Heliad

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/heliad_v2.xls & http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/heliad_v1.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A Helia-D Kft éves munkabér kifizetések felülvizsgálata.

A feladat előtörténete

A lehető legjobb versenypozíció eléréséhez roppant fontos a megfelelő vállalati stratégia kialakítása. Szakdolgozatom ezt a témát öleli fel. Ugyanakkor fontos tényező e mellet a vállalati humán erőforrás gazdálkodás (a vállalati stratégia részeként is), hiszen ők a vállalat működtetői. Mivel a dolgozók egyik fő motivációja a munkabér, a feladatom azt vizsgálja, hogy bizonyos tényezők mellett a cég munkabér kifizetése mennyiben és milyen irányban tér el az ideális (elméleti) szinttől.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A munkabérek alakulását egy cégen belül olyan, általában szubjektív tényezők alakítják, melyek számmal nem, vagy csak nehezen mérhetők. Ilyen tényező például, hogy a munkavállaló mennyire értékeli a munkáját, s ennek tekintetében mekkora összegért hajlandó elvégezni adott munkát. Ez megfordítva is igaz; a vállalat mekkora bért hajlandó kifizetni adott munka elvégzéséért adott dolgozónak. A munkavállalót befolyásoló pszichológiai tényezők –, mint, hogy mennyire érzi magát megbecsülve a cégnél, milyen a munkahely légköre, mekkora felelőssége van, stb. – egy képzeletbeli szubjektív skálán mérve különböző értékeket vesznek fel, melyeket összevetve megkapjuk azt az összeget, amiért a munkavállaló hajlandó dolgozni. Ezen adatok begyűjtése csak személyes lekérdezéssel, elbeszélgetéssel valósulhat meg, mely eljárás roppant időigényes. Ezen kívül, a megfelelő kérdések feltételéhez ismerni kell a kapcsolódó szakirodalmat, (munkapszichológia, munkapiaci elemzések, bérpolitikai elemzések, stb.)

A szubjektív értékelésem szerint a munkabérek kiértékelése a következő: 2006-os évet viszonyítási alapul véve 2007-ben a "Késztermékek" kiugróan magas volt még a többi évvel összevetve is, s e mellett a "Marketing szolgáltatások" is jelentősen nőtt. Ez a (pozitív értelemben vett) "támadó" magatartás arra enged következtetni, hogy a cég az eladásra, valamint az ezt támogató eszközökre, így pl. a marketingre fektetett nagy hangsúlyt. Ez - különösen a marketing osztály koncentráció igényes, kreatív jellegét figyelembe véve - intenzívebb munkát, esetleges fokozott stressz szituációt feltételezhet, továbbá ebből kifolyólag alul bérezésre utal. 2008-ban hasonló kiugrás figyelhető meg a "Reklám, hírdetés" valamint a "Termeléshez felhasznált anyagok költsége" tekintetében, míg a többi tényező nem változott számottevő mértékben. Az anyagköltség nagy mértékű növekedése, viszonylag állandó tényezők mellet indokolatlan bérnövekedésre enged következtetni. Az ezt követő két évben nagyjából kiegyenlítik egymást az adatok (pl.:ugyan nő a "Beruházások, felújítások", de csökkennek az egyéb költségek), mi szerint a bérkifizetés ideális, elfogadható. 2011-ben viszont a "Késztermék" a "Termeléshez felhasznált anyagok költsége" és roppant mértékben a "Promóciós anyagok" kiugróan nagyot nőttek. Ez a kibocsátás intenzitás növekedését, a "támadó" politika folytatását feltételezi. A fenti okfejtés értelmében a bérezés szintje túl alacsonynak mondható.

A gond ezzel a mérési módszerrel, hogy nem objektív tényeken alapuló kvantitatív eredményt kapunk. A megítélés, mi szerint a bér több-, vagy kevesebb, mint amennyinek lennie kéne, mindössze szubjektív véleményen alapszik, s ebből kifolyólag az ideális bér meghatározása is csak szubjektív lehet.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatvagyon a Helia-D Kft adott évi főkönyvi kivonatainak adatait tartalmazza (Forintban). Felmerült adatgyűjtési nehézségek: Az adatgyűjtés során nehézséget jelentett, hogy az adatok nem egyező könyvelőprogrammal lettek rögzítve, s ez nehezített az adatgyűjtést. Az adatokat továbbá át kellett írni excel táblába. Mindezek mellett az inflációt is ki kellett szűrni.

Objektumok (sorok)

Az Helia-D Kft évei. 6 db objektum van (2006-tól 2011-ig), cellatartomány: b18-b23

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Az X az adott évi főkönyvi kivonat alábbi számlaosztályai: Szellemi termékek, Termelőgépek - berendezések, Beruházások - felújítások, Késztermékek, Termeléshez használt anyagok költsége, Bérleti díjak, Promóciós anyagok, Reklám - hírdetés, Marketing szolgáltatások. A hozzájuk tartozó értékek 2006- tól 2011-ig, föntről lefelé a múltból a jelen jövő felé haladva Forintban vannak kifejezve (infláció mentesen). Az Y az adott éves munkabér kifizetést mutatja Forintban (infláció mentesen), 2006-tól 2011-ig föntről lefelé haladva.

A feladat által érintett célcsoportok

A bér kialakulásában/kialakításában résztvevő felek: A vállalat vezetősége és a munkavállalók

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Tantárgy szerinti megoldás esetében:

A szükséges adatok beszerzése: ingeyenes
Időráfordítás és annak költsége: 3 óra, 2000Ft/óra órabérrel számolva= 6000Ft
A megoldáshoz szükséges program használata: ingeyenes
Összköltség: 6000Ft

Az elemzés piaci értéke: 20000Ft (Várhatóan ennyiért lehetne értékesíteni az elemzést) A piaci érték meghatározását befolyásolta, hogy még nincs diplomám, illetve sok éves elemzői tapasztalatom. Ebből kifolyólag az ár alacsonyabb, mint a hivatásos elemzők által készített elemzések.

Ösztönös megoldás:

A szükséges adatok beszerzése: ingyenes
Időráfordítás és annak költsége: 3 nap, 2000Ft/óra órabérrel számolva, munkanapokon, napi 8 óra     munkaidő mellett= 48000Ft
Szükséges szakirodalom beszerzése: 5100Ft
Összköltség: 53100Ft 

Az elemzés piaci értéke: 17000Ft (Várhatóan ennyiért lehetne értékesíteni az elemzést) A piaci érték meghatározását befolyásolta, hogy még nincs diplomám, illetve sok éves elemzői tapasztalatom, továbbá, hogy az elemzés nem tényadatokon nyugszik. Ebből kifolyólag az ár alacsonyabb, mint a tantárgy szerinti elemzés, - valamint a hivatásos elemzők által készített elemzések esetében, még akkor is, ha elkészítése sok időt vesz igénybe. Figyelem! Látható, hogy az összköltség magasabb, mint a várható bevétel!

Hasznosság-különbözet a két megoldás között: Költségkülönbözet a két megoldás között: 47100Ft, ennyivel olcsóbb a tantárgy szerinti megoldás (53100Ft-6000Ft) Megoldások értékkülönbözete: 3000Ft, ennyivel többet ér a tantárgy szerinti megoldás (20000Ft-17000Ft) Összes különbözet: 50100Ft, ennyivel több az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. lépés: OAM tábla készítése 2. lépés: Infláció kiszűrése 3. lépés: korreláció (c24-től k24-ig)-, irány (c25-től k25-ig)-, iránylegitimáció (c26-tól k26-ig) meghatározás 4. lépés: Rangsor tábla kialakítása sorszám függvény segítségével (b2-től g7-ig) 5. lépés: Inverz rangsor tábla kialakítása (j2-től o7-ig) 6. lépés: Lépcsős táblák kialakítása (lépcsők1 (b25-től f30-ig), lépcsők2 (b33-tól f38-ig)) 7. lépés: COCO STD tábla (b41-től j46-ig) 8. lépés: Eredmény kiértékelés a valós és becsült munkabér különbségével (i41-től i46-ig) 9. lépés: kiegészítő számítások (b48-tól b55-ig)

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az utolsó COCO STD táblából kiolvasható, hogy a vállalat 2007-ben és 2011-ben alul fizette a dolgozóit, míg 2008-ban túlfizette. 2006-ben, 2009-ben és 2010-ben az eltérés 0 volt, azaz a munkabér kifizetés éppen megfelelő volt.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az ösztönös megoldás szerint (melyet semmilyen számadat nem támaszt alá), a vállalat folyamatosan alul fizette a dolgozóit. A tanterv szerinti megoldás (mely számadatokon alapul) ezzel csak a 2007-es és 2011-es év esetében ért egyet. 2008-ban viszont túlfizette az alkalmazottakat, míg a 2006-os, 2009-es és 2010-es év pont ideális volt. Következtetés: az ösztönös és a tanterv szerint megoldás eltér egymástól.

A tanterv szerinti elemzés segítségével tényeken, számadatokon alapuló eredményt kapunk, szemben az ösztönös megoldással, az egyéni megítéléssel. Segítségével kiszűrhető, hogy az alkalmazottak indokolatlanul alacsony bért - mely elégedetlenséghez, a munkamorál és munkaszínvonal romlásához vezethet - vagy éppen túl magas bért - mely fölösleges költséget jelent a cég számára - kapjanak. Az ösztönös megoldás roppant sok időbe kerül (ami növeli az órabér költségét), a szubjektív adatok begyűjtése miatt (lekérdezés), míg a tanterv szerinti elemzés rövid idő alatt elvégezhető. Az ösztönös megoldás összköltsége 47100Ft-tal több, mint a tanterv szerinti megoldásé, értékesíteni viszont csak 3000Ft-tal kevesebbért lehet. (költség>bevétel)

Éppen ezért a "mérleg nyelve" a tantárgy szerinti megoldás felé billen el, én a tantárgy szerinti megoldást választom.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A tantárgy szerinti elemzés előnye, hogy mivel a szubjektív mérési opciókkal és elemzésekkel szemben ez a módszer teljesen objektív tényadatokkal dolgozik (főkönyvi kivonat adatai), minden vállalkozásnál alkalmazható, függetlenül a vállalati formától, mérettől, székhelytől (külföldi vagy hazai cég), stb. Nemcsak a béreket lehet vele vizsgálni, hanem bármely, a főkönyvi kivonatban szereplő adatot. Ez növeli az értékét (árat). Elvégzése rövid idő alatt teljesülhet. Ez alacsony munkabérköltséget jelet, mely mellett a magasabb ár révén haszonnal értékesíthető az elemzés. Ez előnyök miatt teljesültnek tartom a tervezett hasznosságot.

Noha az alapadatok mindkét megoldás esetében ugyanazok (főkönyvi kivonat), az ösztönös megoldás a szubjektív befolyásoló tényezők miatt fölösleges többletköltségeket eredményezhet. A szubjektivitás miatt ráadásul az értéke (ára) alacsonyabb. Elkészítése időigényes. Ez a bérköltség megnövekedését jelenti, mely mellett az elemzést nem lehet haszonnal értékesíteni. (Mivel az eladási ár nem haladja meg, sőt még csak nem is fedezi a költségeket.) E miatt nem tartom teljesültnek a tervezett hasznosságot.

Mindezeket figyelembe véve az ösztönös megoldás és a tantárgy szerinti megoldás közül én a tantárgy szerinti megoldást választom.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet