Magyar Internetes Agrárinformatikai Újság No 3HU ISSN 1419-1652

<SZÖVEGES NAVIGÁCIÓ> <NAVIGATION WITHOUT GRAPHICS>

<IMPRESSZUM> <AKTUÁLIS> <ARCHÍVUM> <HAZAI TÉMÁK>
<NEMZETKÖZI ROVAT> <SZOLGÁLTATÁSOK>

GATE GTK. I. szekció

AGRÁRGAZDASÁGI, AGRÁRÖKONÓMIAI SZEKCIÓ

GÖDÖLLÕ, 1998. NOVEMBER 25.


A PRIVATIZÁCIÓ NEMZETKÖZI JELLEMZÕINEK ISMERTETÉSE ÉS MAGYAR SAJÁTOSSÁGAINAK BEMUTATÁSA AZ ÁLLAMI GAZDASÁGOK MAGÁNOSÍTÁSÁN KERESZTÜL

Szerzõ:

BARÁTH ANDRÁS, GTK. IV.

Témavezetõ:

Dr. Réti László egyetemi docens, Közgazdaságtani tanszék

 

Dancs Gyula agrárgazdasági ügyintézõ igazgatóh., ÁPV Rt.

 

Modla Ferenc közgazdasági ügyintézõ igazgató, ÁPV Rt.

Témaválasztásomat a magyarországi gazdasági átalakulás befejezõdése és a tömeges privatizáció lezárulása befolyásolta. A dolgozatban a magánosítás Kelet-Európában követett módozatainak fõbb elemeit tervezem bemutatni. Elsõ részében az egykori "keleti blokk" állami vállalatainak, gazdaságainak átalakítását ismertetem, majd a magyar privatizáció menetérõl adok összefoglalást. Az egyes szakaszok vizsgálatán túl a folyamatot lebonyolító állami privatizációs szervezetekkel is foglakozom.

A munka második részében az egykori állami gazdaságok történetén keresztül mutatom be a hazai magánosítás egyedi vonásait. Áttekintést adok az agrárszféra ezen speciális helyzetben lévõ szereplõirõl. A gazdasági adatok tükrében vizsgálom a huszonhét tartós állami tulajdonú mezõgazdasági társaság mûködését és azt, hogy milyen szinten képesek ellátni alapvetõ, speciális feladataikat. A dolgozat elhelyezi ezt a vállalati kört az agrárium egyéb szereplõi között.

Szeretném ráirányítani a figyelmet a huszonhét társaság jelentõségére. Többek között kiemelem, hogy ezen vállalatok fontos szerephez jutnak a mezõgazdaság versenyképességének a megteremtésében, az integrációs folyamatok erõsítésében.

Az értékelés eredeti, intern, primer forrásokon alapul és a szakirodalomra is támaszkodik; a leíró- és az összehasonlító elemzés módszereit alkalmazza.

Befejezésként kitérek a jövõben sorra kerülõ állami kisebbségi tulajdonrészek értékesítésére ill. a tartós állami tulajdonban maradó vagyonelemek kezelésének lényegi pontjaira is.

Az oldal tetejére  Névsorhoz

CONCORDIA KÖZRAKTÁR KERESKEDELMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Concordia Warehouse Trading Company Limited.

Szerzõ:

Jancsok Zsuzsanna, GTK. IV.

Témavezetõ:

Magyary Péter

 

fõosztályvezetõ, Concordia Közraktár Rt.

 

dr. Villányi László

 

egyetemi tanár, GATE GTK Agrárgazdaságtani Tanszék

A dolgozat elkészítésekor a Concordia Közraktár Kereskedelmi Részvénytársaságon keresztül a napjainkban igen nagy szerepet betöltõ közraktározás intézményrendszerének, alapfogalmainak és folyamatának bemutatását tûztem ki célul.

Munkám elkészítéséhez nagy segítséget kaptam a Concordia Közraktár Rt. Közgazdasági Fõosztályán eltöltött három hetes nyári gyakorlat során, ahol lehetõségem nyílt a vállalat tevékenységének, szerepének, életének megismerésére. Betekintést nyertem a cég belsõ okmányaiba, személyesen elbeszélgettem a vállalat vezetõivel, valamint szakirodalom gyûjtéséhez is segítséget kaptam.

Dolgozatom elsõ részében a közraktározás történetét, jogi szabályozását követem nyomon. A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény segítségével elemzem a közraktározás intézményrendszerét, az alapfogalmakat és bemutatom a közraktározás hazai szereplõit. Munkám második felében a közraktározás legfontosabb hazai szereplõjével, a Concordia Közraktár Kereskedelmi Részvénytársasággal foglalkozom, elemzem a vállalat hazai közraktározásban betöltött szerepét, a megalakulás évétõl a jelen pillanatig folytatott tevékenységét, kapcsolatait és eredményeit.

A téma feldolgozása során arra a következtetésre jutottam, hogy a magyar gazdaságban nagy szerep hárul a közraktározás intézményére a folyamatos termelés finanszírozásában és a készletezés kérdésének megoldásában. A Concordia Közraktár Rt. egyre határozottabban, egyre erõteljesebben betölti azt a szerepet, amely egy ilyen tõkeerejû, többségében állami tulajdonban álló, a magyar agrárgazdaság céljait szolgáló közraktártól elvárható. Jelenleg Magyarországon ezt a céget tekintjük a közraktározás legjelentõsebb szereplõjének, amely megteremti a vállalkozások számára azt a lehetõséget, hogy kedvezõ feltételek mellett juthassanak a termelésük folytatásához szükséges hitelhez.

Az oldal tetejére  Névsorhoz

A Takarékszövetkezetek szerepe az agrárfinanszírozásban

The role of Saving-cooperatives in Agro-financing

Szerzõ:

Joború Margit GTK. IV.

Témavezetõ:

dr. Gõsy Sándor

 

Országos Takarékszövetkezeti Szövetség

 

Dr. Farkasné dr. Fekete Mária

 

egyetemi adjunktus, GATE GTK Közgazdaságtani tanszék

A rendszerváltás és a piacgazdaságra való áttérés a gazdaság valamennyi - ezen belül a pénz- és tõkepiacon és a mezõgazdaság - területén érezteti hatását. A takarékszövetkezetek rövid és hosszú távú érdekei azt indokolják, hogy növeljék a mezõgazdasági célú hitelkibocsátást, növekedjen részarányuk az agrárium hitelellátásában. Indokolt lenne, ha az agrárhitelezésben jelenleg résztvevõ 121 takarékszövetkezet száma jelentõsen növekedne.

A takarékszövetkezetek forrásaik megléte esetén növeljék az agrárágazat számára nyújtott hitelek összegét. Az agrárhitelek jelentõsebb további növelése azonban csak úgy érhetõ el, ha ügyfélkörük nagyobb összegû hitelt igénylõkkel bõvül.

Ez azért is szükséges, mert a mezõgazdasági kistermelõk, a családi gazdaságok anyagi helyzetében romlás tapasztalható, hitelképességük csökken. A családi gazdaságok gazdálkodásuk indulásakor alapokkal nem, vagy alig rendelkeznek, - szemben a társas vállalkozásokkal -, így a hitelekért, a beruházásokért a versenyben hátrányos helyzetben vannak a kellõ saját erõ és hitelfedezet tekintetében. A takarékszövetkezeteknek célszerû bõvíteni kapcsolatukat a mezõgazdasági termelõkkel, integrátorokkal. A mezõgazdasági termelõk helyzete következtében bõvíteni fogják kapcsolataikat az integrátorokkal. A családi gazdaságok, mint a takarékszövetkezetek hosszú távú partnerei helyzetének stabilizálását, fejlõdését kedvezõen befolyásolja az értékesítési és beszerzési szövetkezetek létesítése. Ezért célszerû, ha a takarékszövetkezetek vállalják az értékesítõ, beszerzõ szövetkezetek hitelellátását, forgóeszközeik feltöltésének hitelezését, számláinak vezetését.

A hitelpiacot 1998-ban is a hitelkínálat jellemzi az agrárterület vonatkozásában. Ezért is a takarékszövetkezetek növeljék aktivitásukat az agrárfinanszírozásban.

A takarékszövetkezetek törekvése, hogy tovább fejlesszék a falusi települések szolgáltatásait, s növekedjen a mezõgazdasági célú hitelezés volumene. a vidék bankja követelményeinek a jövõben mindenben megfeleljen.

Az oldal tetejére  Névsorhoz

FÖLDALAPÚ JELZÁLOGHITELEZÉS LEHETÕSÉGEI AZ AGRÁRFINANSZÍROZÁSBAN

Possibilities of land-based mortgage loans in agricultural financing.

Szerzõ:

Kiss Hajnalka, GTK IV.

Témavezetõ:

Arutyunjan Alex

 

tanszéki mérnök, GATE GTK Üzemtani tanszék

 

Rajnai Gábor

 

Földhitel és Jelzálogbank Rt.

Az elmúlt években társadalmi, politikai és gazdasági téren is jelentõs változások történtek hazánkban. Az átalakulást egyrészt a belsõ gazdasági-, politikai rendszer változása, másrészt a külföldrõl érkezõ hatásokhoz való alkalmazkodás okozta.

Talán a legnagyobb fordulatok az agrárágazatot érintették, ahol a privatizáció, az átalakulás, és a kárpótlás a teljesen új szervezetû mezõgazdaság alapjait hozták létre és valósították meg. Az ágazat szerkezetének átalakulása komoly problémákat hozott a felszínre. A kialakult piacversenyhez történõ igazodás, a fejlesztések, az átalakítások mind-mind tõkét igényelnek.

A folyamat irányítóinak legfõbb célja az volt, hogy a mezõgazdaság szabályozott piaci feltételek között, magántulajdonon alapuló árutermelést folytasson. Az állami tulajdonban lévõ vállalatok nagyobb hányada magánosításra, a mezõgazdasági termelõszövetkezetek kollektivizált tulajdona nevesítésre került. Az így létre jött mezõgazdasági termeléssel és szolgáltatással foglalkozó társaságok, új típusú szövetkezetek, valamint egyéni-, illetve családi vállalkozások zömének már a gazdálkodás beindításakor szembesülnie kellett a tõke és jövedelemhiány problémájával. Emellett az agrár vállalkozások túlnyomó része még ma sem rendelkezik elegendõ pénzmennyiséggel ahhoz, hogy forgóeszköz-szükségleteit finanszírozni tudja -– a hosszú távú beruházásokról nem is beszélve. Ebben a helyzetben a mezõgazdasági vállalkozások kilátásait, lehetõségeit tovább rontja, hogy hitelezhetõségük a kereskedelmi bankok részérõl erõsen megkérdõjelezett. Problémáikra áthidaló megoldást jelentenek a jelzálog-hitelintézetek.

Dolgozatomban a földalapú jelzáloghitelezés lehetõségeit és azon alapuló finanszírozási formákat kívánom bemutatni, amelyek nagymértékben elõsegíthetik az agrárágazat helyzetének stabilitását, fejlesztését. Továbbá elemzem a Magyarországon is alkalmazott föld-jelzáloghitelezési modellt, annak korlátait és rugalmasabb (amerikai) modell bevezetési lehetõségeit.

Az oldal tetejére  Névsorhoz

EGY ENERGIANÖVÉNY (MISCANTHUSxGIGANTEUS) GAZDASÁGI HASZNOSÍTÁSÁNAK NÉHÁNY KÉRDÉSE

Related questions about the economic utilization of an energy plant (MISCANTHUSxGIGANTEUS)

Szerzõ:

MOLNÁR ANDRÁS, GATE Gyöngyösi Fõiskolai Kar,

 

gazdasági agrármérnök, III. évfolyam

Témavezetõ:

Dr. Posztor Imre

 

egyetemi adjunktus,GATE GYFK Közgazdaságtani Tanszék

Közismert tény, hogy a modern gazdaság jelentõs mennyiségû energiát fogyaszt. Ezt az emberiség jelenleg döntõ mértékben fosszilis energiakészletének növekvõ ütemû felhasználásával fedezi. A véges és sokféle környezetszennyezéssel járó energia forrás és termelés kiváltására világszerte jelentõs kutatások folynak. Ezek között az egyik, a parlagoltatás során elõtérbe került megoldási lehetõség az energianövények termesztése, és hasznosítása.

A dolgozat áttekintést ad a MiscanthusxGiganteus mint energianövény felhasználásának nemzetközi tapasztalatairól. Összegzi egy Tempus program keretében Hollandiában a Wageningeni Agrártudományi Egyetemen folytatott kutatásaim eredményeit. Ennek kapcsán matematikai modellben foglaltam össze a növény betakarítása és természetes szárítása során keletkezõ veszteségek mérési eredményeit.

A dolgozat összefoglaló értékelést és javaslatokat tartalmaz a MiscanthusxGiganteus magyarországi hasznosíthatóságával kapcsolatban.

Az oldal tetejére  Névsorhoz

A HEGYKÖZSÉGEK KIALAKULÁSA ÉS ÁTALAKULÁSA A TÖRTÉNELEM FOLYAMÁN, A JELENLEGI FORMA MÛKÖDÉSE MÁDON

The formation and the changes of the viticultural communities in the history, the functioning of the present form in Mád

Szerzõ:

NAGY HENRIETTA, GTK III.

Témavezetõ:

Malomsoki Mónika,

 

egyetemi tanársegéd, GATE GTK Agrárgazdaságtani Tanszék

A hegyközség jogrendszerünk többszáz éves intézménye, gyökerei a középkorig nyúlnak vissza. Akkor jöttek létre a szõlõmûvelésnek azok a sajátos viszonyai, amelyek aztán magának az intézménynek immár újkori (XVII. sz.-i) megjelenéséhez vezettek.

A múlt század 80-as éveiben a szõlõkben hatalmas pusztítást végzõ filoxéra járvány után szükségessé vált a termelés szervezettebbé válása, a termelõk szorosabb együttmûködése. Ezt valósította meg az elsõ hegyközségi törvény 1894-ben.

A XX. század elsõ felében a gazdaság irányítói elismerték, hogy a hegyközségi szervezetek általános elterjedése és valamilyen egységes irányítás alá történõ helyezése valóban lehetõvé teszi az egyes vidékek jellegének leginkább megfelelõ fajtaösszetétel kialakítását, hatékonyabb védelmet a szõlõ kártevõi ellen, és a jövedelmezõ termelés feltételeinek kialakítását.

A napjainkban mûködõ hegyközségeket az 1994. évi CII. törvény szabályozza, amelyet az Országgyûlés a hazai szõlõmûvelés érdekeinek elõmozdítására, a bortermelés színvonalának emelésére, termékeinek piacképességének javítására, valamint a korszerû származás - és minõségvédelem meghonosítása célját szolgáló, s az ebben érdekeltek önigazgatásán alapuló szervezetek létrehozása érdekében alkotta.

A hegyközségek legfontosabb feladatai a szakmai koordináció, az ültetvények õrzése, az adatgyûjtés, szolgáltatások nyújtása, az ellenõrzés és a gazdasági érdekvédelem.

Dolgozatom célja bemutatni a Mádi Hegyközség példáján keresztül azt, hogy a fentiek hogyan valósulnak meg a gyakorlatban, melyek azok a feladatok amelyeket maradéktalanul el tudnak látni, és melyek azok amelyeket például finanszírozási problémák miatt nem áll módjukban megtenni.

Az oldal tetejére  Névsorhoz

A MINÕSÉG SZABÁLYOZÁS KÖZGAZDASÁGI KÉRDÉSEI A SERTÉSÁGAZATBAN, AZ EUROP MINÕSÍTÉS ALAPJÁN TÖRTÉNÕ SERTÉS-ÉRTÉKESÍTÉS KAPCSÁN

The economic questions of quality control in connection with pig-sale happening on the basis of EUROP classification

Szerzõ:

PÉRCSI KINGA, GTK V.

Témavezetõ:

Dr. Szénay László

 

ny. egyetemi tanár, GATE GTK Agrárgazdaságtani tanszék

A kialakult túlkínálati piac és a fogyasztók megváltozott minõség iránti igénye következtében a minõség, a minõség szabályozás kérdése egyre inkább elõtérbe kerül a sertéságazatban.

Eddigi vizsgálatok: A sertéshús-fogyasztás évek óta tartó csökkenésének oka nem feltétlenül az árak folyamatos emelkedésében keresendõ. A fogyasztói szokások változásának elemzésébõl kiderül, hogy nemcsak a jövedelmi viszonyok motiválják a húsfogyasztást. Csökken azok körében, akik egészséges táplálkozásra törekszenek. A csökkenõ húsfogyasztás, a megváltozott húsfogyasztási struktúra hatásainak kivédésére jött létre a Nyugat-európai országokban és Amerikában is a márkázott, minõségbiztosított hús, amely a fogyasztók meggyõzését jelenti a deklarált értékek (állatvédelem, környezetvédelem, élelmiszerbiztonság) által. Jelenleg Magyarországon a márkás húsprogramok és a minõségbiztosítási rendszerek esetében a hiányzó láncszem a kereskedelem. A kereskedelemben ma még nincs meg a helye ezeknek a termékeknek.

Következtetések: Magyarországon az elsõ lépcsõ a minõségbiztosításban az EUROP rendszer bevezetése volt. Elõnyei a bevezetése óta folyamatosan érezhetõek, hiányossága azonban, hogy nem tartozik hozzá megfelelõen kialakított árrendszer, ami ellentmondásosságokat szül, és ami nélkül a rendszer csak külsõ támogatási beavatkozással fejti ki szükséges hatását.

További feladatok még a témához:

Az oldal tetejére  Névsorhoz
DOC version

Az utolsó módosítás: 2005.05.29.
© miau