74.1 A vásárolt ráfordítások minden, az egy ország egy üzem elvnek megfelelõ árut és szolgáltatást felölelnek (a felhalmozás kivételével), melyek a termelés, ill. más javak elõállítása érdekében felhasználásra kerülnek. Az egyes ráfordítások szerinti részletes felbontásban jól látszik, mely tevékenységi körökkel áll a mezõgazdasági termelés kapcsolatban a ráfordítás oldalon, s egyben jelzik a mezõgazdasági termelés intenzitását is.

Amennyiben a vásárolt ráfordítások hazai termékek, úgy a termelésükrõl rendelkezésre álló adatoknak és a felhasználásról szóló statisztikáknak meg kell felelniük egymásnak (vö. 16.1).

74.2. Vásárolt ráfordításként mutatandók ki olyan kiadások is, melyek ugyan munkavállalóknak kerülnek kifizetésre, de a munkaadó érdekében merülnek fel (pl. kártalanítás, utazási támogatás, költözési támogatás, kiszállási díjak, melyek a munkavállaló munkavégzésével kapcsolatban keletkeztek, vagyis az így fizetett összegek révén a munkavégzés elõsegíthetõ, ill. a munkavégzés csak ezáltal válik lehetõvé).

74.3. A vásárolt ráfordítások a 2. táblázatban, a MSZR esetében 10, az ESZR esetében 6 tételben kerülnek kimutatásra. Megjegyzendõ, hogy a ezekben a táblázatokban (ellentétben a NSZER input-output táblázataira vonatkozó szabályozással) azok a pozíciók, melyek árukra vonatkoznak, a beszerzési árba belefoglalt szállítási, kereskedelmi, biztosítási teljesítményeket is tartalmazzák. Az így leegyszerûsödõ végrehajtástól eltekintve további elõnynek számít, hogy minden egyes ráfordítási tétel esetén ismert a beszerzésekor felmerülõ teljes költség.

75. Vetõ- és szaporító anyagok

75.1. Itt könyvelendõk el a hazai és import vetõ- és szaporító anyagok, melyek a folyó termelés érdekében, ill. az ültetvények fenntartása (gyümölcs, szõlõ, karácsonyfa, erdõpótlás - vö. 92.3.2) érdekében kerültek felhasználásra. Nem itt, hanem a tevékenységi körön belüli felhasználáshoz könyvelendõk a más gazdálkodóktól közvetlenül átvett vetõ- és szaporító anyagok (vö. 65.1). Tehát az összes, a kereskedelmen keresztül beszerzett hazai vetõ- és szaporító anyag, mint vásárolt ráfordítás jelenik meg a kimutatásokban, (még akkor is, ha a kereskedelem semmiféle feldolgozást, átalakítást nem végzett rajtuk) .

75.2. Az új erdõk, ültetvények telepítésével kapcsolatos kérdésekrõl a 96.2 pont rendelkezik

76. Takarmányok

76.1. Ide könyvelendõ minden hazai és import takarmány, kivéve a közvetlenül más gazdálkodóktól átvett tételeket (vö. 75.1), függetlenül a feldolgozottság fokától.

76.2. A takarmányok elõkészítése és konzerválása érdekében felmerülõ költségeket tételesen (pl. energia, tartósítószer) ki kell mutatni. Tehát nem könyvelendõk el, mint összes költség. Amennyiben adott takarmányféleség esetén ennek nincs külön sor a 2. táblázatban fenntartva, úgy ezt az egyéb kategóriában kell feltüntetni.

77. Trágyák és talajjavító anyagok

77.1. Talajjavító anyagok pl. a mész, tõzeg, iszap, homok, szintetikus habanyagok.

78. Növényvédõ szerek

Ide sorolandók a szerves vagy szervetlen hatóanyagú gyomirtó, rovarölõ, gombaölõ szerek, ill. más hasonló célú anyagok pl. mérgezett csalik.

79. Állatgyógyászati készítmények

Ide csak olyan állatgyógyszerek sorolhatók, melyek az állatorvosi honoráriumoktól függetlenül kerülnek beszerzésre. Az állatorvos által a kezelés alatt közvetlenül beadott gyógyszerek a honoráriumokkal együtt könyvelendõk el (vö. 83).

80. Energia

Ide tartozik az elektromos áram, földgáz és minden egyéb szilárd, vagy folyékony tüzelõ és hajtóanyag. Megjegyzendõ, hogy csak a termelés érdekében felhasznált energiamennyiséget szabad itt elkönyvelni, a gazdálkodók privát fogyasztását nem.

81. Állatok

81.1. Mint ahogy ez a késõbbiekben még részletesebben kifejtésre kerül, ide csak azon állatok könyvelendõk, melyek külföldrõl származnak és nem képezik a felhalmozás részét (vö. 104).

Azon állatokat, melyek az import idõpontjában már felhalmozásnak számítanak, csak a 4. táblázatban kell feltüntetni (vö. 103).

81.2. A vetõ- és szaporító anyagokra és a takarmányokra vonatkozó szabályozással ellentétben a hazai kereskedelem bevonásával értékesített állatokat sem értékesítésként, sem vásárolt ráfordításként nem kell elkönyvelni. Ezen állatok értéke a MSZR-ben egyáltalán nem jelenik meg (vö. 16.1 és 101).

81.3. Csak a mezõgazdaságon belüli tranzakciók költségeit lehet a vásárolt ráfordításoknál, a szolgáltatások kategóriájában elkönyvelni (vö. 83), hasonlóan az országon belüli állatforgalom költségeihez, melyek a mezõgazdasági javak cseréje során felmerülõ (többnyire szállítási, állatorvosi, kereskedelmi) költségek között kerülnek könyvelésre.

81.4. Hasonlóképpen az importált, ill. a felhalmozáshoz sorolt állatokkal kapcsolatos, az árakban bele nem foglalt szállítási költségeket a szolgáltatásokhoz kell könyvelni.

82. Anyagok, szerszámok, karbantartás, javítás

Ide sorolandók:

• kisebb szerszámok, munkaruha, alkatrészek, kisebb értékû tartós (ár 1970-ben kisebb 100 RE), ill. normál kopást feltételezve 1 éven belül elhasználódó (vö. 92.1.1) anyagok
• a munkavállalónak (bér)kiegészítõ juttatásként vásárolt munkaruha, szerszám, anyag
• karbantartási, javítási munkák, anyagok, melyek az eszközök üzemképességének fenntartása érdekében merülnek fel (vö. 92.2.2)
• növénykultúrák védelmét szolgáló eszközök (kivéve növényvédõ szerek) pl. riasztók, jég- és fagyvédelmi technikák (vö. 78).

83. Szolgáltatások

Ide tartoznak az alábbi tételek:

• közvetlenül vagy egy szerzõdés részeként épületek üzemszerû használata fejében, kiszolgáló személyzet nélküli gépekért, eszközökért (vö. 10) fizetett bérleti díjak. Megjegyzendõ, hogy a személyzettel együtt igénybe vett gépek és eszközök nem a vásárolt ráfordításokhoz tartoznak, (noha az egyes gazdálkodók ezt esetleg így értelmezik), hanem a bérmunka/szolgáltatás mezõgazdasági termelõknél kategóriába (vö. 38.7.3.2).
• az alkalmazottak üzemmenettel összefüggõ orvosi kezelésének költségei
• állatorvosi honoráriumok, akkor is ide, s nem az állatgyógyászati készítmények közé könyvelendõk, ha a számlában bizonyos gyógyszerek is fel vannak tüntetve (vö. 79)
• szakértõi, jogtanácsosi, könyvelõi, adótanácsadói honoráriumok
• tudományos kutatási eredmények átvételének költségei, piackutatás, reklám
• szállítási, kereskedelmi és raktározási költségek. E pontba tartoznak a mezõgazdasági üzemek közötti közvetlen és kereskedelmen keresztül bonyolított vetõ- és szaporító anyag, takarmány és állatforgalommal kapcsolatos költségek (vö. 16.1, 81.3, 74.3).
• üzemmenettel kapcsolatos postai és távközlési díjak
• üzemi kockázatok (állatelhullás, jég, fagy, tûz, viharkár) fedezetére fizetett bruttó biztosítási díjak azon része, mely nem a kárrendezést célozza. A kárrendezésre jutó részarány az amortizációnál könyvelendõ el (vö. 122.2). Az egyenleg a jövedelemelosztási számlát érinti, mely a MSZR-ben nincs definiálva.

A bruttó biztosítási díj felosztása a fent említettek szerint csak a nemzetgazdaság aggregált szintjén lehetséges, ahogy ez a nemzetgazdasági számlák adott országra vonatkozó rendszerében látható. A biztosítási díjak felosztása a termelés szempontjából az input-output táblázatokkal összefüggésben történik meg esetspecifikus felosztási kulcsok alkalmazásával. Ezért a MSZR-be bekerülõ adatoknak a nemzetgazdasági számlák rendszerével összhangban kell állnia.

• banki jutalékok (de nem hitelkamatok)
• szakmai szövetségek, egyesületek tagdíjai, kamarai tagdíj
• tejbemérés, teljesítményvizsgálatok, tenyésztési okmányok költségei
• mesterséges megtermékenyítés, kasztrálás költségei
• munkavállalónak fizetett utazási támogatás, költözési támogatás, melyek a munkaadó érdekét szolgálják, önálló szállítással foglalkozó vállalkozóknak a munkaerõ munkahelyre szállítása fejében fizetett költségek (vö. 74.2, 85, 124.1-). Amennyiben a munkaerõ szállítása saját eszközökkel és saját személyzettel történik, akkor a felmerülõ költségeket jogcímeiknek megfelelõen kell elkönyvelni. Minthogy az áruk szállítása általában a telephelyre/telephelyrõl történik, így ezzel kapcsolatban külön költség ritkán merül fel (vö. 155, 152.1).

85. A vásárolt ráfordítások közé nem sorolható tételek:

• azok az áruk és szolgáltatások, melyeket termelési egységek munkavállalóiknak ingyenesen, ill. kedvezményesen adnak, amennyiben ezen értékek nyilvánvalóan a munkavállaló érdekében kerülnek átengedésre. Az így fellépõ költségek a nem önálló tevékenységbõl származó jövedelem kategóriájába sorolandók (vö. 124.1).
• a készpénzben fizetett utazási támogatások, melyek szintén a nem önálló tevékenységbõl származó jövedelem kategóriájába sorolandók (vö. 124.1), hiszen a munkavállaló maga veszi meg a bérletet.
• A munkaadó által egy személyszállítással foglalkozó vállalkozónak a munkaerõ csoportos szállítása fejében fizetett díjak a vásárolt ráfordításokhoz sorolandók (vö. 74.2).
• A szállítással kapcsolatos különbségtételek oka abban keresendõ, hogy míg a munkavállalónak fizetett támogatások esetén feltételezhetõ, hogy a munkavállaló érdekei állnak az elõtérben, addig a munkaadó által felvállalt szállítás esete elsõdlegesen a munkaadó érdekében történik.
• gazdasági épületek, egy évnél hosszabb ideig üzemelõ eszközök vásárlása a felhalmozásra érvényes szabályok szerint könyvelendõ (vö. 92.1)
• eszközök üzem behelyezése (szemben az üzemben tartással vö. 82), élettartamuk meghosszabbítása, termelékenységük javítása érdekében végzett munkák költségei szintén a felhalmozáshoz sorolandók (vö. 92.2)
• a tulajdonszerzéssel kapcsolatos (közjegyzõi, közvetítõi díjak, illetékek) költségek (kivéve tejelõ tehén, tenyész-, igás állatvásárlás vö. 81.4) szintén a felhalmozásnál számolandók el (vö. 92.4)
• földbérleti díjak a számukra fenntartott pozíciónál könyvelendõk el (vö. 133)
• lakáshasználati díjak - privát jellegük miatt - a MSZR-ben nem kerülnek elszámolásra
• a találmányi díjak csak a jövedelemelosztási számlát érintik
• a ráfordítások nyomán fellépõ teljesítményeket a hozzáadott értéknél kell figyelembe venni
• az eszközök elhasználódása az amortizáción keresztül követhetõ nyomon (vö. 122)
• biztosítási díjak károk fedezetéül szolgáló része (vö. 83, 122.2)
• a személyes biztosítások az elosztási tranzakciókat érintik
• a vízfogyasztás mértékétõl független vízdíjak.