Magyar Internetes Agrárinformatikai Újság No 3HU ISSN 1419-1652

<SZÖVEGES NAVIGÁCIÓ> <NAVIGATION WITHOUT GRAPHICS>

<IMPRESSZUM> <AKTUÁLIS> <ARCHÍVUM> <HAZAI TÉMÁK>
<NEMZETKÖZI ROVAT> <SZOLGÁLTATÁSOK>

GATE GTK. V. szekció

PÉNZÜGY-SZÁMVITELI, VÁLLALATGAZDASÁGTANI SZEKCIÓ

GÖDÖLLÕ, 1998. NOVEMBER 25.


BANKKÁRTYA-FORGALOM ELEMZÉSE AZ ÁÉB Rt.-NÉL

Analysis of credit card traffic in GBT Co. Ltd.

Szerzõ:

ANDROVICS BRIGITTA, GTK IV. évfolyam

Témavezetõ:

Arutyunjan Alex

 

tanszéki mérnök, GATE Üzemtani tanszék

 

Kovács Ferenc

 

Általános Értékforgalmi Bank Rt.

A kártya üzletág Magyarországon szinte minden bank számára az üzletpolitika kiemelt részét képezi, hiszen ez az üzletág a bankok szempontjából igen jövedelmezõ. A kártyahasználatot ezért minél nagyobb körben érdemes elterjeszteni. Ennek érdekében a kártyát használó ügyfelek számára elõnyöket kell biztosítani, jó kártya konstrukciókat kell kidolgozni, és a használat feltételeit is meg kell teremteni.

A magyar pénzügyi piac bankkártyákkal való ellátottsága emelkedik, a versenytársak felzárkózásával a kártya elõtt álló probléma a más kártyákkal rendelkezõk elérése.

A kártya elõtt álló potenciál oly hatalmas, hogy még a világ pénzügyi szempontból legfejlettebb régióiban is növekedést mutat. A fejletlenebb országokban - így Magyarországon is - a növekedés robbanásszerû.

Ez nem véletlen, hiszen a termék (a kártya különbözõ típusai) az általa termelt közvetlen bevételek - csatlakozási, illetve éves díjak, különféle fix, illetve tranzakciós-arányos költségek, kereskedõi jutalékok mellett jelentõs közvetett hozamokat is jelent a kibocsátó, illetve elfogadó bankoknak.

Gyakorlati elemzéseim során egy Magyarországon erõs, 100%-s külföldi (orosz) tulajdonban lévõ pénzintézetet választottam: Általános Értékforgalmi Bank Rt. Bemutatom a bankkártya-forgalmának és ahhoz fûzõdõ költségek alakulását. Továbbá kísérletet teszek ezen ágazat mûködésének optimalizálására.

Az oldal tetejére  Névsorhoz

KÖZRAKTÁRAK MÛKÖDÉSE
SZEREPÜK A VÁLLALAT KÉSZLETGAZDÁLKODÁSÁBAN ÉS SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSUK RENDSZERE

Functions of the warehouse in the reserve economy and it¢ s clearing system of accounts.

Szerzõ:

Halmosi Tímea, GTK, V.

Témavezetõ:

Vajna Istvánné Tangl Anita

 

egyetemi tanársegéd, GATE, Pénzügyi és Számviteli Tanszék

Az országgyûlés megalkotta a közraktárakról szóló 1996. évi XLVIII. törvényt. Erre azért volt szükség, mert az 1875. évi XXXVII. tcz. - Kereskedelmi törvény - VI. címe csak az alapelveket szabályozta. Több olyan kérdésre nem adott választ, amelyek miatt az újraszabályozás a jelenlegi gazdasági viszonyok között elkerülhetetlenné vált.

Ez azért volt egyre sürgetõbb kérdés, mert a közraktározás intézménye után az elmúlt néhány évben fokozott érdeklõdés mutatkozott. Ennek oka, hogy a gazdaság problémája a termelõk oldaláról a hitelhiány, a hitelezõk oldaláról pedig az, hogy követeléseik biztosítékai nem megfelelõek. A szóban forgó finanszírozási konstrukció azonban, mint a rövid lejáratú forgóeszköz hitelezés egyik eszköze, mindkettõ problémára megoldást adhat.

Mindezek miatt szükséges, hogy minél többen, pontosabban tudják alkalmazni, megértsék mûködését a termelõk, pénzintézetek, biztosítók, gazdálkodó szervezetek egyaránt.

Mûködésével kapcsolatban a legfontosabb kérdések:

Ahhoz, hogy megértsük milyen lehetõségek rejlenek a közraktározásban fontos tudni, hogy konkrétan mit nyújt:

Az oldal tetejére  Névsorhoz

AZ FVM TULAJDONOSI FELÜGYELETE ALÁ TARTOZÓ GYÜMÖLCS- ÉS DÍSZNÖVÉNYTERMESZTÉSI KUTATÓ- FEJLESZTÕ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK 1997. ÉVI GAZDÁLKODÁSÁNAK ELEMZÉSE

The analysis of economy of bruits and ornamental plants breeding researching and improving economic companies of FVM in 1997.

Szerzõ:

Kerekes Margit, GTK. IV.

Témavezetõ:

Kimmel István

 

fõtanácsos, FVM

 

Véghné Bálint Katalin

 

egyetemi adjunktus, GATE GTK Számviteli- és Pénzügyi Tanszék

A dolgozat elkészítésekor az FVM tulajdonosi felügyelete alá tartozó gyümölcs- és dísznövénytermesztési kutató- fejlesztõ gazdasági társaságok 1997. évi gazdálkodásának elemzését, valamint ezen gazdasági társaságok vagyoni-, jövedelmi-, és pénzügyi helyzetének bemutatását tûztem ki célul.

Munkám elkészítéséhez nagy segítséget kaptam az FVM Vagyonkezelési és Tulajdonosi Önálló Osztályon eltöltött három hetes nyári gyakorlat során. A publikációm elkészítésének ideje alatt betekintést nyertem az osztály belsõ okmányaiba, a társaságokat személyesen is meglátogattam, s ott a vezetõkkel való személyes találkozás során gyûjtött információkat lehetõségem nyílt felhasználni.

Dolgozatom elsõ részében az FVM tevékenységét tükrözõ vagyonkezelési és privatizációs feladatok végrehajtását, a társasági vagyon és az 1997. évi gazdálkodás alakulását mutattam be a gyümölcs- és dísznövénytermesztési kutató- fejlesztõ gazdasági társaságok nyomán, s mellékeltem a mérleg eszköz- forrás, valamint eredményösszesítõit. Ennek folytatásaként a dolgozat második felében a társaságok vagyoni-, jövedelmi-, és pénzügyi helyzetét igyekeztem bemutatni.

A téma feldolgozása során arra a következtetésre jutottam, hogy a társaságok tevékenységének középpontjában a kutatás- fejlesztés áll, amelynek célja, hogy tudományosan megalapozza és elõkészítse azokat a fejlesztéseket és tennivalókat, amelyek elvezetnek a Nyugat- Európához történõ felzárkózáshoz. A piaci stratégia alapkoncepciója állami-, vállalati megbízások és megrendelések alapján, de döntõen olyan kutatási- fejlesztési eredmények létrehozása, melyek a gyakorlat számára eladhatók és azok eredménye a felhasználóval megosztható. Az így létrejövõ árbevétel fedezze a folyó kiadásokat, de eredménye alapot nyújtson a közép- és hosszú távú alapozó vagy alapozó jellegû kutatások részleges fedezetére is.

Az oldal tetejére  Névsorhoz

A Józsefmajori kísérleti- és Tangazdaság növénytermesztési ágazatainak összehasonlító értékelése

Comparative analysis of crop producing branch at Józsefmajor
Experimental Farm

Szerzõ:

DÉVÉNYI KRISZTINA GTK IV.

Konzulens:

Dr. Takácsné Dr. György Katalin

 

egyetemi docens, GATE Üzemtani Tanszék

 

Kovács Attila

 

egyetemi tanársegéd, GATE Üzemtani Tanszék

Magyarország birtokszerkezete az 1991-ben megkezdett kárpótlás révén igen nagy változáson ment keresztül. Míg a rendszerváltás elõtt a nagyüzemi birtokméret volt jellemzõ, a renszerváltást követõen felaprózódást figyelhetünk meg. Több vizsgálat szerint, a teremelési szerkezet függvényében - intenzív kultúrák esetén - az egy család megélhetéséhez szükséges minimális birtokméret kb. 30-70 hektár. Ilyen méretû földterülettel a tulajdonosoknak mindössze 1 %-a rendelkezik.

A Gödöllõi Agrárdudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi kara már 1989-ben felvetette az ötletet egy tangazdasg létesítésérõl, amely mintául szolgálhatna a - közepes méretû - családi gazdasgáoknak. A cél egy "a korszerû gazdasági elveknek megfelelõ méretû és szerkeztû, racionális családi gazdaság" létrehozása volt.

Dolgozatomban a tangazdasg növénytermesztési rendszerét kívánom bemutatni, összehasonlítva az ország más gazdaságaiban meglévõ szemléletmódokkal, és az általuk elért eredményekkel, az utolsó két év alapján.

Be kívánom mutatni, hogy a gazdaságban milyen szemléletmóddal és gazdálkodással tudják megvalósítani a termõhelyi adottságok, a rendelkezésre álló termelõeszközök (erõforrások), az üzemi méret, a tevékenységi körök és a szakmai tudás összehangolását a jövedelmezõség érdekében.

Az oldal tetejére  Névsorhoz

A KERESKEDELMI ÉS HITELBANK RT. SZERVEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK VÁLTOZÁSA ÉS ALKALMAZKODÁSA A VÁLTOZÓ PIACI KÖRNYEZETHEZ.

Changes in the hierarchical stucture of the Kereskedelmi és Hitelbank Rt. And its approximation to the varying market circumstances.

Szerzõ:

Horváth Zoltán, GTK. V.

Témavezetõ:

Dr. Takácsné dr. György Katalin

 

egyetemi docens, GATE GTK Vállalatgazdaságtan Tanszék

A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. A mûködését 1987. Január 1-én, a kétszintû bankrendszer keretében kezdte meg. A két szintû bankrendszer teremtésétõl azt is várták, hogy a kereskedelmi bankok majd üzletileg megalapozott hiteleket nyújtanak, rossz hiteleiktõl megszabadulnak, a pénzügyileg kilátástalan helyzetbe került vállalatok ellen csõdeljárást kezdeményeznek. Azonban rögtön induláskor számos és igen súlyos problémával kellett a banknak szembenézni, melyek összefoglalva a következõk:

Dolgozatomban elemzem a külsõ környezetet 1987-1997 között, melyben a K& H mûködött. Majd azt vizsgálom, hogy a nem üzleti alapon mûködõ MNB-bõl kivált bank hogyan alkalmazkodott a piaci körülményekhez, hogyan változott a szervezeti felépítése és így az irányítása, azért, hogy talpon tudjon maradni az egyre élesedõ banki versenyben. Mennyiben változtatták meg a a bank irányítását és mûködését az állami beavatkozások (hitelkonszolidáció, bankkonszolidáció, adóskonszolidáció), a privatizációra való felkészülés és a privatizáció. Különös figyelmet szentelek a marketingnek, mely a verseny erõsödésével került egyre inkább elõtérbe, és ma már alapvetõ szerepet tölt be a bank életében.

Dolgozatom megírása elõtt célul tûztem ki, hogy teljes képet adjak arról, hogyan gyõzte le a K& Ha súlyos nehézségeket, és a folyamatos változtatások után hogyan találták meg azt a szervezeti felépítést, irányítási formát, amellyel stabilan, a piaci igényeknek megfelelõen és nem utolsósorban eredményesen tudnak mûködni.

Az oldal tetejére  Névsorhoz

SZAKÉRTÕI RENDSZERREL FELTÖLTÖTT
Monte-Carlo-Módszerrel támogatott takarmányadag optimalizálás alkalmazásának lehetõségei a mezõgazdasági szaktanácsadásban

Expertsystem for Parametersetting and MCM for Optimizing of Fooderration in field of Extension Systems

A szerzõ neve:

Kese-Nemes Áron, GTK, Csíkszeredai képzés, V. évfolyam

Témavezetõ:

Dr. Pitlik László,

 

egyetemi adjunktus, GATE GTK. Gazdasági Informatika Tanszék

Dolgozatom mondanivalója három fõ fogalom köré csoportosul: szaktanácsadás, szakértõi rendszer, Monte-Carlo-Módszer. Ezen három fogalomkört egy esettanulmány alapján fogom vizsgálni, melynek témája egy szaktanácsadást és szaktanácsadót támogató szakértõi rendszerrel feltöltött - tejhasznú szarvasmarha takarmányadagot optimalizáló - Monte-Carlo-Módszer.

A dolgozat elsõ részében felvázolom Románia mezõgazdaságának alakulását az 1998-es változások után, különös figyelmet szentelve a kis és középgazdák helyzetére, azok információellátottságára majd ezt követõen - a magyarországi helyzettel párhuzamot vonva - bemutatom a kormányzati és az egyéb szférák szintjén Kovászna megyében mûködõ szaktanácsadó hálózatot. Szó kerül a továbbiakban a szaktanácsadót segítõ rendszerekrõl, ezek bevezetésének és mûködtetésének lehetõségeirõl, buktatóiról, s végül a szakértõi rendszerekrõl, ill. egy jellegzetesen számítógépes problémamegoldó módszerrõl a Monte-Carlo-ról. E két rendszer ötvözésébõl egy felhasználó-közeli (intelligensnek tûnõ) software-t kapunk, ahol a szakértõi rendszer tölti be az interface szerepét az MCM-t pedig nevezhetjük a "motor"-nak.

A dolgozat második részében egy - az elõzõekben vázolt - általam készített és még fejlesztés, bõvítés alatt álló rendszert mutatok be, amely egy gazdaság állatállományának - esõ fázisban a tejhasznú szarvasmarhák -takarmányadag-optimalizálását végzi. A továbbiakban bemutatom a konkrét alkalmazási lehetõségeket, a rendszer elfogadtatthatóságát, a felhasználók hozzáállását.

Befejezésül elemzem a rendszer fejlesztése során felmerült akadályokat és meg próbálok néhány fejlesztési irányt elõrevetíteni.

Az oldal tetejére  Névsorhoz

A MINÕSÉGBIZTOSÍTÁS, AZ INFORMATIKA ÉS A CONTROLLING KAPCSOLATÁNAK KOMPLEX ELEMZÉSE VÁLLALATGAZDASÁGTANI MEGKÖZELÍTÉSBÕL
HAJDÚ-BÉT RT. DEBRECEN

The complex analysis of the relation ship between the quality insurance, information system and controlling
HAJDÚ-BÉT LTD. DEBRECEN

Készítette:

Mikáczó Andrea GTK. V.

 

Nagy Andrea KatalinGTK. V.

Konzulens:

Dr. Takácsné dr. György Katalin

 

egyetemi docens, GATE GTK Üzemtani tanszék

Napjainkban egyre több vállalatnál ismerik fel a minõség fontosságát, ugyanis ez alapvetõ versenykövetelmény, illetve a vevõi elvárások legmegfelelõbb kielégítésének egyik elengedhetetlen eszköze.

A vállalati stratégiát a minõségi szemlélet mellett elkötelezetten kell kialakítani. Ennek része a minõségbiztosítási rendszerek valamelyikének bevezetése. Ezen rendszerek, mint az ISO 9000, illetve a HACCP hasznos segítséget nyújtanak abban, hogy egy üzem tevékenységét dokumentálják és az elõírt követelményeket helyesen alkalmazzák a gyakorlatban.

Amióta a számítástechnika egyre nagyobb teret hódít, természetes igény merült fel a papírok kiváltására a számítógép felhasználásával. A vezetés feladata annak felismerése és elfogadása, hogy a számítógéppel támogatott minõségügyi rendszerek a papírok kiváltásán túl egy hatékonyabb mûködést is lehetõvé tesznek.

A controlling olyan funkciókat átfogó irányítási eszköz, amelynek feladata a tervezés, az ellenõrzés és az információellátás összehangolása. A controlling tehát a vezetés egyik támasza: lehetõvé teszi a vezetõ számára, hogy célra orientáltan a környezeti változásokhoz igazodva irányítsa a vállalatot, és a koordinációs feladatait az operatív rendszer követelményeinek megfelelõen lássa el.

A hatékonyabb vállalatvezetés érdekében indokolttá válik egy Integrált Vállalatirányítási Rendszer kiépítése, mely által lehetõség nyílik a gyors és megalapozott gazdasági döntésre.

Ezen körülmények ismeretében tûztük célul e téma átfogó feldolgozását. Reméljük e dolgozat által sikerül rávilágítanunk hétköznapjaink legfontosabb problémaira, feladataira s ezáltal felhívni a figyelmet a téma aktualitására.

Az oldal tetejére  Névsorhoz

PIACI KOCKÁZAT ALAPÚ TÕKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁS A HITELINTÉZETEKNÉL ÉS BEFEKTETÉSI VÁLLALTOKNÁL

Market risk capital requirment for the credit institutions and investment firms

Szerzõ:

PETKY TAMÁS, GTK IV

Témavezetõ:

Seregdi László

 

Fõosztályvezetõ helyettes, Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet

Az Európai Unióban 1993. Május 15-én fogadták el a befektetési szolgáltatások végzéséhez kapcsolódó, az unión belüli egységes tõkeszükségleti követelményeket meghatározó direktívákat. E irányelv a magyar jogrendszerbe ültetésének szándéka egybeesik az univerzális bankrendszer hazai kialakítására irányuló kormányzati akarattal.

Az uniós direktívák elsõsorban szemléleti változást jelent a tõkekövetelmények szabályozásában. Eddig a tõkekövetelmények kizárólag hitelezési kockázatra épültek. Napjainkra viszont a pénz- és tõkepiacon lényeges változások mentek végbe, a bankok tevékenységében és jövedelemszerzésében a különbözõ származékos ügyletek részaránya megnõtt. E változás hatására elõtérbe került a piaci kockázat alapú tõkekövetelmény meghatározás. A direktíva átvétele Magyarországon számos jogszabály megváltoztatására, illetve újak megalkotása válik szükségessé.

Az oldal tetejére  Névsorhoz

DOC version

Az utolsó módosítás: 2005.05.29.
© miau