1913-ban a Kongresszus
kiadta a bejövõ adókról szóló 16-os
számú módosítást. Még ugyanebben
az évben a Kongresszus létrehozta a Központi Jegybankot
( Federal Reserved Bank; rövidítése FED ). Nyolc család
vásárolta meg
a részvényeket ( a Rothchildok Európából,
a Lazardok Párizsból, az Israel Moses Seif család
Olaszországból, a Warburgok Németországból
valamint a Lehmans, Kuhn-Loebs, Goldman-Sacks és Rockefeller családok
New York-ból ). Összeségében a Központi
Jegybank 76%-a külföldi tulajdonban volt.
1933-ban felállították
az aranyrendszert, 1963-ban pedig az ezüstrendszert. Ennek eredményeként
mára független bankárok csoportja irányítja
a pénznyomtatást az Egyesült Államokban.
A nyolc tulajdonos család az amerikai adófizetõ
polgárokat 2.5 cent fizetésére kötelezte minden
egyes bankjegy után ( 1$, 5$, 10$, 20$, 50$ 100$ -os címletekre
gondoljunk ). Ezek után a tulajdonosok a kinyomtatott bankjegyeket
az amerikai polgárok számára elérhetõvé
tették - jelentõs kamatok fejében. 1989-re az amerikai
emberek adóssága a Központi Jegybank ( FED ) felé
meghaladta a 3 trillió dollárt. Ha egy személy minden
egyes másodpercben egy ezerdolláros bankjegyet számolna
le, akkor is 399 évig tartana amíg elérné a
3,000,000,000,000.-ót. A nemzeti adósság 3 trillió
dollárának óránkénti kamata 29
ezer dollár.
Az 1920-as évek folyamán a Központi Jegybank ( FED ) kölcsönt helyezett ki az Egyesült Államok Polgárainak és a Részvénypiac számára. Ez jóléti idõszakot biztosított az amerikai emberek számára, az idõszakot " Üvöltõ '20-as " éveknek is hívták. Aztán 1928-ban a "nyolc család" kivette pénzét a Részvénypiacból mely lépés jelentõsen megnehezítette az emberek pénzhezjutását. Ez egy gazdasági hanyatló idõszakhoz vezetett, ami miatt az emberek eladták részvényeiket, hogy a túléléshez pénzhez jussanak. A Részvénypiac közel volt az összeomláshoz. A " Nagy Hanyatlás " következett. A következõkben a " nyolc család " visszavonult a Részvénypiacra és vállalatokat vásárolt fel a dollár lecsökkent értékén. Az elsõ súlyos összeomlás óta a Központi Jegybank ( FED ) 7 alkalommal manipulálta profitját inflációval, vagy deflációval: ( 1932, 1937, 1957, 1966, 1970, 1976, 1982 ), sõt manapság is gazdasági hanyatlás figyelhetõ meg. Ahogy gazdagodik, erõsödik a Központi Jegybank ( a " nyolc család " ), úgy mennek tönkre az amerikai emberek.
A szabad vállalatok
tették Amerikát naggyá. Ezt azonban ne téveszd
össze a " Kapitalizmussal ". A "nyolc család "
és mások a szuper-elitt rétegbõl, az összes
tõkéjükkel együtt, nem kedvelik a szabad vállalatokat.
Ezek a vállalatok függetlenek a Központi Jegybanktól
és önmagukat irányítják abban, amiben
csak tudják, valamint nem szeretik a versenyt. A befizetett adó
az amerikai embereket rákényszerití, hogy kis üzleteket
tudjanak csak fenntartani, hogy sose legyenek képesek versenyezni
velük.
Mára elmondható,
hogy a lakosság 1%-a irányítja a lakosság 90%-át.
VAN KIÚT?
A lakosság vissza
tudná nyerni a felügyeletet a pénznyomtatás ipara
felett. A 31-es cikkely szerint
( "Központi Jegybanki
Cselekmények" ) a Kongresszus lehetõvé teszi a Központi
Jegybank különleges szerepének megvonását.
Az Egyesült Államok Kormányának is jogában
állna a pénznyomtatás.
Annyi bankjegyre van
szükség, amennyiért fogyasztói javakat és
szolgáltatásokat fogyasztunk.
A Kormány kölcsönbe
adhatná a bankjegyeit az Államoknak, valamint a polgároknak
4%-os kamatra, elkerülve ezzel a Központi Jegybank uzsorakamatát.
A hihetetlen hatalommal és befolyással bíró
" Amerikát uraló 1 százalék " azonban sohasem
fogja engedni, hogy mindez megtörténjék.
VÉDD magad, ahogy
Õk teszik, irányítsd az életedet és
vagyontárgyaidat és érezz felelõsséget
a saját önállóságodért, védelmedért
és sikeredért!
/ The Brief History of the Federal Reserve nyomán. http://www.gpmt.com/fed.htm /