Szerkesztővita:Ram
Önismeret
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/onismeret.xlsx
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Önismeret, avagy ki ismeri jobban saját magát? Budapest vs. vidék.
A feladat előtörténete
A feladatom a szakdolgozatomhoz kapcsolódik szorosan, mivel egyéni kutatásomban, arra voltam kíváncsi, hogy a tizenéves korosztály, avagy az érettebb, negyven év körüliek ismerhetik-e jobban önmaguk és a környezetükben élők nem verbális jelzéseit. Az ott felhasznált kérdőív szolgáltatott adatokat ahhoz, hogy elkezdhessem ezen feladatomat. Kicsit módosítottam az úgynevezett hipotézisen, és így került fő szempontként a lakóhely szerinti önismeret a jelenlegi kutatásba.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy a meglévő adataimat szelektáltam, megszámoltam mennyi budapesti lakos töltötte ki előzetesen a kérdőívemet, és kiválasztottam ugyanannyi vidéki válaszadót is. Így 30-30 fős csoportokat kaptam. A megadott szempontokból is elég sokat ki kellett vennem, és csak azokat hagytam meg, amikből az önismeretre tudok következtetni. Nem minden állításom egyértelműen kapcsolható az önismerethez, de a bevallás mértékére is kíváncsi voltam. Tehát, hogy ha nem is pont úgy gondolja, de be meri-e vallani elsőként saját magának, másodsorban pedig nekem, hogy mondjuk rendelkezik-e előítélettel a tetováltakkal kapcsolatban. Az minősül az én szempontrendszerem szerint helyes önismerettel rendelkezőnek, aki:
- nem minden válaszát a középső (3) adathoz köti,
- nem csak a legmagasabb (5), vagy legalacsonyabb (1) értéket jelöli meg, változatosság nélkül, hanem rendelkezik önálló véleménnyel. A túl sablonszerűen ismétlődő válaszok azt tükrözik, hogy csak végigment a teszten, nem pedig elgondolkozva, saját életére kivetítve válaszolt.
Véleményem szerint a budapestiek ismerik jobban önmagukat. Ezt igyekeztem alátámasztani, olyan minták mentén, mint:
- a magasabb értékű válaszok száma a fővárosban élők csoportjában található,
- a vidékiek csoportja kisebb átlagértékekkel rendelkezik.
Végső eredményt a sorok átlagának számításával kapok, valamint a csoportok értékeinek átlagszámításával. Így rendelkezem számadatokkal arra vonatkozólag, hogy az én előzetes becslésem beigazolódik-e, vagy sem.
Ezen számok átlagainak fejében beigazolódott, hogy a Budapesten élők jobban ismerik önmagukat, mint a vidékiek.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Elsőként a meglévő adataimat szelektáltam, és kirajzolódott az a halmaz, amiből dolgozni tudok. 17 szempont maradt a táblázatban, valamint a 60 kitöltő válaszai. Ez 1020 adatot jelent. Tehát ezen információk birtokában tudtam kiszámolhatóvá tenni azt, hogy a Budapesten élők, vagy pedig a vidékiek ismerik-e jobban önmagukat. Az adathalmaz alapján kevéssel ugyan, de a budapestiek rendelkeznek nagyobb mértékű önismerettel, és önbevallással.
Objektumok (sorok)
A kitöltés anonim volt, így csak a 60 fő sorszáma látszik a következő módon:
1.
2.
3.
4.
5.
...
60.
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Irányelvek: 0 = annál nagyobb az esély a nagyobb önismeretre, minél nagyobb az oszlop értéke
1 = annál kisebb az esély a nagyobb önismeretre, minél kisebb az oszlop értéke
Életkor: év- a születéstől eltel évek száma, Irányelv:0
Iskolai végzettség: 1-általános iskola, 2-szakiskola, 3-középiskola, 4-főiskola/egyetem, Irányelv:0
Lakhely: település megnevezése, Irányelv:0
Hangsúly: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0
Hangszín: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0
Szemkontaktus: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0
Amilyen arckifejezést mutat felém társam, én azt viszonozom neki: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0
Gesztus:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0
Testtartás: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0
Szeretem, ha idegenek közel állnak hozzám: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0
Barátaimhoz közelebb szoktam állni, mint idegenekhez:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0
Ruházkodás: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0
Másokat a ruházatuk alapján ítélek meg: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0
Frizura: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0
Szeretem a tetoválásokat/testékszereket: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0
Előítéletem van a tetováltakkal szemben:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0
El szoktam pirulni: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0
Becslés
Tény+0
Delta
Delta/tény
Ellenőrzés
Ösztönös
Szelekció
Átlag
Átlag
A feladat által érintett célcsoportok
Három fő célcsoportom van:
1. A Budapesten élők, mindazok, akik kitöltötték a tesztet,
2. A vidékiek, akik szintén a tesztalanyok közül kerültek ki,
3. Azok az emberek, lakhelytől függetlenül, akik érdeklődnek az ilyen irányú különbségek iránt, és vevők mindarra, amire én jutottam.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Főként azért végeztem el ezt a feladatot, mert kíváncsi voltam, hogy fővárosban élők és a vidékiek között gondolkodás/önismeret/hitelességbeli kölünbségek is fellépnek-e? Ebben látom a hasznosságát is, mivel ezen a területen nem sok hasonló kutatással találkoztam ezidáig. Úgy gondolom, érdemes más témákat is felvetni, esetleg hozzákapcsolni még különböző pszichológiai tényezőket.
Ösztönös szakértői vélemény költségvonzatai:
Adatvagyon megszerzése
Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(Excel/Open office)
Szakértői munkaidő
Hasonlóságelemzés költségvonzatai:
Adatvagyon megszerzése: kérdőív kitöltetése interneten, ingyenes 24 óra= 1440 perc
Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése: Excel: 10 perc
Szakértői munkaidő: 30 perc
szakértői munkaidő, az adatvagyon rendelkezésére állásától számítva:
Önkényes vélemény: 30 perc
hasonlóság elemzés:10 perc
Összesen 1520 perc
Ebből jövedelmező idő: 80 perc
Ha 1 óra munka 1500 Ft, akkor a 80 perc munkáért 2000 Ft-ot számítok fel.
Önellenőrzési mechanizmusok:
Önkényes szakértői vélemény ellenőrzés baráti beszélgetés keretén belül, 1 óra : 20.000 Forint
Önellenőrző számítások része a szolgáltatásnak: 0 Forint
Önkényes szakértői vélemény ellenőrzése szakirodalom, közvélemény-kutatás elrendelésével: min.:20.000 Forint
Összesen 42000 Ft összeg reményében kezdek el a táblázattal érdemlegesen foglalkozni.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
Első lépések:
1. a téma kiválasztása
2. Kérdőív
Táblázat elkészítése:
3. az objektumok meghatározása (anonim--> számok)
4. az attribútumok meghatározása (demográfiai tényezők, önismerettel kapcsolatos állítások)
5. az összegyűjtött számadatok bevitele a táblázatba
Adatmanipuláció:
1. iránymeghatározás
2. sorszámozás
3. átlagszámolás
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Az eredményem a következő módon számítottam ki: a két csoportban lévő adatokat soronként, és oszloponként is átlagoltam. Az így kapott átlagértékek alapján, az oszloponkénti normák túlnyomó részében a fővárosban élők értek el magasabb számot.
A 14 vizsgálati szempontként megadott oszlopból, 8-ban egyértelműen magasabb átlagot értek el a budapestiek, 2 oszlop eredménye megegyezett, és csak 4 olyan volt, ahol a vidékiek átlaga volt magasabb. Tehát az oszloponkénti számítások alapján kijelenthető, hogy a fővárosiak ismerik jobban önmagukat. Ezután pedig, mind a 60 sort külön-külön is átlagoltam. Itt összeadtam a 14 adatot soronként, és a két csoportban kapott eredményeket még egyszer átlagoltam, így igen kis mértékben tapasztaltam eltérést, de bebizonyosodott ezen számítás alapján is, hogy a budapestiek ismerik jobban önmagukat.
A fővárosiak átlagértéke 3,7 lett, a vidékieké pedig 3,67. Igen csekély, 0.03 az eltérés, de nem dőlt meg az előre megjósolt felvetésem, tehát mindkét elemzési szempont alapján ki lehet jelenteni, hogy a budapestiek jobban ismerik önmagukat, mint vidéki embertársaik. A COCO elemzés segítségével kaptam egy másfélele eredményt. Ott a hiteles/hiteltelen kérdés volt a mérvadó, a megadott szempontok alapján.
Az eredmény szerint, a kitöltők közül(60 fő), mindösszesen 8 fő hiteltelen.
Tehát 52 fő hiteles válaszokat adott.
Ezen belül, a 8 főből 6 a Budapesten élők között van, és csak 2 a vidékiek között. Tehát ezek szerint a fővárosiak között nagyobb mértékű a hiteltelenségi ráta, mint az ország más területein élők között.
Mivel, a kédrőívem nem arra irányult, hogy ki hazudik, és ki mond igazat, én ugyanis mindenkinek megszavaztam a becsületességet, és a megbízhatóságot mindenkinek, ezért hiszek annak, amit a nyers, általam számított értékekből kiolvastam, tehát még mindig a fő konklúzióm, hogy a budapestiek jobban ismerik önmagukat, mint a vidékiek.
Ezen kívül az elemzés során megadtam előzetesen egy Y értéket, ami 1000 volt. Ez volt a középút, ami arra vonatkozik, hogy ideális esetben ennyit ér az átlagos önismerettel rendelkező egyén. A + irányba történő elmozdulás jelenti az átlagosnál jonn önismeretet, a - irányba történő elmozdulás pedig az átlagosnál rosszabb önismeretet.
A táblázatban szerepel két sárga sor, melyek végén két oszlop is van, amik "átlag" címet kaptak. Ezek közül az első, azaz X-átlag oszlop tartalmazza a csak hiteles válaszok átlagát, a két vizsgált csoportnál. Jelen estben is, magasabb értéket kapott a fővárosiak értéke. Szám szerint 881,5 ez az érték. Az alatta lévő, a vidéken élők hiteles eredményeinek átlagát mutatja, ami 952,6. Tehát a különbség -71.1, a vidéken élők javára. Tehát ők hitelesebbek, szavahihetőbbek, és önmagukat is sokkal kisebb mértkében csapják be, mint a budapestiek.
A második átlag oszlop, z-átlagként található meg a táblázat sárga színnel jelölt részében, és az pedig a hiteltelen eredményeket is belevéve mutatja a csoportok átlagát. A budapestiek 1014.642-ot értek el így, a vidéken élők pedig 987.4071-et. A különbség 27,2349. Tehát ezen értékek fejében is egyértelműsíthető, hogy a hazánk fővárosában élő emberek jól látható különbségértékkel is, jobban ismerik önmagukat, mint az ország vidéki lakossága.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
A saját elemzésem szerint, beigazolódott a feltevésem, mely szerint a budapestiek jobban ismerik önmagukat. A COCO elemzés viszont arra világított rá, hogy hiteltelenebbek is a főváros lakói, mint a vidáken élők. Mivel arra, voltam kíváncsi, hogy ki rendelkezik nagyobb mértékű önismerettel, és erre a választ a saját kutatásomban találtam meg, ezért úgy vélem, az volt a hasznosabb, a feladat megoldásának szempontjából.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Az általam becsült 42000 Ft reális összeg, ugyanis a tervezett innováció megszületett, a kért információ reális, kézzel fogható adatokkal is alá lett támasztva. Nyomatékosítom tehát, hogy a 42000 Ft megérdemelt.