Magyar Internetes Agrárinformatikai Újság No 3HU ISSN 1419-1652

<SZÖVEGES NAVIGÁCIÓ> <NAVIGATION WITHOUT GRAPHICS>

<IMPRESSZUM> <AKTUÁLIS> <ARCHÍVUM> <HAZAI TÉMÁK>
<NEMZETKÖZI ROVAT> <SZOLGÁLTATÁSOK>

GATE GTK. II. szekció

EURÓPAI INTEGRÁCIÓ, KÜLGAZDASÁG SZEKCIÓ

GÖDÖLLÕ, 1998. NOVEMBER 25.


AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ - A SZÁZADVÉG LEGFONTOSABB PÉNZÜGYI ÚJÍTÁSA

Economic and Monetary Union - the most important financial innovation in the end of the century

Szerzõ:

CSÍK LÍVIA, GTK. V.

Témavezetõ:

Halmai Péter,

 

egyetemi tanár, Vezetéstudományi Intézet, Budapest

 

Velikovszky László,

 

Ph.D hallgató, GATE GTK Agrárgazdaságtani Tanszék

Az ezredforduló egyik nagy problémája: vajon az európai kontinens hogyan tudja felvenni a versenyt a dinamikusan fejlõdõ amerikai és ázsiai gazdaságokkal? E vetélkedés kimenetelét alapvetõen meghatározza az Európai Közösség helyzete, illetve pénzügyi-valutáris rendszere.

Az Európai Unió 1992. február 7.-én aláírt szerzõdésének leglényegesebb része a Gazdasági és Monetáris Unió (Economic and Monetary Union - EMU) létrehozásáról rendelkezik. Eszerint az Európai Unió területén 2002-tõl kezdve a nemzeti valuták helyére törvényes fizetési eszközként egyetlen közös fizetõeszköz kerül, a neve: euro. Ez a lépés valószínûleg a századvég legjelentõsebb pénzügyi újítása. Bevezetése kiemelkedõ esemény, politikai szempontból és jelképes értelmezésben egyaránt.

Munkám célja az európai pénzügyi integráció fejlõdésének elemzése, az euro bevezetésének nyomon követése, Magyarország lehetõségeinek vizsgálata. Módszerem: témában zajló konferenciák és szaktekintélyek elõadás anyagainak összevetése, valamint a magyar EMU dossziékba való betekintés után a következtetések levonása. Vezér kérdéseim eléggé összetettek voltak, a dolgozatomban részletes beszámolót készítettem az eredményekrõl.

Vizsgált területek:

Az oldal tetejére  Névsorhoz

A Phare segélyprogramja magyarországon; különös tekintettel mezõgazdasági programokra

Phare programme in Hungary; special emphasis on the aid programmes related to agriculture

Szerzõ:

Hárs Titanilla, GTK, V.

Témavezetõ:

Péter Balázs

 

Ph.D hallgató, GATE GTK Agrárgazdaságtani Tanszék

 

Velikovszky László

 

tanácsos, EU Bizottság Delegációja

"A Phare-program az Európai Unió kezdeményezése, amelynek jegyében az Unió pénzügyi támogatást nyújt a Közép- és Kelet-európai partner országok számára, hogy eljussanak abba a fejlõdési szakaszba, amelyben készek felvállalni az Unió tagságával együtt járó kötelezettségeket, visszanyerhessék az európai kultúrában és civilizációban viselt kulcsfontosságú szerepüket." (J. Delors)

A Phare-programot megalapozó nyugati segítségnyújtási kezdeményezés válasz volt a lengyelországi és magyarországi gazdasági-politikai reformokra. A francia forradalom 200. évfordulóján, 1989-ben Párizsban tartott gazdasági csúcsértekezlet résztvevõi hozzák létre. Megalapítása óta a folyamatosan növekvõ számú, a Phare által támogatott országok számára mintegy 9 milliárd ECU összértékû segélyt hagytak jóvá. Ezen programtól azt várták, hogy a kedvezményezet országokban sikerül megteremteni a magánszektor fejlõdéséhez szükséges feltételeket.

Az általános gazdaság- és külpolitika irányelveinek figyelembe vételével alakítja ki a Phare segélyprogram a kormányzati prioritásait, azok közép- és hosszú távra szóló irányelveit. A Phare irányelveinek meghatározása és végrehajtása során megkülönböztetett figyelmet fordít az adott kormány európai integrációs politikájának érvényesítésére. A Phare programban mindig is kiemelt szerepe volt a mezõgazdaságnak, a mezõgazdasági piacgazdaság intézményrendszerének kialakításában, mûködési feltételeinek megteremtésében, és a magyar mezõgazdaság az EU Egységes Belsõ Piacára való felkészítésében. Nagyságrendileg a Phare programon belül 1990. és 1998. között ezen szektor számára allokálták a legnagyobb összeget, mintegy 90 millió ECU-t, ezzel is jelezve, hogy a döntéshozok kiemelt jelentõséget tulajdonítanak a mezõgazdaságnak.

Eme különleges és rendkívül fontos terület feltárására, mûködési mechanizmusának áttekintésére, eredményeinek bemutatására vállakozom ebben a dolgozatban.

Az oldal tetejére  Névsorhoz

AZ USA, AZ EU ÉS MAGYARORSZÁG AGRÁRPOLITIKÁJÁNAK ÉS AGRÁRTÁMOGATÁSI RENDSZERÉNEK NÉHÁNY ÖSSZEFÜGGÉSE AZ EU-HOZ VALÓ CSATLAKOZÁS JEGYÉBEN

The relation of the agricultural policy and subsidiary system of the USA, the EU and Hungary concerning the accession

Szerzõ:

Jónás Rita, GTK. V.

Témavezetõ:

Dr. Halmai Péter

 

Jean Monnet professzor, VTI Budapest

 

Dr. Illés B. Csaba

 

GATE GTK oktatási dékánhelyettes, Üzemtan Tanszék

Az agrárpolitikai célok és eszközök hazai meghatározása, világgazdasági összefüggések megismerése érdekében elengedhetetlen a nemzetközi tapasztalatok, technikák megismerése.

Az I. részben USA mezõgazdaságának helyzetét, támogatási rendszerének néhány összefüggését érintem, majd a II. részben az EU-hoz való csatlakozás jegyében agrártámogatási rendszerünk alapvetéseivel foglalkozom.

I. Az USA mezõgazdasága

  1. USA mezõgazdasága és agrárkereskedelme
  2. USA agrárpolitikája
  3. USA mezõgazdaságának szabályozása
  4. Új 1996 – 2002 szóló agrárpolitika

II. Csatlakozásunk az EU-hoz

  1. Utóbbi évek mezõgazdaságának áttekintése
  2. Agrárágazat közgazdasági, jövedelmezõségi viszonyai, támogatási rendszere
  3. CAP (EU közös agrárpolitikája), Agenda 2000
  4. EU kibõvítése
  5. Felkészülés az EU-hoz való csatlakozásra

Magyarország része lesz annak a világgazdasági folyamatnak, mely a globalizálódás irányába egyre gyorsuló ütemben halad.

Fõ feladatunk a gazdaság versenyképességének növelése, a mezõgazdaság célja pedig a minõségen, a termelés hatékonyságán, nagyobb befektetéseken alapuló versenyképesség javítása.

Az oldal tetejére  Névsorhoz

Az EU élelmiszertermelésével történõ harmonizáció különös tekintettel a tej- és tejtermékekre

The harmonization of food production with EU regulations, with special regards to milk and dairy products.

Szerzõ:

Leitmann Álmos-Péter, GTK V.

Témavezetõ:

Puskás János

 

adjunktus, Agrárgazdaságtani Tanszék

A tejtermelés piaci részesedésének aránya szükségessé teszi, hogy kiemelkedõen foglalkozzunk vele az egyre közelebbi EU csatlakozás küszöbén. Ennek érdekében elemeznünk kell a jelenleg mûködõ szabályozási rendszerek struktúrájának elõnyeit és hátrányait egyaránt.

A dolgozat elsõ részében a tejtermékek piaci helyzetének elemzésével foglalkozok. Ennek keretében áttekintem a világpiac, az EU-15, valamint Magyarország tejtermelésének piaci alakulását. Itt térek ki a tejtermelés, a fogyasztás - más élelmiszerekkel történõ összehasonlítás -, és nem utolsó sorban az árak alakulására.

A második rész kifejezetten a magyarországi tejtermelés bemutatásával foglalkozik. Azzal, hogy hogyan alakult a tej ára, tejtermelés mennyisége, feldolgozás; hogyan alakult a nyers és feldolgozott tejtermékek aránya; a költség, ár, jövedelem hármas alakulása. A tejfogyasztás jellegének változása.

A harmadik rész az EU tejpiaci szabályozásaival foglalkozik. Ebben a részben a tejkvóták kialakításával, a mennyiségi és minõségi szabályozással és az export lehetõségével foglalkozok. A kvóták kialakításának hatásait is vizsgáljuk az EU tagokra nézve, valamint a harmadik ország piacrajutásának lehetõségeit az importlefölözések mellett, vagy az EU tagok exportlehetõségeit a különbözõ jellegû exporttámogatások mellett.

A negyedik részben az EU szabályozás elméleti hatásait vizsgáljuk a Magyar tejpiacra az EU tagság feltételezésével. Ebben a részben egy feltételezett EU tagság esetében vizsgáljuk a tejtermelés és egyéb tejtermékek elõállításának lehetõségeit, a jelenlegi költség, ár, jövedelem, mennyiség, minõség alapján megállapított EU kvóták, szabályozások és támogatások mellett.

Az oldal tetejére  Névsorhoz

A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE MAGYARORSZÁGON ÉS LEHETÕSÉGEIK AZ EU CSATLAKOZÁS UTÁN

The situtation of small and medium enterprises in Hungary and their possibilities after the EU accession

Szerzõ:

Mészáros Andrea, GTK. V.

Témavezetõ:

Velikovszky László,

 

Ph.D. hallgató, GATE GTK Agrárgazdaságtani Tanszék;

 

Jászai Menyhért,

 

hálózati igazgató, PRIMOM Vállalkozói Központ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vállalkozásélénkítõ Alapítvány

Dolgozatom célja, mint az a címébõl is kitûnik, a kis- és középvállalkozások (KKV-k) helyzetének feltárása Magyarországon. Kutatásom célja fõként ismereteim és tapasztalataim gazdagodását és bõvítését szolgálja, valamint a PRIMOM Vállalkozói Központ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vállalkozásélénkítõ Alapítványának munkáját segíti. Kutatásom módszere elsõsorban a dolgozat témájának megfelelõ anyagok gyûjtése, tanulmányozása a nyíregyházi Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványtól (MVA), a PRIMOM-tól, a Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóságától, a Kereskedelmi- és Iparkamarától, az Agrárkamarától, a Kézmûves- és Iparkamarától, valamint a témában segíteni tudó és akaró, ezen helyeken dolgozó emberektõl történõ információ gyûjtése. A dolgozat eredményei magában a dolgozatban lesznek kézzel foghatóak és megtekinthetõek.

Dolgozatom vázlatos ismertetése:

Mellékletben:

Statisztikai táblázatok, kimutatások, térképek

Az oldal tetejére  Névsorhoz

AZ AGRÁRTÁMOGATÁSOK SZEREPE A MEZÕGAZDASÁG FINANSZÍROZÁSÁBAN

Role Of Agricultural Subsidies in Finance of Agriculture

Szerzõ:

Németh Péter GTK IV.

Témavezetõ:

Dr. Farkasné Dr. Fekete Mária

 

egyetemi adjunktus, GATE GTK Közgazdaságtani Tanszék

A mezõgazdasági vállalkozásokban az 1990-es években a hatékonyságromlás következtében egyre súlyosabb tõkehiány alakult ki. A vállalkozásokban - az általánossá vált forgótõkehiány mellett - megkezdõdött az állótõke pótlás nélküli felélése. Az agrárium strukturális átalakulása is jelentõs forrásokat igényelt. A vállalkozások helyzetét nehezítette a tevékenységükbõl adódó magas hitelkockázat, amely a bankokat az agrárfinanszírozásból való kivonulásra ösztönözte. A mezõgazdaság tõkeigényét emiatt csak állami beavatkozással lehetett kielégíteni. Az államrend változásával megváltozott a támogatások jellege, az agrártámogatásokban is megjelentek a piacgazdaságot jellemzõ versenyelemek.

Munkám célja annak nyomonkövetése, hogyan fejlõdött a mezõgazdasági támogatások rendszere, miként alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez és igényekhez.

Magyarország rövidesen az Európai Unió tagja lesz, ezért munkám másik sarokpontjául a jelenlegi hazai támogatási rendszer és az Európai Unió agrártámogatási rendszerének összehasonlítását jelöltem ki. Dolgozatomnak ebben a részében kitérek a fejlett országok és az Európai Unió változtatási törekvéseire, a támogatási rendszer várható átalakulására is.

Az oldal tetejére  Névsorhoz

A KEDVEZÕTLEN ADOTTSÁGÚ MEZÕGAZDASÁGI TERÜLETEK TÁMOGATÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN

Support of less-favoured farming areas in European Union

Készítette:

TÖRÖK ANETT, GTK V.

Konzulens:

Dr. Szûcs István,

 

igazgatóhelyettes, AKII

Az Európai Unió egyre nagyobb figyelmet fordít a kedvezõtlen adottságú mezõgazdasági területek problémájára a Maastricht-i Szerzõdés 1992.II.7-i megkötése óta, amelynek 130a. cikkelye kimondja: "A Közösség különösen azt tûzi ki célul, hogy csökkentse a különbözõ régiók közötti különbséget és a kedvezõtlen adottságú területek elmaradottságát." Ez a törekvés megmutatkozik az Unió regionális politikájának utóbbi években történõ felerõsödésében, és támogatás-politikájának átalakulásában.

Ha figyelembe vesszük, hogy Magyarország uniós csatlakozásra készül, és hogy hazánk területének 85 %-a "alapvetõen rurális" vagy "jellemzõen rurális" – egyharmada pedig kedvezõtlen adottságú - az OECD osztályozási rendszere alapján, akkor érthetõ, hogy számunkra miért van olyan nagy jelentõsége az Európai Unió jelenlegi és 2000 után várható regionális politikájának.

Dolgozatom fõ célja az, hogy bemutassa a Közösségen belül mûködõ támogatás-politikát, különös tekintettel az elmaradott mezõgazdasági térségekre: vagyis miként valósul meg ezen területek lehatárolása, a támogatások megállapítása és folyósítása. Kiemeltem azt is, hogy milyen változások várhatóak 2000 után. Másrészt párhuzamot kívántam vonni a hazai és a közösségi intézmény rendszer között hangsúlyozva a csatlakozásig még ránk váró feladatokat, amelyek elengedhetetlenek a támogatás-politika mûködési mechanizmusának adaptálásához.

Az oldal tetejére  Névsorhoz

KOMMUNIKÁCIÓ-STRATÉGIA A MAGYAR AGRÁRIUMBAN AZ EU-CSATLAKOZÁS TÜKRÉBEN

Communication strategy in the hungarian agriculture in view of the eu-integration

Szerzõ:

VÁSÁRY VIKTÓRIA GTK IV

Témavezetõ:

Sasfy György

 

Európa Intézet

1998. március 31-én a csatlakozási tárgyalások megkezdésével Magyarország az EU-hoz társult 6-ok egyikeként visszafordíthatatlanul rálépett arra az útra, melynek végén az EU-hoz csatlakozva annak integrált, szerves részévé válhat. A feltételes mód használata jelen esetben indokolt, hiszen a néhány év múlva megtartandó népszavazás keretén belül a magyar polgárok kezébe kerül a végérvényes döntés joga, miszerint csatlakozunk vagy elutasítjuk a közös Európát.

A döntésre való felkészítés, az információk széleskörû, szisztematikus áramoltatása lakossági szinten illetve szakmai berkekben minden nemzetgazdasági ágban - így a több alapvetõ problémával küzdõ agrárágazatban is - jelentõs terheket ró az illetékesekre.

A kérdés az, hogy kinek milyen információ van a birtokában, milyen csatornán keresztül tudja azt a célszférának eljuttatni, valamint ki által és milyen formában történik mindezek finanszírozása. Egyrészt fontos feladat a rurális társadalom tájékoztatása az agrárium aktuális helyzetérõl. Másrészt legalább ekkora súllyal bír a közvélemény bevezetése a EU szövevényes információs és dokumentációs rendszerébe. Különösen figyelemmel kísérendõ az integráció egyik meghatározó jelentõségû rendszerében, a közös agrárpolitika (KAP) területén végbemenõ változások sora. Csupán a megemlített tényezõk ismeretének együttes birtokában képes a magyar agrárgazdaság a felkészülési idõben a közösségi jogszabályok valamint ezek alkalmazásához szükséges EU-konform nemzeti intézményrendszer átvételére, kialakítására. Csakis ezek ismeretében lehet a magyar agrárpolitika fejlesztésének fõ irányvonalát kialakítani.

Ahhoz, hogy "csatát nyerjünk", azaz a felkészülés jól sikerüljön és csatlakozzunk, a közvélemény megfelelõ formálására, a lakosság rendszeres, széleskörû és jól irányzott tájékoztatására van szükség.

Sajátos kommunikációs stratégiája van a központi illetve megyei igazgatási szinteknek. A tájékoztatási teendõk megoszlanak és itt-ott átfedésben vannak az FM, a KM, a Magyar Agrárkamara, a megyei agrárkamarák, az EU-Bizottság delegációja, az ISM, a könyvtárak, a közép- és felsõoktatási intézmények között.

Kulcsfontosságú kérdés, hogy magához a termelõhöz mennyi valós információ jut el és hogyan, milyen kommunikációs csatornán keresztül történik mindez, illetve maguk között a termelõk között folyik-e információ-áramlás.

Az oldal tetejére  Névsorhoz
DOC version

Az utolsó módosítás: 2005.05.29.
© miau