Ideális hírelemzés
A NORMA fogalmának megértését támogató források:
- esettanulmány-kivonat
- strukturális bírálat helyes és téves megközelítésekkel + példák [1]
- maga az előadás-sorozat, mely DVD formában elérhető demo-verzió
- kapcsolódó jegyzetek [2], [3]
- hírekben közzétett korrektúrák [4], [5], [6],[7],[8],[9],
- MIAÚ vezércikkek,
- Újszerű hírportál NOS
- onkomm-jelű feladatok: pl. [10]
Mit nem szabad tenni egy hírelemzés kapcsán:
- mögé kérdezni a hírnek, azaz több tényt elvárni
- a tények tényszerűségét megkérdőjelezni
- direkt módon vitába szállni a szerző véleményével
A helyes hírelemzés tehát:
- feltárja a bizonyításra szoruló részleteket (kérdés/probléma)
- feltárja a bizonyításra alkalmas OAM (objektum-attribútum mátrix) körvonalait
- objektumok
- X-attribútumok
- Y-attribútumok
- irányok
- szavakba önti az operatív teendőket és a várható eredményeket... (vö. demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/hirelemzes_special.xlsx)
A helyes hírelemzés (sok-sok ügyetlenkedő feladatmegoldás alapján átfogalmazva) egy utasítás egy kreatív munkatársnak arra vonatkozóan, körülbelül milyen OAM-t gyűjtsön össze, milyen eredmény reményében! Ehhez egy Y-t pontosan meg kell nevezni, az X-ek közül néhányat konkrétan, s a többit gyűjtőfogalmakkal, míg az objektumok esetén hasonlóan néhány konkrét megnevezés és egyéb halmazokra utalás elegendő. Buta, szolgalelkű munkatárs esetén a főnöknek a teljes mátrix sor-oszlopfejlécét és mértékegységeit meg kell adnia, sőt magát a forráshelyet is, ahol az adatok vélelmezhetően megtalálhatók. A kiadott feladat tehát akkor helyes (vö. önellenőrzés), ha egy átlagosan olvasni tudó magyar halandó számára az OAM egy nem irracionális változata összeállítható...
A hírelemzés célja tehát a kommunikációs szakemberek felkészítése arra, hogy
- minden jelző, határozószó, ige bizonyítandó
- a tény-alapú szakpolitizáláshoz közhasznú és könnyen kezelhető adatvagyonokra van szükség
- a statisztikai átlagtól/minimumtól/maximumtól való eltérés semmit nem jelent önmagában
- a statisztikai átlag körüli szórás mögötti rendszerviselkedés megérthető (vö. szimuláció)
- a NORMA fogalma fejezi ki a fenntarthatóságot, az objektivitást, az egyensúlyt, a stratégiai/operatív célokat
- a fenti elvek be nem tartása a zsurnalizmus és/vagy a csúsztatás...
S végül: senki ne ringassa magát abba a tévhitbe, akinek nem sikerül sokadik kísérletre sem egy helyes hírelemzési csokor összeállítása, hogy ez csak a bíráló szubjektív hangulatán múlott! A hírelemzési feladat objektíven értékelhető, SŐT A HALLGATÓ SZÁMÁRA AZ ÖNELLENŐRZÉS LEHETŐSÉGE IS ADOTT: AZ A HÍRELEMZÉS A HELYES, MELYET EGY, AZ UTCÁN VÉLETLENSZERŰEN KIVÁLASZTOTT, ÉRETTSÉGIVEL RENDELKEZŐ, ARRA KÉSZÜLŐ EMBERTÁRSUNKNAK ÁTADVA, AZ ILLETŐ KÉPES EGY ELEMZÉSRE ALKALMAS OAM-T ÖSSZEÁLLÍTANI! HA NEM KÉPES RÁ, AKKOR A HÍRELEMZÉS ROSSZ!!!
Javasolt probléma-minimalizáló stratégia:
- ha nem megy a sok hír rövid (feladatkijelölő szintű) elemzése, tessék egyhez az OAM-t összeállítani (inkl. irányok),
- ezt a bírálónak megküldeni,
- majd a kapott technikai elemzést szövegesen az Ideális Wiki-Szócikk [11] alapján jellemezni...
- hiszen végül is ez a lényegi lezárása egy hírelemzésben foglalt potenciális feladatnak...
Egyéb alapozó információk:
