Robotika

Angol megnevezés: Robotics

Történeti modul

1994: A hardver eszközök méreteikben egyre miniatürizálódnak, ugyanakkor mind nagyobb tárkapacitás és óriási gyorsaság jellemző rájuk, az egyes interfészek, perifériák pedig egyre inkább és egyre jobb minőségben képesek a grafikus ábrázolásra, illetőleg az eddigiektől eltérő kódolású input adatok (pl. beszéd) fogadására. A negyedik generációs számítógépek már alkalmasak ún. szakértői rendszerek üzemeltetésére vagy a robottechnika vezérlésére is. [[1]]

2001: A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[2]]

2001: Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[3]]

2001: Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy "mesterséges ember" nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[4]]

2001: Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég "PUMÁ"-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[5]]

2004: A kezdetek Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. [[6]]

Ontológiai modul

• "ez egy" kapcsolattípus:
  • VLSI CAD (technológiai eljárás)
  • Szerelő robot (megvalósulási forma)
  • Hegesztő robot (megvalósulási forma)

• "van neki, része a szócikknek:"
  • Számítástechnika
  • Informatika
  • Finommechanika

• "a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
  • Mestertséges intelligencia alkalmazások (Robotika, Szakértői rendszerek, Automatizáció)

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• A gépi mozgatások pontatlansága és a megvalósítandó finom mozgás és méretpontosság ellentmondása a finommechanika és a számítástechnikai vezérlés segítsége nélkül hosszú ideig nem volt feloldható.

Definíciós modul

• A robotika tudománya azzal hivatott foglalkozni, hogy miképpen van lehetőség az emberi munkát - és annak minden hátrányát - automatizálni, szabályozhatóvá alakítani. Viszont ezek a technikai rendszerek nem feltétlenül azzal törõdnek, hogy "utánozzák" az embert. Az emberi végteljesítményt akarják helyettesíteni. Mûszakilag elemzi a feladatokat és nem emberileg. A "robotintelligencia" első feltétele, hogy a robot érzékelje a környezetét, tájékozódni tudjon benne. Ehhez "érzékszervekre" van szüksége. Mind ez idáig a látás, tapintás és újabban a hallás képességével ruházták fel a robotokat. És itt kapcsolódik a robotika az MI-kutatáshoz.

Tesztkérdések modul

• Kell e figyelni valamire, ha a robotot szállítani kívánjuk?

(Igen. A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)

Ajánlott irodalmak modulja

• Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet [[7]]

• Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [[8]]

• Lantos Béla: Robotok irányítása [[9]]

• Lemaradásban az európai robotika [[10]]