B. Egy ország egy üzem elv |
16.1. Az „egy ország egy (mezõgazdasági ill. erdõgazdasági) üzem" elve mind a MSZR, mind az ESZR fontos alkotó eleme, s a klasszikus definíciótól némileg eltérõen kerül értelmezésre. Az „egy ország egy üzem elv" egy ország összes mezõgazdasági termelését egy fiktív üzem termeléseként értelmezi. Azon termékek, melyek a fiktív üzemet eladások ill. szállítások formájában elhagyják és nem térnek vissza, az MSZR-ben termelésként kerülnek elkönyvelésre. Azon termékek, melyek a rendszerbe visszaáramlanak az alábbi szabályok figyelembe vételével könyvelhetõk el:
NÖ | ÉÁ | ÁT | |
Forgalom egyik mezõgazdasági üzembõl egy másik mezõgazdasági üzembe más mezõgazdaságon kívüli személy vagy vállalkozás közbeiktatása nélkül | A | A | A |
Forgalom egyik mezõgazdasági
üzembõl egy másik mezõgazdasági üzembe
más mezõgazdaságon kívüli személy
vagy vállalkozás közbeiktatásával
a) úgy, hogy a közbeiktatottak az áru továbbadása elõtt ennek tényleges tulajdonosaivá válnak |
B | C(*) | B |
b) úgy, hogy a közbeiktatottak az áru továbbadása elõtt ennek tényleges tulajdonosaivá nem válnak, hanem csak közvetítõi szerepet játszanak | C | C | C |
Jelmagyarázat:
NÖ = növények és növényi termékek
ÉÁ = élõ állat
ÁT = állati termékek
A = se kibocsátás, se ráfordítás nem könyvelendõ
B = a teljes ráfordítás és kibocsátás könyvelése
C = kibocsátás nem könyvelendõ, a ráfordítás oldalon csak a tranzakcióval kapcsolatos egyéb költségek (szállítás, díjak, províziók) könyvelése
(*) = ezen eljárással elkerülhetõ, hogy az állat teljes értéke mind a ráfordítási, mind a kibocsátási oldalon megjelenjék.
16.2. Az eddigiekbõl világosan látható, hogy bizonyos kibocsátásként definiálható tételek a fiktív üzemet elhagyják, majd továbbfeldolgozásra (pl. tojás keltetésre, must), ill. feldolgozásuk után a rendszerbe visszatérhetnek. Ezen termékek tehát az elsõ könyvelésnél nem feltétlenül jelentenek végterméket, s így a végsõ termelés fogalma klasszikus értelemben nem mindig találó.
Következõ fejezet |