Vita:Elbocsátások

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Véleményem szerint a best practice és a hasonlóságelemzés eredményei alapján a best practice eredményei bizonyultak jobbnak. Döntésemet azzal indokolnám, hogy az elemzés során elsősorban a két nyugdíjkorhatárt elért munkavállalót küldeném nyugdíjba, amely költség hatékony megoldás jelent a vezető számára, mivel nyugdíjazzák őket, nem kell végkielégítést fizetnie nekik. A hasonlóságelemzés segített felállítani egy rangsort, amelyből kiderült, hogy a vizsgált attribútumok vonatkozásában mely munkavállaló a leggyengébb, a vezető egy átfogó képet kapott munkavállalóiról. A valóságban azonban más szubjektív, nem mérhető tulajdonságok és kompetenciák is befolyásolják a vezető döntését, főleg egy ilyen nehéz helyzetben, amikor emberek megélhetéséről van szó. A munkavállalókat munkájuk során viselkedésük meghatározza, melyet az évek során a munkáltató is megismerhetett, amely segítségére lehet döntésében. Összegezve tehát úgy vélem, hogy a győztes módszer a best practise.

---

Attribútumok (X, Y oszlopok)

   * X1: Kor (év) – 0 (irány), vagyis minél idősebb valaki, annál esélyesebb az elbocsátásra;
   * X2: Iskolai végzettség (kód) – 1 (irány), azaz minél alacsonyabb az iskolai végzettsége, annál esélyesebb az elbocsátásra;
   * X3: Szakképzettség (0/1) – 1(irány), vagyis ha szakképzetlen, akkor elbocsátásra kerülhet;
   * X4: Munkában eltöltött idő (év) – 1 (irány), vagyis minél kevesebb ideje van a cégnél, annál esélyesebb, hogy elbocsátják;
   * X5: Hibák száma (db) – 0 (irány), azaz minél többet hibázik valaki annál esélyesebb, hogy elbocsátják;
   * Y0: 1000 (pont) 

---

TIPIKUS LOGIKAI BUKFENC: A MUNKÁBAN ELTÖLTÖTT IDŐ IRÁNYA EGY, DE A NYUGDÍJ ELŐTT ÁLLÓK PREFERÁLÁSA ENNEK DEFINITÍVE ELLENTMOND...