Magyar Internetes Agrárinformatikai Újság No 3 | HU ISSN 1419-1652 |
<SZÖVEGES NAVIGÁCIÓ> <NAVIGATION WITHOUT GRAPHICS> <IMPRESSZUM> <AKTUÁLIS> <ARCHÍVUM> <HAZAI TÉMÁK> <NEMZETKÖZI ROVAT> <SZOLGÁLTATÁSOK> | ![]() |
GATE GTK. V. szekció
PÉNZÜGY-SZÁMVITELI, VÁLLALATGAZDASÁGTANI SZEKCIÓ
GÖDÖLLÕ, 1998. NOVEMBER 25.
Analysis of credit card traffic in GBT Co. Ltd. |
|
Szerzõ: |
ANDROVICS BRIGITTA , GTK IV. évfolyam |
Témavezetõ: |
Arutyunjan Alex |
|
tanszéki mérnök, GATE Üzemtani tanszék |
|
Kovács Ferenc |
|
Általános Értékforgalmi Bank Rt. |
A kártya üzletág Magyarországon szinte minden bank számára az üzletpolitika kiemelt részét képezi, hiszen ez az üzletág a bankok szempontjából igen jövedelmezõ. A kártyahasználatot ezért minél nagyobb körben érdemes elterjeszteni. Ennek érdekében a kártyát használó ügyfelek számára elõnyöket kell biztosítani, jó kártya konstrukciókat kell kidolgozni, és a használat feltételeit is meg kell teremteni.
A magyar pénzügyi piac bankkártyákkal való ellátottsága emelkedik, a versenytársak felzárkózásával a kártya elõtt álló probléma a más kártyákkal rendelkezõk elérése.
A kártya elõtt álló potenciál oly hatalmas, hogy még a világ pénzügyi szempontból legfejlettebb régióiban is növekedést mutat. A fejletlenebb országokban - így Magyarországon is - a növekedés robbanásszerû.
Ez nem véletlen, hiszen a termék (a kártya különbözõ típusai) az általa termelt közvetlen bevételek - csatlakozási, illetve éves díjak, különféle fix, illetve tranzakciós-arányos költségek, kereskedõi jutalékok mellett jelentõs közvetett hozamokat is jelent a kibocsátó, illetve elfogadó bankoknak.
Gyakorlati elemzéseim során egy Magyarországon erõs, 100%-s külföldi (orosz) tulajdonban lévõ pénzintézetet választottam: Általános Értékforgalmi Bank Rt. Bemutatom a bankkártya-forgalmának és ahhoz fûzõdõ költségek alakulását. Továbbá kísérletet teszek ezen ágazat mûködésének optimalizálására.
Az oldal tetejére Névsorhoz
KÖZRAKTÁRAK MÛKÖDÉSE |
|
Functions of the warehouse in the reserve economy and it ¢ s clearing system of accounts. |
|
Szerzõ: |
Halmosi Tímea , GTK, V. |
Témavezetõ: |
Vajna Istvánné Tangl Anita |
egyetemi tanársegéd, GATE, Pénzügyi és Számviteli Tanszék |
Az országgyûlés megalkotta a közraktárakról szóló 1996. évi XLVIII. törvényt. Erre azért volt szükség, mert az 1875. évi XXXVII. tcz. - Kereskedelmi törvény - VI. címe csak az alapelveket szabályozta. Több olyan kérdésre nem adott választ, amelyek miatt az újraszabályozás a jelenlegi gazdasági viszonyok között elkerülhetetlenné vált.
Ez azért volt egyre sürgetõbb kérdés, mert a közraktározás intézménye után az elmúlt néhány évben fokozott érdeklõdés mutatkozott. Ennek oka, hogy a gazdaság problémája a termelõk oldaláról a hitelhiány, a hitelezõk oldaláról pedig az, hogy követeléseik biztosítékai nem megfelelõek. A szóban forgó finanszírozási konstrukció azonban, mint a rövid lejáratú forgóeszköz hitelezés egyik eszköze, mindkettõ problémára megoldást adhat.
Mindezek miatt szükséges, hogy minél többen, pontosabban tudják alkalmazni, megértsék mûködését a termelõk, pénzintézetek, biztosítók, gazdálkodó szervezetek egyaránt.
Mûködésével kapcsolatban a legfontosabb kérdések:
Ahhoz, hogy megértsük milyen lehetõségek rejlenek a közraktározásban fontos tudni, hogy konkrétan mit nyújt:
The analysis of economy of bruits and ornamental plants breeding researching and improving economic companies of FVM in 1997. |
|
Szerzõ: |
Kerekes Margit , GTK. IV. |
Témavezetõ: |
Kimmel István |
fõtanácsos, FVM |
|
Véghné Bálint Katalin |
|
egyetemi adjunktus, GATE GTK Számviteli- és Pénzügyi Tanszék |
A dolgozat elkészítésekor az FVM tulajdonosi felügyelete alá tartozó gyümölcs- és dísznövénytermesztési kutató- fejlesztõ gazdasági társaságok 1997. évi gazdálkodásának elemzését, valamint ezen gazdasági társaságok vagyoni-, jövedelmi-, és pénzügyi helyzetének bemutatását tûztem ki célul.
Munkám elkészítéséhez nagy segítséget kaptam az FVM Vagyonkezelési és Tulajdonosi Önálló Osztályon eltöltött három hetes nyári gyakorlat során. A publikációm elkészítésének ideje alatt betekintést nyertem az osztály belsõ okmányaiba, a társaságokat személyesen is meglátogattam, s ott a vezetõkkel való személyes találkozás során gyûjtött információkat lehetõségem nyílt felhasználni.
Dolgozatom elsõ részében az FVM tevékenységét tükrözõ vagyonkezelési és privatizációs feladatok végrehajtását, a társasági vagyon és az 1997. évi gazdálkodás alakulását mutattam be a gyümölcs- és dísznövénytermesztési kutató- fejlesztõ gazdasági társaságok nyomán, s mellékeltem a mérleg eszköz- forrás, valamint eredményösszesítõit. Ennek folytatásaként a dolgozat második felében a társaságok vagyoni-, jövedelmi-, és pénzügyi helyzetét igyekeztem bemutatni.
A téma feldolgozása során arra a következtetésre jutottam, hogy a társaságok tevékenységének középpontjában a kutatás- fejlesztés áll, amelynek célja, hogy tudományosan megalapozza és elõkészítse azokat a fejlesztéseket és tennivalókat, amelyek elvezetnek a Nyugat- Európához történõ felzárkózáshoz. A piaci stratégia alapkoncepciója állami-, vállalati megbízások és megrendelések alapján, de döntõen olyan kutatási- fejlesztési eredmények létrehozása, melyek a gyakorlat számára eladhatók és azok eredménye a felhasználóval megosztható. Az így létrejövõ árbevétel fedezze a folyó kiadásokat, de eredménye alapot nyújtson a közép- és hosszú távú alapozó vagy alapozó jellegû kutatások részleges fedezetére is.
Az oldal tetejére Névsorhoz
A Józsefmajori kísérleti- és Tangazdaság növénytermesztési ágazatainak összehasonlító értékelése |
|
Comparative analysis of crop producing branch at Józsefmajor |
|
Szerzõ: |
DÉVÉNYI KRISZTINA GTK IV. |
Konzulens: |
Dr. Takácsné Dr. György Katalin |
egyetemi docens, GATE Üzemtani Tanszék |
|
Kovács Attila |
|
egyetemi tanársegéd, GATE Üzemtani Tanszék |
Magyarország birtokszerkezete az 1991-ben megkezdett kárpótlás révén igen nagy változáson ment keresztül. Míg a rendszerváltás elõtt a nagyüzemi birtokméret volt jellemzõ, a renszerváltást követõen felaprózódást figyelhetünk meg. Több vizsgálat szerint, a teremelési szerkezet függvényében - intenzív kultúrák esetén - az egy család megélhetéséhez szükséges minimális birtokméret kb. 30-70 hektár. Ilyen méretû földterülettel a tulajdonosoknak mindössze 1 %-a rendelkezik.
A Gödöllõi Agrárdudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi kara már 1989-ben felvetette az ötletet egy tangazdasg létesítésérõl, amely mintául szolgálhatna a - közepes méretû - családi gazdasgáoknak. A cél egy "a korszerû gazdasági elveknek megfelelõ méretû és szerkeztû, racionális családi gazdaság" létrehozása volt.
Dolgozatomban a tangazdasg növénytermesztési rendszerét kívánom bemutatni, összehasonlítva az ország más gazdaságaiban meglévõ szemléletmódokkal, és az általuk elért eredményekkel, az utolsó két év alapján.
Be kívánom mutatni, hogy a gazdaságban milyen szemléletmóddal és gazdálkodással tudják megvalósítani a termõhelyi adottságok, a rendelkezésre álló termelõeszközök (erõforrások), az üzemi méret, a tevékenységi körök és a szakmai tudás összehangolását a jövedelmezõség érdekében.
Az oldal tetejére Névsorhoz
Changes in the hierarchical stucture of the Kereskedelmi és Hitelbank Rt. And its approximation to the varying market circumstances. |
|
Szerzõ: |
Horváth Zoltán, GTK. V. |
Témavezetõ: |
Dr. Takácsné dr. György Katalin |
egyetemi docens, GATE GTK Vállalatgazdaságtan Tanszék |
A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. A mûködését 1987. Január 1-én, a kétszintû bankrendszer keretében kezdte meg. A két szintû bankrendszer teremtésétõl azt is várták, hogy a kereskedelmi bankok majd üzletileg megalapozott hiteleket nyújtanak, rossz hiteleiktõl megszabadulnak, a pénzügyileg kilátástalan helyzetbe került vállalatok ellen csõdeljárást kezdeményeznek. Azonban rögtön induláskor számos és igen súlyos problémával kellett a banknak szembenézni, melyek összefoglalva a következõk:
Dolgozatomban elemzem a külsõ környezetet 1987-1997 között, melyben a K& H mûködött. Majd azt vizsgálom, hogy a nem üzleti alapon mûködõ MNB-bõl kivált bank hogyan alkalmazkodott a piaci körülményekhez, hogyan változott a szervezeti felépítése és így az irányítása, azért, hogy talpon tudjon maradni az egyre élesedõ banki versenyben. Mennyiben változtatták meg a a bank irányítását és mûködését az állami beavatkozások (hitelkonszolidáció, bankkonszolidáció, adóskonszolidáció), a privatizációra való felkészülés és a privatizáció. Különös figyelmet szentelek a marketingnek, mely a verseny erõsödésével került egyre inkább elõtérbe, és ma már alapvetõ szerepet tölt be a bank életében.
Dolgozatom megírása elõtt célul tûztem ki, hogy teljes képet adjak arról, hogyan gyõzte le a K& Ha súlyos nehézségeket, és a folyamatos változtatások után hogyan találták meg azt a szervezeti felépítést, irányítási formát, amellyel stabilan, a piaci igényeknek megfelelõen és nem utolsósorban eredményesen tudnak mûködni.
Az oldal tetejére Névsorhoz
Expertsystem for Parametersetting and MCM for Optimizing of Fooderration in field of Extension Systems |
|
A szerzõ neve: |
Kese-Nemes Áron , GTK, Csíkszeredai képzés, V. évfolyam |
Témavezetõ: |
Dr. Pitlik László, |
egyetemi adjunktus, GATE GTK. Gazdasági Informatika Tanszék |
Dolgozatom mondanivalója három fõ fogalom köré csoportosul: szaktanácsadás, szakértõi rendszer, Monte-Carlo-Módszer. Ezen három fogalomkört egy esettanulmány alapján fogom vizsgálni, melynek témája egy szaktanácsadást és szaktanácsadót támogató szakértõi rendszerrel feltöltött - tejhasznú szarvasmarha takarmányadagot optimalizáló - Monte-Carlo-Módszer.
A dolgozat elsõ részében felvázolom Románia mezõgazdaságának alakulását az 1998-es változások után, különös figyelmet szentelve a kis és középgazdák helyzetére, azok információellátottságára majd ezt követõen - a magyarországi helyzettel párhuzamot vonva - bemutatom a kormányzati és az egyéb szférák szintjén Kovászna megyében mûködõ szaktanácsadó hálózatot. Szó kerül a továbbiakban a szaktanácsadót segítõ rendszerekrõl, ezek bevezetésének és mûködtetésének lehetõségeirõl, buktatóiról, s végül a szakértõi rendszerekrõl, ill. egy jellegzetesen számítógépes problémamegoldó módszerrõl a Monte-Carlo-ról. E két rendszer ötvözésébõl egy felhasználó-közeli (intelligensnek tûnõ) software-t kapunk, ahol a szakértõi rendszer tölti be az interface szerepét az MCM-t pedig nevezhetjük a "motor"-nak.
A dolgozat második részében egy - az elõzõekben vázolt - általam készített és még fejlesztés, bõvítés alatt álló rendszert mutatok be, amely egy gazdaság állatállományának - esõ fázisban a tejhasznú szarvasmarhák -takarmányadag-optimalizálását végzi. A továbbiakban bemutatom a konkrét alkalmazási lehetõségeket, a rendszer elfogadtatthatóságát, a felhasználók hozzáállását.
Befejezésül elemzem a rendszer fejlesztése során felmerült akadályokat és meg próbálok néhány fejlesztési irányt elõrevetíteni.
Az oldal tetejére Névsorhoz
The complex analysis of the relation ship between the quality insurance, information system and controlling |
|
Készítette: |
Mikáczó Andrea GTK. V. |
Nagy Andrea Katalin GTK. V. |
|
Konzulens: |
Dr. Takácsné dr. György Katalin |
egyetemi docens, GATE GTK Üzemtani tanszék |
Napjainkban egyre több vállalatnál ismerik fel a minõség fontosságát, ugyanis ez alapvetõ versenykövetelmény, illetve a vevõi elvárások legmegfelelõbb kielégítésének egyik elengedhetetlen eszköze.
A vállalati stratégiát a minõségi szemlélet mellett elkötelezetten kell kialakítani. Ennek része a minõségbiztosítási rendszerek valamelyikének bevezetése. Ezen rendszerek, mint az ISO 9000, illetve a HACCP hasznos segítséget nyújtanak abban, hogy egy üzem tevékenységét dokumentálják és az elõírt követelményeket helyesen alkalmazzák a gyakorlatban.
Amióta a számítástechnika egyre nagyobb teret hódít, természetes igény merült fel a papírok kiváltására a számítógép felhasználásával. A vezetés feladata annak felismerése és elfogadása, hogy a számítógéppel támogatott minõségügyi rendszerek a papírok kiváltásán túl egy hatékonyabb mûködést is lehetõvé tesznek.
A controlling olyan funkciókat átfogó irányítási eszköz, amelynek feladata a tervezés, az ellenõrzés és az információellátás összehangolása. A controlling tehát a vezetés egyik támasza: lehetõvé teszi a vezetõ számára, hogy célra orientáltan a környezeti változásokhoz igazodva irányítsa a vállalatot, és a koordinációs feladatait az operatív rendszer követelményeinek megfelelõen lássa el.
A hatékonyabb vállalatvezetés érdekében indokolttá válik egy Integrált Vállalatirányítási Rendszer kiépítése, mely által lehetõség nyílik a gyors és megalapozott gazdasági döntésre.
Ezen körülmények ismeretében tûztük célul e téma átfogó feldolgozását. Reméljük e dolgozat által sikerül rávilágítanunk hétköznapjaink legfontosabb problémaira, feladataira s ezáltal felhívni a figyelmet a téma aktualitására.
Az oldal tetejére Névsorhoz
PIACI KOCKÁZAT ALAPÚ TÕKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁS A HITELINTÉZETEKNÉL ÉS BEFEKTETÉSI VÁLLALTOKNÁL |
|
Market risk capital requirment for the credit institutions and investment firms |
|
Szerzõ: |
PETKY TAMÁS, GTK IV |
Témavezetõ: |
Seregdi László |
Fõosztályvezetõ helyettes, Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet |
Az Európai Unióban 1993. Május 15-én fogadták el a befektetési szolgáltatások végzéséhez kapcsolódó, az unión belüli egységes tõkeszükségleti követelményeket meghatározó direktívákat. E irányelv a magyar jogrendszerbe ültetésének szándéka egybeesik az univerzális bankrendszer hazai kialakítására irányuló kormányzati akarattal.
Az uniós direktívák elsõsorban szemléleti változást jelent a tõkekövetelmények szabályozásában. Eddig a tõkekövetelmények kizárólag hitelezési kockázatra épültek. Napjainkra viszont a pénz- és tõkepiacon lényeges változások mentek végbe, a bankok tevékenységében és jövedelemszerzésében a különbözõ származékos ügyletek részaránya megnõtt. E változás hatására elõtérbe került a piaci kockázat alapú tõkekövetelmény meghatározás. A direktíva átvétele Magyarországon számos jogszabály megváltoztatására, illetve újak megalkotása válik szükségessé.
Az oldal tetejére Névsorhoz
Az utolsó módosítás: 2005.05.29.
© miau