A vállalat marketing tevékenységén belül a marketingkommunikáció az egyik fõ terület. A kiélezõdött piaci verseny arra kényszeríti a vállalatokat, hogy kommunikáljanak a jelenlegi és a potenciális vásárlóikkal. Erre a célra fejlesztették ki a vállalatokon belül a kommunikációs rendszert, amelynek négy fõ eleme van:

• Reklámozás
• Értékesítés ösztönzés
• Személyes eladás
• Public Relations

Kutatásomban a fent említett elemek közül a reklámozást, és az értékesítés ösztönzést emelem ki, ezek megvalósulását, valamint eredményeik értékelését állítva a középpontba.

A hatékony kommunikáció megvalósításához meg kell határozni célközönséget és a kommunikáció célját, meg kell tervezni az üzenetet, megfelelõ kommunikációs csatornát kell kiválasztani, ki kell számítani a teljes promóciós költségvetést, döntést kell hozni a promóciós mixrõl, végül fel kell mérni a program eredményeit.

A dolgozat lényege a megvalósult programok értékelése, a hatékonyság elemzése, az erre kifejlesztett módszerek bemutatása, alkalmazási gyakorlatuk.

A reklámozás hatékonyságát az alábbi eszközökkel vizsgálják:

• Elõtesztelés
• Kommunikációs hatás vizsgálata
• Forgalmi hatás kutatása

Az értékesítés ösztönzés eredményeinek méréséhez használt módszerek:

• Forgalmi adatok kutatása
• Fogyasztói réteg adatai
• Fogyasztói felmérések
• Kísérleti módszerek

A magyar szõlõ- és borágazat exportjának egyik nagy dilemmája, hogy milyen szõlõ/borfajtára alapozzuk a marketingtevékenységet. Adott azoknak a nagy borexportõröknek (Chile, Új-Zéland, Dél-Afrika stb.) a példája, akik a piacot jó minõségû és ismert fajtákból (Chardonnay, Sauvignon, Cabernet, Merlot) készült borokkal hódították meg. A másik nagy irányzat pedig a régi borkultúrára, történelmi borvidékekre alapozott marketing, mely különleges helyi fajtákkal foglalkozik.

Magyarország borászata sajnos elveszítette régi nagy hírnevét, ezért régen ismert, keresett fajtáinak (Tokaji Aszú, Badacsonyi Szürkebarát, Egri Bikavér stb.) újra megfelelõ imázst kellene szerezniük ahhoz, hogy érvényesüljenek a világpiacon. Azonban világfajtákra is nehéz alapozni, ugyanis az ültetvényszerkezetben túlnyomórészt magyar fajták szerepelnek, s a telepítés drága és hosszadalmas.

Dolgozatunkban azokat az érveket-ellenérveket vitatjuk meg, amelyek az egyik ill. másik lehetséges út mellett-ellen szólnak. Felvázoljuk azokat a módszereket is, melyekkel az egyes változatok marketingjét lehetségesnek tartjuk.

Az Agrármarketing Tanszéken évek óta folynak kutatások az élelmiszerfogyasztás különféle aspektusaival kapcsolatban. Ezzel a dolgozattal tovább szélesítettük az elemzéseket egy eddig nem tárgyalt szemléletmóddal, nevezetesen az italcsomagolás marketing-logisztikai, illetve ökomarketing megközelítésû vizsgálatával.

A téma vizsgálatát fogyasztói szokások változása, illetve a környezetvédelmi vonatkozások aktualitása indokolja. Az irodalmi forrásokra támaszkodva összehasonlítjuk a különbözõ italok csomagolására használt rendszereket, elemezzük ezek használati elõnyeit és hátrányait, társadalmi szintû ráfordításait, és hulladékkezelési vonatkozásait.

Az ismert vizsgálatok a problémakör egy-egy részterületére koncentrálnak, ökomarketing szemléletû kutatásunkban a gyártótól a fogyasztóig vezetõ értékesítési csatorna minden szereplõjének véleményét igyekeztünk feltárni. Mélyinterjús technikával a dobozos üdítõitalgyártás marketingcsatorna elemeinek érdekellentéteit, a lehetséges konfliktusforrásokat elemeztük. Összehasonlítottuk a gyártó, a logisztikai szolgáltató, a kereskedõ és a fogyasztó vásárlási és értékesítési szempontjait.

A conjoint-analízis egy modern marketingkutatási módszer. Lényege az, hogy a kutatásban megkérdezett fogyasztókat fiktív (kártyán jellemzett) termékek összehasonlítására kérjük. A módszer alapváltozatában a feladat a termékek sorbaállítása a fogyasztó számára képviselt érték szerint. Ebbõl a sorrendbõl matematikai modellezés révén következtethetünk a termékek tulajdonságainak hasznossági értékeire, illetve a tulajdonságok döntésben játszott fontosságára.

A módszer középpontjában az a feltételezés jelenik meg, amely szerint a vásárlók nem pusztán egyetlen tényezõ alapján döntenek az adott termék vagy szolgáltatás mellett, hanem sokféle termékváltozat elõnyeit és hátrányait mérlegelik, ennek során nem is mindig következetesek.

A conjoint-analízis alkalmazását és a módszer vizsgálatát indokolja, hogy a hazai marketing szakirodalomban csak néhány ilyen témájú publikáció jelent meg. A dolgozatban a kérdéskör irodalmi áttekintése után ismertetünk két, általunk végrehajtott kutatást:

• egyrészt a dobozosgyümölcslé-fogyasztással kapcsolatosan végzett megkérdezéses vizsgálatunkat, illetve
• a tejfogyasztási szokásokat felmérõ munkánk eredményeit.

Külön vizsgáltuk, hogy hasonló vagy eltérõ eredményhez vezet-e, ha a fogyasztók kártyán jellemzett vagy valós termékeket hasonlítanak össze.

Az egyes megkérdezéses vizsgálatok eredményeit az SPSS 7.5 statisztikai programcsomag segítségével értékeltük.

Néhány éve még csak kevés ember ismerte az Internet szó jelentését és csak néhányan találkoztak magával az Internettel. Mostanára már szinte minden nap találkozunk Internet témával foglalkozó újságcikkekkel, tudósításokkal. Kutatásom célja, megvizsgálni, hogy ma Magyarországon milyen lehetõségek és igények vannak az Internet marketing alkalmazásának lehetõségeire. Dolgozatomban az Internet és a marketing kapcsolatának lehetõségeit, jelenét, jövõjét szeretném vizsgálni. Megfigyelni azt, hogy elterjedésének mérete, sebessége, alapvetõ jellegzetessége hogyan hat a marketing szakemberekre, mennyiben változtatja megítélésüket, hogyan alakítja véleményüket.

Jelentõs áttörés mutatkozik a bankpiacon. Egyre több bank vállal telebank szolgáltatást. Vajon magától értetõdõ lépés az Internetbank? Sok repülõtársaság árul már Interneten keresztül jegyeket, autókat lehet foglalni, különbözõ szolgáltatásokat lehet igénybe venni.

A klasszikus "adjunk magunkról információt" felfogástól merre vezet az út, mik a lehetõségek, milyen az ötlet fogadtatása a jelentõsebb vállalatok vezetõinél?

Mely vállalatok gondolkoznak ebben a lehetõségben és miért?

Mi az oka annak, hogy elzárkóznak a többiek?

Tervezem olyan vállalatokkal felvenni a kapcsolatot, amelyek Internetet szolgáltatnak. Meg szeretném vizsgálni, hogy ezen vállalatok milyen lehetõségeket biztosítanak a hozzájuk forduló kérésekre? Van-e ezen vállalatoknál kidolgozott stratégia az ilyen jellegû fejlesztésekre?

Az Internet mennyiben változtatja meg a klasszikus marketingfelfogást, módszereket? Milyen más, új képességekkel kel felvértezniük magukat a jövendõ marketingszakembereknek, hogy versenyképesek legyenek ez új média kihívásában?

Milyen lehetõségek vannak az Internet marketing hatékonyságának mérésére, értékelésére? Mennyiben kell vagy nem kell megváltoztatni a klasszikus piackutatási módszereket, hogy alkalmazni lehessen ezen az új szegmensen?

Az élelmiszeripari termelési folyamatokkal szemben mindig megfogalmazódtak bizonyos elvárások, minõségi követelmények.

Az utóbbi években egységes elvek alapján szabályozott, európai normáknak megfelelõ minõségbiztosítási rendszer kezd teret hódítani Magyarországon is.

Visszatérõ igény és figyelmeztetés volt a régi elõállítási módszer, a minõségi szint, a több generáció által kivívott hazai és nemzetközi ismertség megõrzése.

Munkám során szeretném bemutatni, hogy mennyire fontos szerepe van a piac minõségi igényének, hogyan változik a fogyasztói attitûd.

Célul tûztem ki az EU rendszeren belül meglévõ

• Eredetvédelem
• Hagyományos tulajdonság tanúsítása
• Euroterrois program

megvizsgálását.

Végig kísértem az új magyar rendszert megteremtõ rendeleteket és a hozzá kapcsolódó rendszereket.

Mai gyorsan változó világunkban nem az a fontos, hogy jelenleg mit tud az egyén vagy a szervezet, hanem az, hogy mennyire tud változni, fejlõdni. A rendszerváltással és a nemzetközi szervezetekhez történõ csatlakozással párhuzamosan paradigma váltásra van szükség a társadalom és a gazdaság minden szintjén.

A cégek, melyek foglalkozni kívánnak a meg növekedett verseny, a változó piaci helyzet kérdéseivel és változtatnának a mûködési rendszerükön szembe kerülnek a kérdéssel: hogyan kell véghez vinni a változtatásokat. Ezeknek a cégeknek a vezetése felismerte a versenyképesség új realitásaival való szembesülés szükségességét, hogy meg kell változtatniuk eddigi hierarchikus rendszerüket, vezetési stílusukat.

A kihívásokkal való szembenézés útja lehet a Teljes körû Minõségirányítás bevezetése. Mint minden változásban ezen az úton is a siker kulcsa az emberek, felelõsségeik, feladataik és a folyamatok összhangba hozása. Ez egy vállalati rendszeren belül elképzelhetetlen az emberi erõforrás menedzsment aktív közremûködése nélkül.

Munkámban bemutatom a Teljes körû Minõségirányítás jellemzõit, az emberi erõforrás menedzsment feladatait a TQM bevezetése során és mivel a folyamatban a legnagyobb felelõsség a felsõ vezetésre hárul az Amerikában kifejlesztett TQMRI kérdõíve segítségével felmérem a Herbária Rt. vezetõségének felkészültségét a változtatásra. A vezetõk és beosztottainak válaszait elemezve, az eredményeket értékelve javaslatokat teszek a folyamat segítésére.

A mai Magyarország a változások korszakát éli. Az egyre nagyobb piaci versenyben a gazdálkodó szervezetek vezetõinek feladata kibõvült.

Felvetõdik azonban az a kérdés, hogy " Mi volt a helyzet a vállalati személyzeti munka területén?" Hogyan lehet és kell ezen funkció korszerûsítését megvalósítani?

A gazdálkodó szervezetek vezetõinek fel kell ismerniük azt, hogy a vállalati személyzeti munka ismét reflektorfénybe kezd kerülni.

Az utóbbi idõszak változásai a korábbi évekre jellemzõ adminisztratív és politikai funkciót betöltõ területét egy igazi menedzseri tevékenységgé kezdi átalakítani. Ehhez elõször is meg kell fogalmazni a vállalati stratégiából adódó személyzeti követelményeket. Meg kell állapítani az általános és hosszabb távra érvényes célokat, meg kell találni a leghatékonyabb eszközrendszert.

Az emberi tényezõkkel való gazdálkodás azt jelenti, hogy fontos tõkének tekintik a vállalati munkaerõt, a vezetõk és a dolgozók közötti kapcsolatot.

Az új vezetési stílust alkalmazva folyamatosan törekedni kell a vállalati dolgozók fejlesztésére, befolyásolásuk növelésére, a munka tökéletesítésére.

A korszerû személyügyi tevékenység fontos új funkciója a VÁLLALATI KULTÚRA alakításában való közremûködés. Az új helyzethez való jobb alkalmazkodást biztosító vállalati kultúra, a másfajta értékrend, gondolkodásmód térnyerése révén jelenik meg.

Dolgozatom megírásához szükséges támogatást a MOL RT. Humánpolitikai osztálya biztosítja.