Gyermekvallalas

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Vállalandó gyermekek számának összehasonlító elemzése életkörülmények alapján.

A feladat előtörténete

Azért választottam ezt a témát, mert engem is érint az a korosztály, amelyet vizsgáltam. Valamint a szakdolgozatom témája is ez. Sok olyan beszélgetésben vettem részt ahol a gyerekvállalás és a karrier volt a téma. Megoszlottak a vélemények arra vonatkozóan, hogy melyik a fontosabb. Számomra is érdekessé vált ez a téma érdekelt, hogy vajon az én kérdőíves vizsgálatomban a válaszok alapján lesz-e egyértelmű vélemény.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A feladatom megoldását azzal kezdtem, hogy az általam összeállított kérdőívekre kapott válaszokat összegyűjtöttem excel táblázatban. Összesen 42-en töltötték ki a kérdőívem. Válaszaikban több szempont alapján feltérképezhetővé váltak az életkörülményeik. A megadott szempontokból végül kiválasztottam azokat, amelyeknek a legnagyobb befolyása lehet az általam keresett kérdésre, vagyis, hogy mennyire vannak hatással az életkörülmények a vállalandó gyermekek számára az egyes esetekben. Egyes szempontoknál a válaszokat számszerűsítettem a könnyebb kiértékelhetőség érdekében.

A családi állapotot, a testvérek számát, a válaszadók nemét (férfi vagy nő) és a tanulmányi átlagot találtam mérvadónak a szempontok közül. Ezután kiválasztottam a 15 legérdekesebbnek tűnő válaszadó válaszait, majd összegeztem ezeket az adatokat egy táblázatban.

Összeállítottam egy szubjektív rangsort, miszerint:

- a nők több gyereket szeretnének, a férfiak kevesebbet

- akinek több testvére van, több gyereket szeretne, mint az, akinek nincs testvére

- aki párkapcsolatban él több gyereket szeretne, mint az, aki egyedül él

- jobb tanulmányi átlaggal rendelkező személyek több gyereket szeretnének.

Véleményem szerint azok szeretnének több gyereket, akiknek van (egy vagy több) testvérük vagy párkapcsolatban élnek, ezért felállítottam egy fontossági sorrendet:

1. testvérek száma

2. nem

3. családi állapot

4. tanulmányi átlag.

Ha ezen tananyaggal nem találkoztam volna, akkor a feladatomat igyekeztem volna alátámasztani úgy, hogy átlagot számolok a meglévő adatokból és ezeket összehasonlítom az alap adatokkal. ("átlagszámítás-1" MUNKALAP)

Feltételes formázást használtam, színátmenetes skálával:

- sötét zöld színnel jelöltem azokat a cellákat, ahol legkisebb az eltérés az átlagtól,

- sárga színnel jelöltem azokat a cellákat, ahol a közepes az eltérés az átlagtól,

- piros színnel jelöltem azokat a cellákat, ahol legnagyobb az eltérés az átlagtól.

Minél több és sötétebb zöld árnyalatú cella van egy szempont alatt, annál nagyobb befolyása van az adott szempontnak a vállalandó gyerek számában. Eredményül azt kaptam, hogy a testvérek számának van a legnagyobb befolyása a vállalandó gyerekek számára. A családi állapot és a nem közel azonos mértékben befolyásolja a vállalandó gyerekek számát. A tanulmányi átlagnak van a legkisebb hatása.

Egy másik módszerrel is megpróbáltam igazolni az állításaimat. ("átlagszámítás-2" MUNKALAP)

Átlagot számoltam az egyes szempontokból és a gyerekek számából. Majd összehasonlítottam az átlag értékeket és eredményül azt kaptam, hogy a testvérek száma és a családi állapot értéke van legközelebb a gyermek számához, tehát ezek vannak a legnagyobb hatással rá.

A harmadik módszer, amivel próbálkoztam, az egy ösztönös becslésen alapszik ("értékítélet" MUNKALAP).

Összehasonlítottam a válaszadók által megadott értékeket az ösztönös becslésemmel. Ha az általam becsült érték megegyezett a válaszadó értékével, akkor arányosan teljesített.

Ez esetben a(z) 1,3,7,9,11,14-es válaszadók teljesítettek arányosan.

Ha az általam becsült érték nagyobb a válaszadó értékénél, akkor alul teljesített.

Ez esetben a 4,8,13-as válaszadók teljesítettek alul.

Ha az általam becsült érték kisebb a válaszadó értékénél, akkor felül teljesített.

Ez esetben a(z) 2,5,6,10,12,15-ös válaszadók teljesítettek felül.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Saját kérdőíves forrást használtam. Nehézségek a feladat elkészítése során a következők voltak: - a kérdőíves vizsgálat időpontjának meghatározása, - a válaszadók mennyire készségesek. További nehézséget okozott még a kérdések megfogalmazása félreértések elkerülése végett.

Objektumok (sorok)

Saját kérdőívből kiválasztott 15 válaszadó.

O1: 01. válaszadó

O2: 02. válaszadó

O3: 03. válaszadó

O4: 04. válaszadó

O5: 05. válaszadó

O6: 06. válaszadó

O7: 07. válaszadó

O8: 08. válaszadó

O9: 09. válaszadó

O10: 10. válaszadó

O11: 11. válaszadó

O12: 12. válaszadó

O13: 13. válaszadó

O14: 14. válaszadó

O15: 15. válaszadó

Attribútumok (X, Y oszlopok)

A kapott válaszok alapján feltételezem, hogy:

- a nők több gyereket szeretnének, a férfiak kevesebbet

- akinek több testvére van, több gyereket szeretne, mint az, akinek nincs testvére

- aki párkapcsolatban él több gyereket szeretne, mint az, aki egyedül él

- jobb tanulmányi átlaggal rendelkező személyek több gyereket szeretnének.

Így ezeket választottam iránynak.

X1: A válaszadók családi állapota (db)

X2: A válaszadók neme (nő, férfi)

X3: A válaszadók tanulmányi átlaga (szám)

X4: A válaszadók testvéreinek a száma (db)

Y: A válaszadók által válalandó gyerekek száma (db)

A feladat által érintett célcsoportok

17-25 év közötti fiatalok, leendő munkavállalók, és különböző intézményekben dolgozó tanárok.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Reményeim szerint az elemzés választ ad az általam megfogalmazott kérdésekre. Az elemzés hozzá segíthet, hogy jobban megértsem, hogy mivel lehet ösztönözni a mai fiatalokat a gyerekvállalásra. Az eredményeket hasznosítani lehet egy hasonló témájú szakdolgozat elkészítése során is valamint alapként szolgálhatnak egy összetettebb elemzés elkészítéséhez is.

További hasznosságok:

Az értékelés lehet ösztönös, intuíciókra alapozó szakértői vélemény alapján (nem lesz pontos/igazságos a végeredmény):

Kérdőív készítése: 1 óra

Kérdőívek kiosztása: 1 óra

A kérdőívek összegyűjtése: 1 óra

Táblázatok készítése: 2 óra

Kérdőívek kiértékelése: 1 óra

Szakértői véleményalkotás: 1 óra

Egy irodai dolgozó átlagos órabére 1500 Ft

Órabér ebben az esetben összesen: 10 500 Ft

Alternatív szakértői vélemények kikérése 2 óra (+120000 Ft)

Összes idő: 9 óra

Összköltség: 130500 Ft 

Az értékelés történhet hasonlóságelemzés készítésével (pontos, objektív, gyors kb. 2 óra):

Az elemzési eszközök és keretrendszerek rendelkezésemre állnak (0 Ft)

Egy irodai dolgozó átlagos órabére 1500 Ft

Összesen ebben az esetben: 3000 Ft

Adatgyűjtés tudatosan, saját kutatásból: 0,5 óra, (0 Ft)

Tanulási minta előkészítése: 0,5 óra (0 Ft)

Modellezés: 0,5 óra (0 Ft)

Szakvélemény megformálása: 0,5 óra

Összes idő: 2 óra

Összköltség: 3000 Ft

Különbözet: 127500 Ft melynek reményében kezdek a tananyag alkalmazásának.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Kérdőív elkészítése.

Kérdőívek kitöltetése 42 emberrel.

15 ember (válaszadó) kérdőívének a kiértékelése, feldolgozása.

A kérdőíves vizsgálat eredményeinek felvitel az excel táblázatban. (kérdőív.adatok munkalap)

Objektumok meghatározása. (kimutatás munkalap B4:B18 cellák, coco munkalap B4:B18 cellák)

Attribútumok meghatározása. (kimutatás munkalap C3:F3 cellák, coco munkalap C3:G3 cellák)

Pivot tábla elkészítése. (kimutatás munkalap)

Rangsorok kialakítása, irányok megadása. (coco munkalap B20:F20 cellák)

Coco tábla elkészítése a következők segítségével: sorszám függvény (coco munkalap C22:F36 cellák), fkeres (coco munkalap C59:F73 cellák), szum függvény (coco munkalap I59:I73 cellák).

Solver lefuttatás

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A COCO elemzés eredményeként megkaptuk, hogy mennyire befolyásolják a vállalandó gyerekek számát az életkörülmények. Felállítható egy rangsor a tényezők összehasonlítására.

Akiknek van egy vagy több testvére az egy vagy több gyereket szeretne vállalni. Valamint, hogy a gyerekek számára nincs befolyással, hogy férfi vagy nő volt a válaszadó.

A mellékelt ábra is mutatja, hogy a családi állapotra a harmadik lépcső (S3) hatásos, azaz befolyásol. Míg a tanulmányi átlagra a négyes lépcső (S4) a testvérek számánál mind a négy lépcső hatásos. Ezért ez az optimális eset.

Az alábbi táblázatban az elemzés eredményeként megkaptuk, hogy mely esetekben közelíti meg vagy egyezik meg a becslés a tényleges adatokkal. Illetve, hogy mely esetekben van a legnagyobb eltérés.

Zöld színnel jelöltem azokat az eredményeket, ahol a becslés szinte megegyezik a tényleges adatokkal (1,9~=2). Ez az O2,O6,O12,O15 válaszadókat jelenti.

Piros színnel jelöltem azokat az eredményeket, ahol a becslés és a tényleges adatok között a legnagyobb az eltérés (1,9<3). Ez az O10 válaszadót jelenti.

Narancssárga színnel jelöltem azokat az eredményeket, ahol a becslés és a tényleges adatok között nagy az eltérés (1,9>1; 2,9>2). Ez az O1,O11 válaszadókat jelenti.

Citromsárga színnel jelöltem azokat az eredményeket, ahol a becslés és a tényleges adatok között közepes az eltérés. Ez az O3,O4,O5,O7,O8,O9,O13,O14 válaszadókat jelenti.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Ennek az összehasonlító elemzésnek elsősorban az volt a célja, hogy kiderüljön, hogy az egyes életkörülményeknek milyen hatása van a vállalandó gyereke számra a megkérdezettek között.

Beigazolódott, hogy akiknek van egy vagy több testvére az egy vagy több gyereket szeretne vállalni. Valamint, hogy a gyerekek számára nincs befolyással, hogy férfi vagy nő volt a válaszadó.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Az elemzés segítségével olyan következtések vonhatók le, amelyeket felhasználva kiderül, hogy milyen életkörülmények befolyásolják legjobban a gyermekvállalást.

További életkörülmények figyelembe vételével bővíteni lehetne a vizsgálandó tényezőket és elemezni lehetne, hogy más körülményeknek milyen hatása van megkérdezettek gyerekvállalására.

A tervezett alapján a tényleges hasznosság 127500 Ft. Ez a módszer lényegesen olcsóbb és könnyebben alkalmazható, valamint jelentősen csökkenthető a ráfordított idő is.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet