Magyar Internetes Agrárinformatikai Újság No 3HU ISSN 1419-1652

<SZÖVEGES NAVIGÁCIÓ> <NAVIGATION WITHOUT GRAPHICS>

<IMPRESSZUM> <AKTUÁLIS> <ARCHÍVUM> <HAZAI TÉMÁK>
<NEMZETKÖZI ROVAT> <SZOLGÁLTATÁSOK>

GATE GTK. III. szekció

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI, TERMÉSZETVÉDELMI, TÉRSÉGFEJLESZTÉSI SZEKCIÓ

GÖDÖLLÕ, 1998. NOVEMBER 25.


KÁROS KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS AZOK REHABILITÁCIÓJA A TATAI ÖREG-TAVON ÉS AZ ÁLTAL-ÉR VÍZGYÛJTÕN

Detrimental environmental effects on the "tatai Öreg-tó" and the "Által-ér" watershed and their rehabilitation.

Szerzõ:

BENEDEK KINGA, GTK IV.

Témavezetõ:

Kovács Dezsõ

 

egyetemi adjunktus, Agrárszociológia Tanszék

Ez a program egy közös munka a régió és a vízgyûjtõ területén lévõ hatóságok között, a Magyar Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) és az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala (EPA) között, hogy a víz minõségét emeljék az Által-ér medencében. A program célja a vízminõség feljavítása és egy kezdeményezés bemutatása arra, hogy a helyi kormányszervek és a lakosság, a nemzet, a régió és a helyi hatóságok együttmûködve a környezettel való problémákat meg tudják oldani.

Dolgozatomban arra próbálom megtalálni a választ, hogy miként mûködik hazánkban ez az együttmûködés, ehhez kitõl és milyen segítséget remélhetnek az együttmûködõk, illetve ebben milyen szerepe van a helyi lakosságnak.

Bemutatásra kerül maga a terület, egy szövetség, mely a rehabilitációs program megoldására alakult. A tatai Öreg-tó rehabilitációs programja, a környezeti károk és a megoldásra alkalmazott módszerek, melyek dokumentumokon és terepszemlén alapulnak.

Az oldal tetejére  Névsorhoz

A MULTINACIONÁLIS VÁLLALATOK BERUHÁZÁSI STRATÉGIÁJA ÉS A GÖDÖLLÕI GYAKORLAT

Investment strategy of multinational companies and the done in Gödöllõ

Szerzõ:

FARSANG ANDREA, GTK. III.

Témavezetõ:

Dr. Réti László,

 

egyetemi tanár, GATE, közgazdaságtan tanszék

Kutatásom célja a multinacionális vállalatok beruházási stratégiája és a magyarországi álláspont, hozzáállás megismerése, felderítése volt.

Egyik fõ kérdés, hogy a külföldi tõke mit minõsít a cég mûködését negatívan érintõ legfõbb tényezõként, mit tartanak a legfontosabbnak a magyarországi befektetések motívumai között, miért az úgynevezett tõkeintenzív ágazatokat találta meg a tõke az élõmunkát felhasználó ágazatokkal szemben. Továbbá a magyar kis- és középvállalkozások miért nem válhatnak a multinacionális óriásvállalatok beszállítóivá, milyen eredményt hoz a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által elindított 700 millió forintos beszállítói célprogram elsõ része, az úgynevezett vállalkozói adatbázis kiépítése, a beszállításra alkalmas középvállalkozások felderítése.

Kutatásom eredményeibõl levonható a következtetés, hogy Kelet-Közép-Európa és más elmaradott régiók a kistérségek fejlesztésével, illetve a külföldi tõke becsalogatásával próbálják az elszigetelõdést megakadályozni. Új tendenciák bontakoznak ki a magyar gazdaságban. A gépipar egészen más struktúrában, fõleg multinacionális vállalatok beruházásaival, szinte kizárólag az exportra építve újjáéledt. Ipari parkok jöttek létre Magyarországon olyan területeken, melyek viszonylag olcsónak mondhatók, a település önkormányzata jelentõs adókedvezményeket ígér, a környéken megfelelõ számú szakképzett ember található, megfelelõ a közmûellátottság és a leendõ üzemet kiszolgáló létesítmények. Az ipari parkokat a területfejlesztés eszközeiként említi a területfejlesztésrõl és -rendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény. 1997-ben 28 pályamunka nyert jogot az ipari park cím viselésére, mely területek többsége többéves fejlesztési múlttal rendelkezik. A többség zöldmezõs beruházásként indult, de vannak rekonstrukciós ipari parkok is. A jövõben a feladat azonban még nehezebb, elõ kell mozdítani az egyes régiók adottságainak legmegfelelõbb befektetéseket, mert ezen múlik iparunk jövõje, a csúcstechnológiák jelenléte, a beszállítói holdudvarok alakulása.

Gödöllõ is ipari, kereskedelmi, turisztikai és kultúrális centrummá kíván formálódni a multinacionális vállalatok letelepedését támogatva.

Az oldal tetejére  Névsorhoz

EGY "BONTAKOZÓ" NEMZETKÖZI RÉGIÓ: A BÉCS-POZSONY-GYÕR RÉGIÓ

A region unfolding: the region of Wien-Bratislava-Gyõr

Szerzõ:

Gerencsér Balázs KTI. IV.

Témavezetõ:

Molnár Melinda

 

egyetemi tanársegéd, GATE GTK Agrárszociológia Tanszék

A Közép-Európában lezajlott demokratikus átalakulás jelentõs gazdasági-társadalmi változásokkal járt együtt. Ezen változások térszerkezetre kifejtett hatásait a regionális folyamatokon keresztül érzékelhetjük a legjobban.

A térszerkezeti elemzések, a regionális kutatók, a gazdaságelemzõ és tanácsadó cégek felmérései alapján az átalakuló közép-európai térség legjobb adottságokkal rendelkezõ befektetési "aranyháromszöge" a Bécs-Pozsony-Gyõr makrorégió. Nagy ígéret. A régió az európai növekedési zóna része, a külföldi tõkebefektetések kedvelt célpontja, amihez viszonylag fejlett infrastruktúra, magas iskolázottság és munkakultúra kapcsolódik.

A jövõ integrációja számára elõnyös, hogy e viszonylag kis területen a három ország olyan régiói találkoznak, amelyeket a közös történelmi múlt mellett már jelenleg is számos gazdasági, szakmai, kultúrális és személyi kapcsolat köt össze.

Valóban nagy ígéret-e a régió? Hisz a térség Eurorégióvá való fejlesztése hazánk számára nemcsak elõnyöket kínál. Bár a magyar regionális fejlõdés szempontjából elõnyös, hogy az ország túlzott Budapest centrikusságát ellensúlyozva egy másik innovációs központ fejlõdik ki, de vajon nem fogja-e a régió Bécs szerepét erõsíteni a két fõváros közti versengésben?

Gyõr nem kerül-e alárendelt szerepbe a régión belül a két fõváros mellett, mint kisebb, kevésbé erõs üzleti vonzáskörzettel bíró város?

Nem jelent-e túlzott hátrányt hazánk számára a régió országai közti méretbeli aránytalanság?

Hogyan befolyásolja a jövõt a régión belül Ausztria EU tagsága, a magyar-szlovák viszony feszültségei, a három ország eltérõ államigazgatási szerkezete, a gazdasági környezet különbségei illetve még számos egymással nehezen összeférõ nemzeti szabály, törvény és intézmény?

Noha több hazai kutató (Enyedi, Rechnitzer stb.) is foglalkozik a régióval, a kérdések teljes átvilágítása még nem történt meg. A régió sokkal több lehetõséget rejt magában, mint amennyit eddig megvalósítottak belõle...

Az oldal tetejére  Névsorhoz

Budapest munkaerõpiaci vonzáskörzetének térszerkezete

Szerzõ:

Mokos Béla, GTK V.

Témavezetõ:

Molnár Melinda,

 

egyetemi tanársegéd, GATE, GTK, Agrárszociológia Tanszék

A budapesti agglomeráció lehatárolása mindig is éles vitákat váltott ki a fõváros vonzáskörzetében elhelyezkedõ települések körében. 1997-ben új lehatárolást fogadott el a kormány, melybe immár több, mint 70 település került. A különbözõ statisztikai módszerek által kapott eredmény szerint a fõvárost egy szabálytalan kör alakban körülölelõ területet nevezték el a kormányrendeletben budapesti agglomerációnak.

A fõváros körüli tér szerkezeti felépítése a valóságban azonban egészen más, ugyanis egy település agglomerációba tartozása nem kizárólag a centrumtól való távolságtól függ, hanem sok egyéb lényeges társadalmi, gazdasági tényezõtõl. Ezeket sorra véve és földrajzilag elemezve látszólag szabálytalan, de jobban szemügyre véve nagyon is szabályosan felépülõ teret kapunk Budapest vonzáskörzetére vonatkozólag.

A térinformatika segítségével a fõváros és annak vonzáskörzetében elhelyezkedõ települések munkaerõpiaci kapcsolatát a közlekedési kapcsolatokon keresztül vizsgálva újszerû megállapításra jutotottam. A fõváros vonzáskörzetének térszerkezete a telephelyelméletben ismert Christaller-modell szerint épül fel. Vonzáskörzeti csápok és vonzáskörzeti árnyékzónák váltják egymást, melyeket a közlekedési infrastruktúra minõsége hozott léte az elmúlt évtizedek alatt.

A kutatás eredménye továbbá az a megállapítás, mely szerint a fõváros környéke többszintû övezetes térszerkezettel rendelkezik.

A dolgozat kísérletet tesz feltárni a térszerkezetet kialakító fõbb tényezõket, a társadalmi, gazdasági ok-okozati hatásokat is.

Tanulmányom különös figyelmet fordít az újszerû agglomeráció-kutatási módszerek kidolgozására. A térinformatika segítségével olyan térbeli összefüggések tárhatók fel, melyek statisztikai táblák elemzésével csak igen nehezen lennének felismerhetõek.

Az oldal tetejére  Névsorhoz

A Kárpátok Eurorégió és a vidékfejlesztés

The Carpathians Euroregion and rural development

Szerzõk:

KASZUBA PIOTR, GTK, V.

 

SINKOVITS SZILVIA, GTK, V.

Témavezetõ:

Dr. Kovács Dezsõ,

 

egyetemi tanár, GATE GTK Agrárszociológia tanszék

A Kárpátok Eurorégió azt a fajta együttmûködést testesíti meg, amely hatékony segítséget nyújt a demokráciák kialakulását és a polgári társadalom újjászületését illetõen Közép-Európában, ahol a az országhatárok gyakorta akadályozták az egyes régiók különbözõ nemzetiségû, de azonos érdekekkel bíró csoportjai közötti együttmûködést.

A Kárpátok Eurorégió határmenti vidékein élõ különbözõ etnikai csoportok országhatárokon átívelõ, harmonikus együttmûködését segíti elõ.

Fõbb célok:

1. Elõsegíteni a határok mentén élõ különbözõ népcsoportok harmonikus kooperációját.

2. Serkenteni a különbözõ nemzetiségi csoportok országhatárokon átívelõ együttmûködését.

3. Fórumot teremteni a nemzetiségek együttmûködésére törekvõ szervezetek dialógusa számára.

4. Rámutatni a Kárpát-medencében élõ különbözõ etnikumok sajátságos értékeire.

5. Hozzájárulni a különbözõ nemzetiségi csoportok közötti bizalom felépítéséhez tapasztalatcsere, egymás jobb megismerése útján.

A Kárpátok Eurorégió megyéi:

Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megye.

Az oldal tetejére  Névsorhoz

Városfejlesztési koncepciók és irányvonalak Gödöllõn

Town development and policy in Gödöllõ

Szerzõ:

RITTER KRISZTIÁN, GTK, V.

Témavezetõ:

Kovács Dezsõ

 

egyetemi tanár, GATE GTK Agrárszociológiai tanszék

Gödöllõ a XX. században - kedvezõ földrajzi adottságainak, királyi rezidenciaként betöltött szerepének, a tudatos településvezetésnek, valamint a II. világháború utáni politikai indíttatású ipartelepítésnek köszönhetõen - jelentõs fejlõdésen ment keresztül.

A Budapest környéki agglomeráció külsõ vonalában folyamatosan erõsödõ, a kissé korai és erõltetett várossá nyilvánítás tényét maga mögött hagyó Gödöllõ gazdaságilag viszonylag stabil pozícióba került, vagyis a hatékony városgazdálkodási politikának és annak mûködésének következtében saját, önálló fejlesztésre is képessé vált.

A dolgozat a XX. századi gyors fejlõdés ismertetése után igyekszik bemutatni a jelenlegi városfejlesztési és regionális koncepciókat, terveket, irányvonalakat, melyek az EU csatlakozás küszöbén még fokozottabb jelentõséggel merülnek fel.

Az oldal tetejére  Névsorhoz

KOCKÁZATI TÕKE SZEREPE A VIDÉKFEJLESZTÉSBEN

The Role of Venture Capital in Rural Development

Szerzõ:

SZABÓ ZSOLT GTK V.

Témavezetõ:

Dr. Madarász Imre,

 

adjunktus, GATE GTK Agrárszociológia Tanszék

Az 1996-os évre alakultak ki a gazdaság azon jellemzõi, amelyek a fenntartható növekedés alapjainak tekinthetõk. A fenntartható gazdasági növekedés továbbvitele azt igényli, hogy tovább javuljon a magyar gazdaság alkalmazkodó- és versenyképessége. Ebben meghatározó szerepük van a jelentõs növekedési képességgel rendelkezõ vállalkozásoknak.

A kockázati tõke a tõkepiacnak egy olyan szereplõje, amely alkalmas arra, hogy a nagy növekedési képességû vállalkozások fejlesztésének elõsegítésével erõsítse a gazdaság alkalmazkodó- és jövedelemtermelõ képességét.

Egy térségben lévõ vállalkozások fejlõdésével az adott térség is fejlõdik és ezek a befektetések elõsegíthetik a munkanélküliség csökkenését és az életszínvonal javulását az adott településeken. A vállalkozások fejlesztése az iparilag fejlett országok mindegyikében fontos feladat. Hazánkban ennek egyik legfõbb akadálya a tõkehiány, a kis- és középvállalkozások szegényes tõkeereje. E téren a kockázati tõke játszhat jelentõs szerepet.

A TDK dolgozat célja az, hogy feltárja, hogy milyen volt és milyen lehet a funkciója Magyarországon a kockázati tõke befektetésnek a vállalkozások és a térségek fejlesztésében. A nemzetközi tapasztalatok fényében válik láthatóbbá, hogy milyen lehetõségek, akadályok és adaptációs feladatok állnak a hazai kockázati tõke hatékony funkcionálása elõtt.

Ennek megfelelõen igyekeztem megismerni a hazai és az iparilag fejlett országok gyakorlatát a vállalkozásfejlesztés és a kockázati tõke-beruházások terén. Az ehhez felhasznált források a következõk voltak: interjúk szakértõkkel, kiadványok, publikációk, és szakkönyvek.

A dolgozat a rendelkezésre álló anyagokat próbálja rendszerezni és ezekbõl következtetéseket levonni. Mint eddigi vizsgálódásaim elsõ összefoglalója, nagyrészt a helyzet általános feltárására vállalkozott.

Ausztria az Európai Unióhoz való csatlakozásának legfrissebb példáját vizsgálva szeretném a vállalkozás fejlesztést és a kockázati tõke befektetést tanulmányozni.

Az oldal tetejére  Névsorhoz
DOC version

Az utolsó módosítás: 2005.05.29.
© miau