Gyumolcs fejer megye

Forrás= http://miau.gau.hu/miau/154/gyumolcs_megye_swot.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Betakarított gyümölcstermés mennyiségének vizsgálata különböző gyümölcsfajták között hasonlóság elemzés módszerével Fejér megyében a 2008-as évben

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

A legtöbb esetben a SWOT-analízis összeállítása egy ötletgyűjtéssel kezdődik, mely során megpróbálják feltárni a SWOT- mátrix elemeit. Ezek alapján összesítésre kerülnek a vizsgált megye/kistérség stratégiai fejlesztésének irányvonalai. A vizsgálat szempontjai az alábbiak lehetnek: erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek. Ezzel a módszerrel azonban a leggyakoribb probléma, hogy nem tényeken alapulnak az így hozott megállapítások, így ez sok esetben téves irányvonalakat eredményez.

SWOT-analízissel (magyar nevén GYELV-elemzéssel) felépíthetjük egy piac, iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy stratégiai szempontból mely feladatok a legfontosabbak.

A SWOT angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze:

1. Strengths: Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni

2. Weaknesses: Gyengeségek: szintén belső tényező

3. Opportunities: Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni

4. Threatnes: Fenyegetések: szintén külső tényező

Elsőként statikus (egy évre vonatkozó) adatokat vizsgálva tudjuk megállapítani az erősségeket illetve a gyengeségeket. Ezt követően kell vizsgálhatók a külső tényezők, azaz idősoros adatok, amelyekre trendeket állítva állapíthatóak meg a lehetőségek és a veszélyek.

A stratégiai fejlesztési terv készítés első lépése a figyelemfelkeltés:

• tervezési érintettek megkeresése

• érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról

• érintettek bevonása a folyamatba

Ezek a következő módszerekkel történhetnek: találkozók rendezése, műhelymunka, ötletbörze, telefonos vagy személyes beszélgetés.

Második lépés az információgyűjtés

• szakmai adatok gyűjtése

• információ gyűjtése a lakosságtól

Harmadik lépés a diagnózis készítése

• SWOT elemzés

• átfogó értékelés

• egyeztetés az értekezésről

Negyedik lépés a tervezés • fő célok meghatározása

• célok ágazati felbontása

• részletek pontosítása

• egyeztetés a különféle csoportokkal

• programkészítés

Ötödik a jóváhagyás

• koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése

• lakosság véleményének begyűjtése

• bizottsági véleményezés

• képviselő testületi döntés

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az elemzéshez szükséges adatbázis adatait a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) stADAT táblák területi adatai, valamint a tájékoztatási adatbázis területi statisztikai rendszere szolgáltatta.

Objektumok (sorok)

19 megye és Budapest valamint azok összesítése:

Bács-Kiskun

Baranya

Békés

Borsod-Abaúj-Zemplén

Budapest

Csongrád

Fejér

Győr-Moson-Sopron

Hajdú-Bihar

Heves

Jász-Nagykun-Szolnok

Komárom-Esztergom

Nógrád

Pest

Somogy

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Tolna

Vas

Veszprém

Zala

Ország összesen

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Legyűjtésre került mutatók a következők:

- Betakarított összes gyümölcstermés

- Betakarított összes gyümölcstermésből a kajszi

- Betakarított összes gyümölcstermésből a körte

- Betakarított összes gyümölcstermésből a megy

- Betakarított összes gyümölcstermésből a őszibarack

- Betakarított összes gyümölcstermésből a szilva és ringlószilva

- Betakarított összes gyümölcstermésből az alma

- Egy főre jutó bruttó hazai termék

Ahhoz, hogy az adatok összevethetőek legyenek, standardizáltam őket. Így az 1 ha-ra jutó gyümölcstermést kaptam meg, majd ezt újra standardizáltam, melynek eredményeként a 10.000 ha-ra jutó gyümölcstermés lett a mértékegység.

A vizsgált esetek mindegyikénél egyenes arányosság van a vizsgált tényező és az eredmény között, így az irány mindegyik attribútum esetében 0, minél nagyobb a vizsgált tényező X(i), annál nagyobb lehet az eredmény Y.

Az elemzés 2008-as évre vonatkozik.

A feladat által érintett célcsoportok

Az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani az elemzést:

• Megyei Önkormányzatok

• Vidékfejlesztési Minisztérium

• A megyei stratégiai döntést előkészítők

• Kapcsolódó kormányzati szereplők

• Mezőgazdasággal, gyümölcstermeléssel foglalkozó tanácsadók

• Gyümölcstermeléssel foglalkozó gazdák

Az elemzés a gyümölcstermelés legfontosabb gyümölcsfajtáira lebontva mutatja meg a betakarított gyümölcstermés mennyiségét Magyarország 19 megyéjében és Budapesten 10 000 ha-ra vetítve. Mindezek alapján végeztem olyan számításokat, amelyek hasznosak lehetnek a célcsoport számára. Az elemzés alapján láthatóvá válik, hogy melyik megyében mely gyümölcsfajtából termelik a legtöbbet, mely gyümölcsfajták mennyiségének növeléséhez szükségesek a mezőgazdasági fejlesztések, illetve, melyekre érdemes hangsúlyt fektetni.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A best practice alapján:

Az elemzés nincs alátámasztva konkrét számadatokkal ezért fenn áll a rossz döntéshozás lehetősége.

• túl sok szubjektív tényezőt tartalmaz

• rossz következtetést vonhatunk le

• rossz döntést hozhatunk

• pénzveszteség (idő és emberi erőforrás miatt)

• negatív eredmények

• image rombolás.

A hasonlóságelemzés alapján:

Az elemzésünket egy konkrét adatbázissal támasztottuk alá, amelynek köszönhetően megalapozott döntéseket hozhatunk. A táblázatok és a lefuttatott elemzések konkrét értékeket tartalmaznak, melyek formálják véleményünket. Így kevesebb veszélylehetőség rejlik benne mint a best practice elemzésnél.

• korrekt eredményeket produkál

• objektív tényezőkön alapuló döntéshozatal

• kisebb bizonytalanság, ezáltal biztosabb döntéshozatal-> magasabb profit

• image építés.

A fejezet az elkészített SWOT elemzés hasznosság becslését tartalmazza, tehát azt, hogy az elemzés kapcsán megfogalmazott fejlesztési javaslatok mekkora potenciális bevétel többletet jelenthetnek a vizsgált területnek. Amennyiben javaslatként pl. a gyümölcstermő területeken a betakarított alma mennyiségének növelése jelenik meg eredményül, akkor a tervezés szintjén az alábbi konstrukcióval a következő bevétel becslések érhetők el:

A jelenleg a betakarított alma mennyiség 10 000 ha-ként 77 tonna ezt duplájára emelve 250 Ft/kg-os áron, a betakarított almamennyiség 19 250 000 Ft többletbevételt jelentene.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Az adatokat legyűjtöttem a KSH-ról. A feladat a betakarított gyümölcstermés mennyiségének vizsgálata volt 2008-as évre 8 mutatóra vonatkozóan, ebből állítottam össze a metaadatbázisomat, amelyből kimutatásvarázslóval előállítottam az Objektum-Attribútum Mátrixot. Létrehoztam az ellenőrző nézetet (darabnézet) tartalmazó kimutatást. A település területének nagyságát is le kellett gyűjtenem, hogy 1 ha-ra, majd 10 000 ha-ra tudjam nézni az adatokat, mivel a méreteltérésekből adódóan torzult volna az elemzés. 2008. évben 19 megyét és Budapestet valamint az egész ország adatait vizsgáltam. Elkészítettem a sorszám táblázatot, majd az Y0 elemzést. 21 objektumom, és 8 attribútumom volt, lépcsők száma szintén 21. Elkészült a 8 db Y-STD elemzés. Létrehoztam az eredmény adatbázist, melyből az eredmény pivotot kimutatásvarázslóval állítottam elő. A SWOT-hoz Excelben HA() függvény segítségével gyártottam le a sablonszöveget, melyek később az eredmény fejezet tartalmát képezik. Minden mutatóra vonatkozóan megvizsgáltam, hogy az adott megyében gyengeségnek vagy erősségnek számít-e, hogy az adott megye jól vagy rosszul teljesített az adott mutatóra vonatkozóan.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Fejér megye SWOT táblázata 2008-ban

Betakarított összes gyümölcstermés: S

Betakarított összes gyümölcstermésből a kajszi: S

Betakarított összes gyümölcstermésből a körte: W

Betakarított összes gyümölcstermésből a megy: S

Betakarított összes gyümölcstermésből az őszibarack: S

Betakarított összes gyümölcstermésből a szilva és ringlószilva: S

Betakarított összes gyümölcstermésből az alma: W

Egy főre jutó bruttó hazai termék: W

Y0: S

Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermés mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).

Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a kajszi mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).

Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a körte mutatót vizsgálva rosszul teljesített, tehát Gyengeség (W).

Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a megy mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).

Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből az őszibarack mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).

Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből a szilva és ringlószilva mutatót vizsgálva az elvártaknak megfelelően teljesített, tehát erősség(s).

Fejér megye a 2008 évi Betakarított összes gyümölcstermésből az alma mutatót vizsgálva rosszul teljesített, tehát Gyengeség (W).

Fejér megye a 2008 évi Egy főre jutó bruttó hazai termék mutatót vizsgálva rosszul teljesített, tehát Gyengeség (W).

Fejér megye a 2008 évi Y0 mutatót vizsgálva jól teljesített, tehát Erősség (S).

Következtetések, javaslatok

Fejér megye erősségei közé tartozik összességében a betakarított gyümölcstermés, mely közül kiemelve a kajszi, a meggy, az őszibarack, szilva és ringlószilva. Y0 elemzés lefuttatása után arra a következtetésre jutottam, hogy Fejér megye gyümölcstermő területe értékesebb a becsültnél, ami szintén erősségnek számít. Ezeket az erősségeket továbbra is fenn kell tartani, illetve tovább kell fejleszteni.

Fejér megye gyengeségei közé tartozik a betakarított összes gyümölcstermésből a körte, alma, valamint az egy főre jutó bruttó hazai termék. Ezen eredmények figyelembevétele ajánlott a fejér megyei mezőgazdasági stratégiájának tervezése során!