87. A beruházás, mint a társadalmi termék utolsó felhasználási formája az alábbiak szerint osztható fel:

• felhalmozás és
• készletváltozás.

1. Felhalmozás

88.1. Bruttó felhalmozás alatt a bruttó társadalmi termék adott évben elõállított azon része értendõ, mely ráfordításként több, mint egy év alatt áramlik vissza a termelésbe (ellentétben a privát ill. az államháztartás kiviteli jellegû, vagy készletváltozást jelentõ fogyasztásával). A definíció fontosságát jelzi, hogy ennek alapján válik világossá, hogy az alábbi javak nem számítanak a beruházások kategóriájába:

• olyan javak, melyeket nem kell elõállítani (pl. talaj, telkek, vö. 93)
• olyan javak, melyek valaha termelés útján keletkeztek és ezáltal már a társadalmi termék részeivé váltak, de az adott évben újszerû felhasználásban vesznek részt. Amennyiben csak pusztán a felhasználási cél, ill. a tulajdonviszonyok változnak, úgy a kétszeres beszámítás elkerülése érdekében természetszerûleg nem szabad ezeket figyelembe venni, hanem a 4. táblázat 980-as kódú sorában meglévõ, reprodukálható nettó javak megszerzése címén könyvelendõk el mind a MSZR-ben, mind az ESZR-ben.

88.2. A már meglévõ (tehát nem új) tartós javak megszerzése nem tartozik a nemzetgazdasági beruházásokhoz, minthogy ezen javak egyszer már elõállításuk idõpontjában a társadalmi termék részévé váltak. Abban az esetben, ha tartós javak egyik termelõtõl egy másik termelõhöz kerülnek át úgy, hogy ott is azonos funkciót képviselnek, a nemzetgazdaság szintjén a felhalmozott javak értéke nem változik. Tevékenységi körökre, ill. ágazatokra vonatkozó elemzések esetén azonban e tranzakciók nem hanyagolhatók el.

88.3. Amennyiben a tulajdonos változásával egyidejûleg adott javak funkciója is megváltozik, akkor ezekkel csökkenteni kell a nemzetgazdasági szintû felhalmozott javak állományát. A leggyakoribb ilyen esetek: pl. ha privát háztartások megvásárolják valamely termelõ egység használt jármûveit, vagy ha pl. használt hajók külföldre kerülnek eladásra, ill. más javak, melyek szétbontásra vagy. más típusú felhasználásra kerülnek. Minthogy az újszerû felhasználás (privát fogyasztás, export, egyéb) a társadalmi termék részévé válik, a felhalmozott javak állományát csökkenteni kell. Ennek okán válik szükségessé a meglévõ, reprodukálható nettó javak megszerzésének kategóriája a NSZER-ben a felhalmozások kimutatásánál. Így válik lehetõvé a beruházott javak felélésének külön tételként való nyilvántartása.

88.4. Elméletileg lehetséges az is, hogy a meglévõ, reprodukálható nettó javak nemzetgazdasági szintû szaldója pozitív, pl. akkor, ha a társadalmi termékben korábban már megjelent, használt erõgépeket állítanak újra termelésbe.

88.5. Minthogy azonban általában a meglévõ, reprodukálható nettó javak esetén az értékesítések az ilyen jellegû beszerzések értékét felülmúlják, így a nemzetgazdasági szintû egyenleg elvárt értéke negatív. Ha azonban a nemzetgazdasági felhalmozás tevékenységi körök szerinti megoszlása kerül elemzésre, akkor az egyes tevékenységi körök egyenlege tetszõleges lehet. (A NSZER tevékenységi körök szerinti kidolgozása során alkalmazott táblázatokban és számlákon csak az értékesítések és vásárlások egyenlegeit kell feltüntetni, hiszen csak ezek hatnak aktívan a beruházások mértékére.)

89.1. Felhalmozás a mezõgazdaságban akkor kerül szóba, ha a termelõk (tulajdonos, bérlõ) tartós javakat szereznek be a termelés érdekében (vö. 92). A kritérium nem a javak elsõ felhasználása, hanem a tulajdonos átruházás (vö. 89.2).

A hosszú távra bérelt javak (ellentétben rövid idõre béreltekkel) beszerzésnek minõsülnek. A részletfizetések kapcsán felmerülõ tulajdonos változási korlátozások nem kerülnek figyelembe vételre.

89.2. Az, hogy vajon a fenti alapelv mikor alkalmazható, attól függ, milyen statisztikai kimutatások állnak rendelkezésre. Amennyiben a mindenkori vevõk kimutatása megoldott, úgy a gyakorlati problémákon túl semmiféle elvi gond nem merül fel, minden egyes beruházó nyilvántartása körül.

Gyakran azonban - s fõleg a mezõgazdaság esetében - a beruházásra szánt javak termelõit kíséri csak figyelemmel a statisztika. Azoktól az esetektõl eltekintve, melyekben nem állapítható meg egyértelmûen, hogy adott javak, melyek beruházás céljából készültek, valóban ekként is lettek felhasználva, az is gondot okoz, hogyan lehet a vevõk adatai alapján a beruházásban érintett tevékenységi kört megállapítani, hiszen a beruházásra alkalmas javak csak utalásszerûen engednek a tényleges felhasználásra következtetni. A mezõgazdaság tekintetében fennáll annak veszélye, hogy olyan javak is a tevékenységi körhöz soroltatnak, melyeket ipari jellegû vállalkozások vásároltak meg azért, hogy ezt késõbb személyzet nélkül a mezõgazdaságnak bérbe adják.

90. A felhalmozási javak mindig bruttó értékben kerülnek könyvelésre, vagyis az amortizáció figyelembe vétele nélkül (vö. 122). Az amortizáció átlagos nagyságának kiszámítása után kapható meg a nettó beruházás értéke.

91.1. A tartós javak termelési célú felhasználása nyomán ezek értéke csökken, egészen a teljes elhasználódást jelentõ nulla értékig. Az amortizáció szolgál arra, hogy ezt az elhasználódást számszerûen kifejezze. Az állatok esetében azonban általában nem lehet a termelésben tartás idejével arányos értékcsökkenésrõl beszélni. Így amortizációt nem is kell megadni. Amennyiben állatok selejtezésre kerülnek, úgy csökkenteni kell a felhalmozott javak értékét, s az állatokat, vágóállatokként kell a továbbiakban nyomon követni. Ha a selejtezéssel egyidõben új állatok kerülnek átminõsítésre azonos darabszámban, akkor a felhalmozott javak mennyisége és értéke változatlan marad. A felhalmozott javak értéke ez esetben tehát csak akkor változik, ha a darabszámok változnak. A nemzetgazdasági felhalmozás elszámolása szempontjából csak a növekedések és csökkenések egyenlege fontos, éppúgy mint a MSZR-ben, ahol is az állatokra vonatkozó felhalmozás egyenlege mind a termelési, mind a vagyonváltozási számlák esetén a nettó változásokat rögzíti.

91.2. Az állatokhoz hasonló elszámolási elvek érvényesek az új ültetvények, erdõsítések és erdõállomány-átalakítások esetén is. Itt is abból kell kiindulni, hogy az amortizáció mindig nulla. Mind a termelési, mind a vagyonváltozási számlák esetén csak a nettó területváltozásokat kell elkönyvelni (vö. 92.3.2), mert csak ezek számítanak a nemzetgazdaság szintjén bruttó felhalmozásnak.

Amennyiben a nemzetgazdaság szintjén az erdõ- és ültetvény területek nagysága az új telepítések ellenére is csökken, akkor ez esetben is vagyonfelélésrõl van szó.

91.3. Minthogy az említett esetekben az amortizáció mindig nulla, így a bruttó és nettó beruházások értéke azonos (vö. 91.1, 91.2).

92. A felhalmozás komponensei

Felhalmozásnak tekintendõk az alábbi tételek, melyek a MSZR és az ESZR 4. táblázatában külön tételként kerülnek felsorolásra:

a) 92.1.1. Új tartós javak, melyek 1977-es elszámolási értéke eléri a 100 alapegységet (RE), és amelyek az adott évben a termelõ egységeknél keletkeztek, vagy ezek által kerültek a piacon beszerzésre azért, hogy több, mint egy évig a termelési folyamatba bevethetõk legyenek.

Mindenképpen ide számítanak:

aa) nem mozgó javak/ingatlanok

• gazdasági épületek (de nem a lakóépületek) 961-es kóddal (A lakóépületek csak a mezõgazdaság, mint alágazat esetében kell, hogy figyelembe vételre kerüljenek. A tevékenységi elszámolásoknál a nemzetgazdaság minden lakóépülete egy erre fenntartott pozíciónál (850 NACE/CLIO - saját ingatlanok bérbeadása) kerülnek rögzítésre.)

egyéb létesítmények (utak, gátak, kerítések) 971 és 973-as kóddal

ab) mozgó javak

• jármûvek (950)
• gépek, felszerelések (930)
• felhalmozást megtestesítõ állatok állományváltozása (920), melybe beletartoznak a
• tenyészállatok (kivéve tenyészbaromfi)
• tejelõ tehenek
• igás állatok (egyéb állatok állományának változása a készletváltozásoknál könyvelendõ el - vö. 98).

92.1.2. A saját költségen vásárolt, ill. elõállított tartós javak a felhalmozáshoz sorolandók, ha egyedi értékük nem éri el a 100 alapegységet 1970-es árfolyamon, de a megadott küszöbértéket igen, és az üzem beindítását szolgálják.

Így pl. a sörös ill. boros palackok, amennyiben visszaválthatók, szintén a felhalmozáshoz tartoznak, noha ezek egyedi értéke elhanyagolható. Hasonlóképpen kell a vendéglõk étkészleteit és az üzemek szerszámkészleteit elkönyvelni. A termelés beindítását segítõ tartós javak tehát felhalmozásnak számítanak. Ezekre az esetekre azonban nem kerül amortizáció figyelembe vételre azon elv alapján, hogy ez a készlet folytonos megújításra kerül. A kiegészítõ vásárlásokat pedig vásárolt ráfordításként kell elkönyvelni. Ez az egyébiránt világos elv a gyakorlatban nem mindig vihetõ ilyen egyszerûen keresztül, ugyanis a statisztikai adatszolgáltatásból nem derül ki egyértelmûen minden esetben, hogy induló eszközállomány beszerzésérõl vagy pótlólagos vásárlásokról van-e szó.

b) 92.2.1. Áruk és szolgáltatások, melyek meglévõ tartós javakhoz

• értékük és használhatóságuk növelése okán
• üzembe helyezés és
• élettartam vagy hatékonyság növelés címén kerülnek beszerzésre.

Ezeket azon javakkal együtt kell kimutatni, melyekkel kapcsolatban felmerültek.

92.2.2. Alapvetõen minden áru és szolgáltatás, melyek nem a meglévõ tartós javak használatban tartása címén pótlólag kerülnek beszerzésre. Használatban tartás alatt értendõ mindaz, ami a javak szokásos élettartamának és mûködõképességének fenntartásához relatíve rövid idõközönként, rendszeresen beszerzésre kell, hogy kerüljön. Ide tartoznak a gyors elhasználódású alkatrészek, a külsõ és belsõ festések. Az itt felmerülõ költségek hovatartozásáról (üzemben tartás vagy felhalmozás) semmi esetre sem ezek nagyságrendje dönt, hiszen a fenntartó munkálatok költségei is lehetnek jelentõsek.

Legpontosabban akkor járunk el, ha a fenntartást és a felhalmozást a kérdéses tételek idõbelisége szerint ítéljük meg. Így a szokás szerint egy éven belül elhasználódó alkatrészek cseréje a fenntartáshoz sorolandó (pl. gumiabroncsok), míg a motorcsere felhalmozásnak számít (azonban nem azért, mert értéke nagyobb, hanem mert szokás szerint nem évente kerül rá sor). A felhalmozásként elkönyvelt tételek esetén az amortizáció alapján lehetõség van arra, hogy a költségeket idõben elnyújtva számoljuk el.

Ebben az összefüggésben kell megemlíteni azt is, hogy a NSZER szerint azon alkatrészek, melyek 1970-es értéke a 100 elszámolási egységek meghaladja, ill. nem rendszeresen szorulnak cserére, valamint élettartamuk egy éven túli, felhalmozásnak számít,

c) 92.3.1. Áruk és szolgáltatások, melyek a telkek, földterületek értékét növelik, pl. a talajjavítás révén, vagy a használhatóságot egyéb úton fokozó módon, a fenntartási munkálatok költségeit kivéve (vö. 92.2.2). Elõfeltételként említendõ, hogy ezen munkálatok a gazdálkodók által végezendõk, ill. más által, de az õ tulajdonukat növelõ módon.

Ide sorolandó pl.:

ca) Területek tisztítási, felületelmunkálási, lecsapolási, öntözési költségek (MSZR 973-as kód, ESZR 971-es kód), ill. a táblásítás költségei, melyek mindkét esetben a 971-hez tartoznak.

A felsorolt esetekben csak a mélyépítési munkálatok költségeit kell felhalmozásként elkönyvelni.

cb) Erdõtelepítések, melyek esetén a faültetés költségeinek kivételével az elsõ öt évben végzett állománypótlási és ápolási költségek is a felhalmozáshoz sorolandók, éppúgy mint a koronaszintek cseréjével megvalósított állomány-átalakítás (919).

cc) Új ültetvények (szõlõ, gyümölcs, komló, bogyós, spárga, karácsonyfa) telepítésének és elsõ három évben végzett ápolásának költségei (910), kivéve az ültetési költségeket.

92.3.2. Megjegyzendõ (vö. 91.2), hogy a 92.3.1. cb) és cc) alpontokban felsorolt tételek esetén csak a nemzetgazdaság szempontjából nettó állománybõvülést jelentõ mennyiségek említendõk meg. Azon telepítések, melyek kivágott állományokat pótolnak, a bruttó felhalmozásnál figyelmen kívül hagyandók. Mindkét esetben a felmerült költségeket, mint vásárolt ráfordítást kell elkönyvelni. Az elsõ esetben a kiadások beruházásokhoz vezetnek, míg a másodikban az amortizáció szerepét veszik át.

92.3.3. Amennyiben a felhalmozott javak állományának változása negatív (állatok vö. 92.1.1 és 92.3.1. cb, cc), úgy a javak felélésérõl van szó. Ilyen esetekben úgy a vagyonváltozások számláján, mint a termelési számlán (felhalmozás oszlopának és a megfelelõ állatfaj, ill. az új telepítések sorának metszeteként kapott mezõbe) negatív szám kell, hogy kerüljön. A tartós javak felélése során keletkezõ termelési érték és költség (erdõirtás, állatselejtezés) a termelési számlán könyvelendõ el.

A fent említett negatív értékelést önköltségi áron (vö. 140.1 és 153.2) kell végezni (az állatállomány, ill. ültetvények, erdõk nettó fogyásának pótlása alapján), s az utóbb említett esetekben az elsõ öt ill. a három év költségeit figyelembe kell venni (vö. 92.3.1 cb és cc)

Amennyiben az ültetvények és erdõk esetén a nettó állománycsökkenésben gazdaságtalanul mûködtethetõ ill. elhagyott területek is megtalálhatók, úgy ezeket nulla értéken kell figyelembe venni.

d) 92.4. Telkek, földterületek, ingatlanok és egyéb tartós javak tulajdonos váltása következtében elõálló költségek (kivéve állatok vö. 81.4 és immateriális javak). Ezen költségtételek a szóban forgó javak értékével együtt kerülnek elszámolásra. A telkek tulajdonos váltásával kapcsolatban felmerülõ költségek az egyéb (981) kategóriához sorolandók.

Ide tartoznak a jegyzõi, közvetítõi díjak, illetékek és adók (kivéve ÁFA vö. 145-147). Új javak esetén ezek a komponensek a beszerzési árba kerülnek beépítésre. Meglévõ javak esetén ezen költségek a társadalmi termékre egyedül ható komponenst jelentik az adott évben és így a nemzetgazdasági felhalmozás elszámolásának szerves részét képezik.

93. Nettó beszerzés általában nem tartozik a felhalmozáshoz, csak a NSZER összgazdasági szintjén értelmezhetõ, de egyben el is hanyagolható. A telkekre vonatkozó tranzakciók a nemzetgazdaság összes teljesítményének mérésekor elhanyagolhatók, mert telkek, földterületek nem termelhetõk, ill. pl. a gátépítés nyomán bekövetkezõ földnyerés nem földterület elõállítást jelent, hanem építési teljesítményt, mely a felhalmozáshoz tartozik (92.1.1). A telkekkel és földterületekkel kapcsolatos tranzakciók tehát nem jelentenek termelést és így nem válnak a társadalmi termék részévé sem.

Ezzel ellentétben a telkekre vonatkozó tranzakciók az ágazatok és alágazatok tekintetében a vagyonváltozások elszámolásánál érdekesek. Ezen tranzakciók mind a vevõnél mind az eladónál azonos értéken könyvelendõk el a tulajdonátruházás költségeinek kiküszöbölése érdekében, melyeket a 981-en az egyéb tételeknél kell elkönyvelni (vö. 92.4). Az itt kimutatott adatok a mezõgazdaság szempontjából (mint nettó csökkenés) egyre különlegesebb és egyre növekvõ jelentõséggel bír, amit az is jelez, hogy bekerült a 4. táblázatba, noha ez a NSZER értelmében nem teljesen korrekt megoldás. A NSZER-ben ugyanis a gazdálkodó nettó beszerzéseit nem tevékenységenként, hanem alágazatonként kell elkönyvelni. A NSZER koncepciója szerint az ilyen tranzakciók nem elemezhetõk érdemben homogén termelési egységekre nézve.

94.1. Az alábbi áruk és szolgáltatások nem tartoznak a felhalmozás kategóriájába:

• kis értékû szerszámok, munkaruházat, 1970 -es árakon 100 elszámolási egység alatti értékkel rendelkezõ alkatrészek és anyagok, még akkor sem, ha élettartamuk az egy évet meghaladja (vö. 92.1.2). Ezen tételek beszerzése a folyamatos megújítás miatt és a vállalkozások könyvelési gyakorlatának értelmében vásárolt ráfordításként könyvelendõ el. (vö. 82)
• olyan fogyasztási javak, melyek a privát háztartások igényeinek kielégítését szolgálják, vagyis nem a termelés érdekében kerültek beszerzésre, a végsõ fogyasztás kategóriájába tartoznak.
• tudományos eredmények átvételének, piackutatásoknak ill. a reklámnak a költségei, ill. az ezekkel kapcsolatos szolgáltatások értéke szintén a vásárolt ráfordítások között tartandó nyilván (vö. 83).

94.2. Azon javak, melyek egyidejûleg termelési és privát célokat is szolgálnak (pl. autók) felhasználásuk arányában mindkét kategóriában (felhalmozás, privát fogyasztás) rögzítésre kell, hogy kerüljenek.

95. Azon létesítmények esetében, melyek elõállítása több éven át elhúzódik, további pontosításokra van szükség a tekintetben, hogy az adott évre esõ teljesítmények felhalmozásként ill. készletváltozásként könyvelendõk-e el:

• Az ingatlanok, ill. nem mozgó javak esetében végzett adott évi teljesítmények a felhalmozáshoz számítanak.
• A mozgó javak esetében mindaddig készletváltozások könyvelendõk el, míg a használatba vétel meg nem történik. Ekkor lehet csak felhalmozásról beszélni.

96.1. A 0. és 1. táblázatban a felhalmozás oszlopába csak az alábbi tételek sorolhatók:

• a saját nevelésû állatok nettó állományváltozása

- a tenyészállatok esetén (kivéve tenyészbaromfi)

- tejelõ tehenek esetén

- igásállatok esetén.

• nettó területváltozások területe

- a gyümölcs, szõlõ, komló, bogyós, spárga és karácsonyfa telepítések ill.

- erdõtelepítések (csemeték telepítése, állomány-átalakítás) esetén (vö. 92.3.1).

96.2.1. A gyümölcs, szõlõ, komló, bogyós, spárga és karácsonyfa telepítésekkel kapcsolatban elkönyvelendõ tételek:

a) a termelési ill. elõállítási érték tekintetében

• az új telepítések sor és a saját termelésû felhalmozás oszlop metszeteként elõálló mezõbe

- a munkabér, tõke, stb. ellentételezése

- a vásárolt ráfordítások értéke

- tartós javak felhasználása kapcsán felmerülõ amortizáció

- termeléssel kapcsolatos adók

• a faiskolai termékek sorának és a felhalmozás oszlopának metszeteként adódó mezõbe a felhasznált - nem a kereskedelmen keresztül beszerzett - csemeték, amennyiben a csemeték a kereskedelmen keresztül kerültek beszerzésre, úgy ezek vásárolt ráfordításként könyvelendõk el.

b) a 2. táblázatban minden egyes vásárolt ráfordítás (mezõgazdasági termékek esetén csak a kereskedelem közbeiktatásával az országba, mint üzembe bekerülõ rész)

c) a bruttó felhalmozás elszámolásának táblázatában az új telepítések pozíciójánál az 1. táblázat felhalmozás oszlopában található azon értékek összege, melyek új telepítésekre vonatkoznak (vagyis az a/I és II. pontokhoz tartozó tételek).

96.2.2. Az erdõtelepítések és az állomány-átalakítások tekintetében a ESZR-ben értelemszerûen kell eljárni.