazdaságpolitikai eszközökkel esetlegesen lehet befolyásolni: nem csak a növekedést serkentő intézkedésekkel, de pl. a dohányzás visszaszorítása érdekében tett intézkedésekkel. Két kérdésre szeretnék választ kapni:

• 1: össze lehet-e hasonlítani Magyarországot a vizsgálatba vont mutatók alapján a visegrádi országokkal, valamint Szlovákiával, Németországgal, Romániával és Ausztriával?
• 2: a hasonlóság-elemzés eredményeképpen valóban rossz-e a helyzet, vagyis az indokoltnál alacsonyabb-e a férfiak 2009-re becsült születéskor egészségesen várható élettartama?

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A vizsgálatba a visegrádi országokon kívül Szlovákiát, Németországot, Romániát és Ausztriát vettem be, az adatokat az EUROSTAT adatbázisából nyertem.

A feladat által érintett célcsoportok

Minden személyt érintettnek tekintek, akit a kérdés érdekel, de különösképpen azokat, akik valamiért kénytelenek határozottan állást foglalni a dologgal kapcsolatban, pl.: politikusok, újságírók.

Objektumok (sorok)

Az objektumok a következők:

• Németország
• Magyarország
• Ausztria
• Lengyelország
• Szlovákia
• Csehország
• Románia

Attribútumok (X, Y oszlopok)

A következő tulajdonságok alapján hasonlítottam össze az objektumokat:

• Egy főre jutó GDP. Mértékegység Euró/fő-minél magasabb, annál jobb.
• Egy főre jutó egészségügyi kiadások. Mértékegység Euró/fő-minél magasabb, annál jobb.
• Egy főre jutó rendelkezésre álló jövedelem. Mértékegység Euró/fő-minél magasabb, annál jobb.
• Naponta dohányzók aránya. Mértékegység %-minél alacsonyabb, annál jobb.
• Szegénységi arány. Mértékegység %-minél alacsonyabb, annál jobb.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Saját elemzés:

• Adatvagyon összegyűjtése(ingyenes).
• Az adatvagyonhoz szükséges programcsomag beszerzési költsége(Office-csomag, ingyenes).
• A szakértői munka(az adatok összehasonlítása):
  • Költsége: 3000Ft/óra(önkényes).
  • Ráfordított idő:2 óra.

COCO hasonlóságelemzés:

• Adatvagyon összegyűjtése(ingyenes).
• Az adatvagyonhoz szükséges programcsomag beszerzési költsége(Solver, ingyenes).
• A szakértői munka:
  • Költsége:3000Ft/óra
  • Ráfordított idő:4 óra.

Összköltség:18000Ft.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A megoldás menete a következőképpen épül fel:

• A "Feladat ismertetése" nevű munkafüzetben a felmerülő kérdés rövid összefoglalója található.
• A "Felhasznált adatok" nevű munkafüzetben a különböző forrásból összegyűjtött adatok találhatók.
• A "Adatbázis" nevű munkafüzetben az összegyűjtött adatokat úgy rendeztem,hogy kimutatást tudjak készíteni.
• A "Pivot" nevű munkafüzet magát a kimutatást tartalmazza egyrészt érték/összeg, másrészt darab/összeg formában.
• A "COCO" nevű munkafüzet a tényleges elemzést tartalmazza a következő táblázatokkal:

  -Alapadatok:A pivotból kinyert, elemzésre váró adatokat tartalmazza(B2-F8).
   Megjegyzés:Az utolsó oszlop(F) az eredeti Y értékeket tartalmazza.
  -Rangsor:Az egyes tulajdonságok értékeit(B11:F17) rangsorolja csökkenő(irányultság:0) vagy növekvő(irányultság:1) sorrendben.
  -Lépcsők:(BB20:E26).
  -Segédtáblázat:(A 26-K35).
   Megjegyzés:Mindkét táblázatot a Solver program fogja kitölteni, ha futtatjuk.
  -COCO:Több részből épül fel;
     -(B29:E35)"F.keres" függvény.A Solver futtatása után lesznek meg a végleges értékek.
     -(F29:F35)Eredeti Y-értékek.
     -(G29:G35)A Solver futtatása után kapott(számított) Y-értékek.
     -(H29:H35)Az eredeti és számított Y-értékek közötti eltérés.
     -(H36)A Solver futtatása.
     -(I29:I35)Százalékos eltérés
     -(J29:J35))"HA" függvény segítségével döntünk az adott objektumról(alulteljesít,túlteljesít,semleges).
     -(K29:k35)A számított értékek hitelességét ellenőrzi a "COCO(2)" munkafüzet segítségével.
     -(A37:E38)A tulajdonságok fontosságát mutatja egyrészt az értékek átlagolásával, másrészt rangsorolásával.
     -(A39:E39)Azt mutatja, hogy az objektumok a tulajdonságok alapján mennyire különülnek el egymástól.
      Ehhez a szórást használjuk, majd a rangsorolást.

• A "COCO inverz" munkafüzetben újra számoljuk az értékeket fordított rangsorolással.Ha a döntés eredménye ellentétes a "COCO" munkafüzet eredményével, akkor az eredményt hitelesnek tekinthetjük.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az elemzést követően a következő megállapításokat tehetjük:

• A legtöbb objektum kapcsán kiderült, hogy a tulajdonságaik alapján hozott direkt döntés nem tekinthető hitelesnek, ezért ezeket nem célszerű figyelembe venni a végső következtetés levonása kapcsán. Ezzel megválaszoltam a két kérdést:
• 1. Nem lehet összehasonlítani Magyarországot ezekkel az objektumokkal, a felhasznált adatok segítségével.
• 2. A magyar megfigyelhető érték valóban alacsonynak számít, de a becslés nem hiteles, így nem érdemes erre támaszkodni.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Egy ilyen fontos kérdésben jóval több adat felhasználásával érdemes konkrét kijelentéseket tenni, több adatpontra lenne szükség.

Az elemzés eredménye megerősített ebben.Több tulajdonság bevonása az elemzésbe valószínűleg teljesebb képet adott volna, de a téma fontosságának ellenére nem volt könnyű hiteles statisztikai adatokat találni. Az elemzésbe bevont tulajdonságok közül a "Az állami finanszírozásban résztvevőkre fordított összeg és a teljes ráfordítás aránya" fontos tényezőnek bizonyult.Ebből kifolyólag-mivel 2008-as adatokkal dolgoztam és azóta jelentősen csökkentették az állami férőhelyek számát-joggal feltételezhetjük azt, hogy viszonylag rövid időn belül csökkenni fog a felsőoktatásban résztvevők száma, ami hátrányosan érinti Magyarországot, mivel az eredmény szerint eddig volt ideálisnak tekinthető a létszám.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A kérdésemre választ adott az elemzés, az előzetesen elvárt hasznosság teljesült.

Oktatási segédanyag: http://www.miau.gau.hu/temp/tananyag/ginf/coco_demo.pdf