37. A 01-es osztály ('mezõgazdaság és vadgazdálkodás' tevékenységi kör termékei) hat háromszámjegyû csoportot tartalmaz, melyek közül egy (harmadik országból származó, ill. nem az EK tagországokban megtermelt termékek) csoport elhanyagolható (vö. 35.2.), a fennmaradó öt csoportból négy szolgál a termékek szisztematikus csoportosítására.

E négy csoporton egyben egy-egy ún. egyszintû kategóriát is jelent, mely arra utal, hogy a csoportba tartozó termékek a csoportba tartozó más termékek termeléséhez vásárolt ráfordítás formájában általában nem szükségesek. A négy kategória a következõ:

• 011 a mezõgazdaság termesztett és vadon élõ növényei és növényi termékei
• 012 must és bor
• 013 finomítatlan olívaolaj
• 014 a mezõgazdaság és a vadgazdálkodás állatai és állati termékei.

Az elõzõ négy csoporthoz kapcsolódik egy ötödik is: 015 bérmunka/szolgáltatás mezõgazdasági termelõknél (pl. ültetvénytelepítés), minthogy az ide sorolt teljesítmények az elõzõ négy csoport termékeitõl lényegileg különböznek. (Amennyiben a bérmunka/szolgáltatás nem felhalmozás-jellegû javak érdekében történik, akkor ezek nem számítanak a 015-ös csoportba, ill. a 011-012-013-014 csoportokba tartozó termékek termelése érdekében végzett bérmunka/szolgáltatás a megfelelõ termék értékében bennfoglaltatik, s így még egyszer nem szabad feltüntetni.)

38.1.1. A 011-es csoport (mezõgazdaság termesztett és vadon élõ növényei és növényi termékei) egy szisztematikus csoportosítást tartalmaz, melyben minden az EK tagországaiban elõállított növényi jellegû termék helyet kap.

38.1.2. Ezen termékek továbbfeldolgozása esetén a feldolgozás eredményeként létrejövõ termék általában nem a 01-02-es osztályokban kerül kimutatásra (kivéve must, bor és olíva - vö. 38.5.). Ezáltal biztosítható, hogy a 'mezõgazdaság és vadgazdálkodás' tevékenységi kör termékei között csak a szó szoros értelmében odaillõk szerepelnek. (A továbbfeldolgozott termékek a tevékenységi körön belüli felhasználás kategóriájánál kerülnek elkönyvelésre, amennyiben a létrejövõ termék ismét csak mezõgazdasági jellegû).

38.1.3. A 011.91-es kóddal jelölt takarmánynövények csak akkor kerülnek tevékenységi körön belüli felhasználásként ill. termelésként elkönyvelésre, ha a táblát elhagyták (betakarítás). A legelés formájában hasznosított takarmány nem vehetõ figyelembe.

38.2.1. Erdészeti célra nevelt facsemeték és dugványok - függetlenül megtermelésük körülményeitõl - a 02-es osztályba tartoznak, a többi a 01-es osztályhoz sorolandó.

38.2.2. Az erdészeti célra termelt vetõmagvak szintén a 02-es osztályhoz könyvelendõk. Ha értékesítésre kerülnek, akkor az ESZR egyéb termékei közé sorolandók.

38.3. A mezõgazdasági célú vetõmagvak a 011.95-ös kódon tartandók nyilván a gabonák, a rizs és a burgonya-szaporítóanyag kivételével, melyek a gabona, rizs és burgonya pozíciókhoz sorolandók. A kivételek magyarázata az, hogy korábban a fenti három esetben a szaporítóanyag nagy része normál üzemi körülmények között keletkezett (a betakarított termésbõl való elkülönítéssel), míg egyéb esetekben specializált üzemeket kell feltételezni.

Újabban a kivételezett növények tekintetében is megfigyelhetõ, hogy a szaporító anyagok elõállítására üzemek specializálódnak, ill. maguk a szaporítóanyagok is értékesebbek, mint a szokványos gabona-, rizs- burgonyatételek. Így a jövõ számára célként fogalmazható meg a kivételek feloldása és az egységes vetõ- és szaporítóanyag kategória megteremtése.

38.4.1. Egyéb erdészeti termékek: Idetartoznak az elõzõekben már említett erdészeti célra termelt szaporítóanyagok (38.2.2.) és az erdészeti iker- és melléktermékek (pl. a gyantatermelés esetén a faanyag a melléktermék). Az erdészeti üzemek által elõállított egyéb termékek definíció szerint más-más tevékenységi körökhöz sorolandók (pl. vadak, vadonnövõ gombák és bogyók a mezõgazdasághoz, erdei tavak és patakok halhozama a halászathoz, a tõzeg a nem energianyerésre szolgáló anyagokhoz, kõbányák teljesítménye a feldolgozott kõ és föld kategóriájához).

38.4.2. Karácsonyfák, amennyiben faiskolákban kifejezetten dísznövényként, ill. ünnepi célra kerülnek elõállításra, a mezõgazdasághoz sorolandók. A kivágott fák csúcsai, mint karácsonyfák azonban az erdészethez könyvelendõk. A félreértések elkerülése érdekében a MSZR-ben és az ESZR-ben külön-külön pozíció szolgál a megfelelõ karácsonyfák nyilvántartására (MSZR 011.944-es 'karácsonyfa', ill. ESZR 020.5-ös kód 'facsúcsok, mint karácsonyfa').

38.5. A 012-es csoport megjelölése: must és bor, míg a 013-as: finomítatlan olívaolaj.

38.5.1. A must bor melletti elkülönített kezelésének oka, hogy mustot önmagában is lehet értékesíteni, ill. a must készletek helyes kimutatásához is elengedhetetlen (késõbbiekben értékesített, feldolgozott, exportált must).

A bor, must, olívaolaj elõállítása érdekében termesztett szõlõ ill. olíva, mint végsõ termelés nem számolható el a kettõs figyelembe vétel elkerülése érdekében, de mint tevékenységi körön belüli felhasználás regisztrálható (vö. 65.)

Ebbõl következõen az elõzõ év mustkészlete, mely idén kerül feldolgozásra (bor) tevékenységi körön belüli felhasználásként könyvelendõ el, nehogy a végsõ termelés szempontjából kétszer kerülhessen figyelembe vételre. Egyidejûleg a készletek csökkentését is el kell végezni. (A keletkezõ bor, mint végsõ termelés könyvelendõ el.)

38.5.2. Az olívaolajjal ellentétben a már fogyasztási célra szánt borok (kivéve a vermutot, a habzó borokat, stb., melyek a NACE/CLIO felosztás szerint ipari termékek) kerülnek kimutatásra.

38.5.3. Olívaolajként az elsõ préselés terméke (prima premitura), s nem a már fogyasztásra alkalmas termékforma értelmezendõ.

38.6. 014 A mezõgazdaság és a vadgazdálkodás állatai és állati termékei

38.6.1.1. A 38.1.1. ponthoz hasonlóan az állatok tekintetében is egy szisztematikus csoportosítást áll rendelkezésre, melyben minden az EK tagországaiban elõállított állat és állati termék helyet kap. További részletek az I. mellékletben találhatók.

38.6.1.2. A borjak ill. az egy évnél fiatalabb szarvasmarhák kategóriáiból fakadó értelmezési problémák feloldása érdekében ezeket a minimumlistában egy kategóriaként kell kezelni, melynek következménye, hogy a borjakat, melyek az egy ország egy üzem elv értelmében az üzemben maradnak nem kell tevékenységi körön belüli felhasználásként elkönyvelni.

38.6.2. A melléktermékek, melyek bizonyos termékek elõállításával kapcsolatban kiküszöbölhetetlenül keletkeznek, nem a fõtermékeknél, hanem az érintett termékcsoportok után külön kategóriaként, fõtermékenként tagolva kerülnek rögzítésre. Mellékterméknek minõsül a növénytermesztés kapcsán a szalma, répalevél, káposztalevél, borsóhéj, babhéj, stb., a bortermelésnél a magvak és más maradványok, az olívaolaj esetében az olajpogácsa, ill. az állati termékeknél bõr, szõr, viasz, trágya, stb. Minthogy ezen termékek nem, mint végcél keletkeznek, így ezekrõl statisztikai adatok a legritkább esetben állnak rendelkezésre. Leggyakoribb felhasználási formáik is a mezõgazdasághoz kötõdnek, pl. takarmány, talajjavító-anyagok. A termelési érték éppen ezért csak akkor kell, hogy a MSZR-ben megjelenjen, ha kivételesen e termékek a mezõgazdaságot elhagyják, s más tevékenységi körben hasznosulnak.

38.7. 015 Bérmunka/szolgáltatás mezõgazdasági termelõknél

38.7.1. A mezõgazdaság fejlõdése során egyre több tevékenységet adott le, melyek azután, mint speciális foglakozások, ill. vállalkozások jelentek meg. Az elsõ ilyen jellegû változások a mezõgazdasági termékek feldolgozását érintették (vágóhíd, malom, pékség, vaj- és sajtgyártás, vetõmag-feldolgozás), majd ezek értékesítését. Különösen az utóbbi évtizedben a nagygépek megjelenésével az eddig a növénytermesztés ill. az állattenyésztés szerves részének számító tevékenységek kerültek át a specializált egységek hatáskörébe.

38.7.2. Ilyen tevékenységek mezõgazdaságban a trágyázás, meszezés, szántás, vetés, növényvédelem, kaszálás, aratás (megjegyzendõ, hogy éppen az arató-cséplõ gépek korábbi szövetkezés jellegû alkalmazását egy ellentétes tendencia váltotta fel a kis méretû kombájnok megjelenésével párhuzamosan), birkanyírás, ill. az erdészetben az erdészeti talajmunkák, favágás, gallyazás és a fatörzsek mozgatása az útszélig.

Mindezen tevékenységek közös jellemzõje, hogy szokás szerint a mezõgazdasági és erdészeti termékek elõállításához szükségesek, ill. a termeléssel szoros kapcsolatban állnak.

Azon tevékenységek, melyek nem közvetlenül (a termelés szintjén) kapcsolódnak a mezõgazdasági és erdészeti munkákhoz (pl. bérszállítás, tej beszállítás, faanyag elszállítása az útszélrõl) ill. más tevékenységi körökhöz tartoznak, nem kell, hogy a MSZR-ben ill. az ESZR-ben rögzítésre kerüljenek.

38.7.3.1. Bérmunkák/szolgáltatások akkor is a mezõgazdaság teljesítményéhez számítanak, ha erre specializált vállalkozások által kerülnek elvégzésre. Ennek okai a következõk:

• Olyan tevékenységekrõl van szó, melyek szokás szerint mezõgazdasági üzemben zajlanak és ráadásul mezõgazdasági termékek termelésével szoros összefüggésben.
• Egy másik NACE/CLIO osztályba (vö. 33-36) való besorolása ezen tevékenységeknek
• a termékosztályozás alapelveit sértené, hiszen a teljesítményeket nem szervezeti elvek szerint akarjuk aggregálni. Ez az elv teljes egészében érvényes a gazdálkodás minden más területén is, vagyis egy adott termék érdekében végzett bérmunka/szolgáltatás azon tevékenységi körhöz sorolandó, melyhez a termék tartozik, függetlenül a bérmunkát/szolgáltatást végzõ lehetséges egyéb besorolásaitól (pl. textilfestést, impregnálást bérmunkában végzõ vállalkozások teljesítménye a textiliparhoz számít, míg a bérmunkába végzett varrás a ruhaiparhoz sorolandó).
• az ENSZ (International standard industrial classification of all economic activities, New York, 1968) osztályozás ill. a legtöbb nemzeti osztályozás ill. az osztályozások harmonizációja általában megköveteli, hogy az agrárjellegû bérmunka/szolgáltatás az agrárszektornál kerüljön kimutatásra.

38.7.3.2. Nem szabad elfeledkezni arról a kikötésrõl, hogy a fentiek csak akkor érvényesek, ha a szolgáltatást/bérmunkát végzõ a teljes folyamatot magára vállalja. Amennyiben a szolgáltatás csak kiszolgáló személyzet nélküli gépbérletre, ill. részleges gépkiszolgálásra korlátozódik, s így a munka lényegét a mezõgazdasági vállalkozó kell, hogy végezze, akkor ez a tevékenység a NACE/CLIO 84-es (mozgó eszközök bérlete) kategóriájába esik. Ilyen esetek rendszerint a kevésbé javításigényes eszközök esetén fordulnak elõ, s ekkor is leginkább az adott eszköz csúcsterhelésének idõszakában.

38.7.4. A bérmunka/szolgáltatás mezõgazdasági termelõknél kategóriája mindenek elõtt olyan tevékenységeket foglal magában, melyek drága gépek és berendezések használatával függnek össze. Ilyen tevékenységek végezhetõk

• speciális vállalkozások, valódi szolgáltatók által, kiknek lényegi feladata ezen munkák elvégzése, ill.
• mezõgazdasági vállalatok, üzemek által.

Ebben az utóbbi esetben a szolgáltatás/bérmunka leggyakoribb formái a következõk:

• alkalmankénti besegítés a szomszédos üzemek munkájába (legkötetlenebb forma). Ide tartozik pl. a bérhízlalás, mely végezhetõ más gazda, ill. nem feltétlenül mezõgazdasági egység számára (vágóhíd, takarmányelõállító) úgy, hogy közben az állatok tulajdonjoga nem a bérhízlalást végzõé.
• (többé-kevésbé önálló) gépkörök, mely tulajdonképpen a szomszédok laza összefogásának intézményes formájaként fogható fel. A kezdeti lökés gépkörök létrehozásához az adja, hogy a szóban forgó gépek nagyon drágák és egy-egy üzemben kevés üzemórát teljesítenek Az összefogás eredményeként egyes üzemek a gépeket ill. a kiszolgáló személyzetet más üzemeknek rendelkezésére bocsátják. A legtöbb esetben szolgáltatást/bérmunkát fõállású gazdák végeznek olyanoknak, kik csak mellékfoglalkozásként ill. földtulajdonosként érintettek a mezõgazdasági termelésben.
• géptársulások (ahol ellentétben a gépkörök magántulajdonával a gépek társasági tulajdonban vannak), s melyek, ha kiszolgáló személyzetként alkalmazottat is tartanak, leginkább hasonlítanak a szolgáltatásra/bérmunkára specializálódott vállalkozásokhoz.

• a termelésre ráépülõ következõ feldolgozási fokozatot végzõ vállalkozás által (pl. szerzõdéses borsótermesztés esetén a konzervgyár által),
• a termelést megelõzõ, kiszolgáló szakaszokban érdekelt vállalkozó által (pl. mezõgazdasági gépforgalmazók). Noha a gyakorlat ezt kevéssé igazolja vissza még egyéb formák is elképzelhetõk lennének: pl. növényvédõszergyártó által végzett kijuttatás. Amennyiben egy tevékenységben olyan újszerû technológiai megoldást alkalmaznak, melyet szokásosan mezõgazdasági termelõ nem végez, akkor ez nem feltétlenül sorolandó a 015-ös kategóriába (pl. repülõgépes növényvédelem).

38.7.5. A bérmunka/szolgáltatás fogalmával kapcsolatban kiemelendõ, hogy nem csak a végzett tevékenység jellege a döntõ ennek besorolásánál , hanem a tevékenység és a termelés kapcsolata is. Így pl. a szokás szerint mezõgazdaságban végzett bérszántás esetén, ha ezt egy vállalkozó erdészeti feladatként végzi, akkor nem mezõgazdasági, hanem erdészeti bérmunkáról van szó.

A bérhízlalás a 015-ös kategóriába esik (bérmunka/szolgáltatás mezõgazdasági termelõknél), mert ez a mezõgazdasági termelési folyamatok szerves része. Ennek értelmében a kedvtelésbõl tartott lovak ápolása nem tartozik a 015-ös kategóriába (vö. 108), hiszen nem sorolható az alapvetõ mezõgazdasági termelési folyamatok közé. A NSZER logikája szerint ez valódi szolgáltatás, tehát a 98-as NACE osztályhoz (személyes szolgáltatások) tartozik. Hasonlóképpen a golfpálya-, kert- és parktelepítés, -ápolás, ill. az útszegélyeken végzett növénytelepítés sem a mezõ-, sem az erdõgazdasághoz nem sorolható.

38.7.6.1. A szolgáltatások javadalmazása sok esetben nehezen fogható meg. Nem feltétlenül kell ugyanis egy fix tarifarendszernek állnia a háttérben. A javadalmazás lehet nyereségrészesedés, ill. bármilyen vegyes formájú is, pl. bérhízlalás esetén fixösszeg borjanként és ehhez jön még a nyereség egy része, ill. az ellentételezés a megtermelt produktum egy része.

38.7.6.2. A bérmunkák/szolgáltatások közé csak önálló tevékenység keretében végzett teljesítmények számítanak, a nem önálló tevékenység eredménye nem sorolható ide. Tehát egy magát nem önállósító fejõ tevékenysége ellenében kifizetett bér a nem önálló tevékenység jövedelmei között kell, hogy elszámolásra kerüljön. Egy fejést végzõ vállalkozás teljesítménye a MSZR szerint részben vásárolt ráfordításként, részben a hozzáadott érték komponenseként számolandó el, annak ellenére, hogy a fejésre megrendelést adó üzem szempontjából a teljes munka, mint vásárolt ráfordítás jelenik meg. A MSZR-ben vásárolt ráfordításként csak a bérmunkát végzõ által felhasznált anyagok számolhatók el. A hozzáadott érték kategóriájába könyvelendõ a bérvállalkozó által elért értéktöbblet (beleértve az általa nem önálló tevékenységért kifizetett béreket, az eszközei után számított amortizációt és a termelési adókat). A bérben végzett fejés eredményeként létrejövõ gazdasági eredmény tehát attól függetlenül kezelendõ a MSZR-ben, hogy ez mezõgazdasági üzemben vagy bérvállalkozónál keletkezett, ill. hogy a fejõ kinél állt alkalmazásban.

38.7.7. A bérmunka/szolgáltatás eredménye - az egy ország egy üzem elv szerint- csak kivételes esetekben jelenik meg a végsõ termeléstõl független pozícióként, hiszen általában tevékenységi körön belüli fogyasztásként kerül kimutatásra. Ebben az esetben a bérmunka/szolgáltatás értéke az adott agrártermék végsõ termelésének része. (Ilyen esetek merülhetnek fel pl. az alágazatokra készített kimutatások esetén. Ha pl. egy vállalkozó béraratást végez egy adott terülten, mely egy alapvetõen takarmánykeveréssel foglalkozó vállalkozás tulajdona, akkor a mezõgazdaságra, mint alágazatra vonatkozó számításoknál az említett bérmunka a végsõ termelés része, a tevékenységi kör elszámolásánál pedig tevékenységi körön belüli felhasználás.) Ezzel ellentétben a gazda által személyesen szolgáltatás/bérmunka formájában elvégzett talajmûvelési, növényápolási munkák új telepítésû szõlõben ill. gyümölcsösben mindig a végsõ termelésben jelennek meg. Ezen munkák ugyan nem eredményeznek közvetlenül mezõgazdasági termékeket, de a felhalmozás részét képezik, mely a végsõ termelésen kell, hogy kimutatásra kerüljön. Ezekben az esetekben, mint az a 38.7.6.2-es pontból kiderült, a MSZR-ben a ráfordítási oldalra kell könyvelni. Az így elkönyvelt ráfordítások a végsõ termelés táblázatában a felhalmozás oszlop és az új telepítések sor metszeteként kialakuló mezõbe kerül. Hasonlóképpen könyvelendõ a gazdálkodók által saját hatáskörben - bérmunka igénybe vétele nélkül - végzett növénypótlások esete is.

38.7.8. Végezetül, s a teljesség kedvéért ki kell térni az eddig felsorolt, a szolgáltatásra/bérmunkára vonatkozó könyvelési alapelvek és a NSZER összefüggéseire. Kétség merült fel ugyanis az elvek egyezõségét illetõen. Az aggodalmak alapja az, hogy a NSZER és a NACE/CLIO szerint az árutermelõ és a szolgáltató tevékenységek eredményeit élesen el kell választani egymástól. Így a szolgáltatás/bérmunka kategóriája, mint az a személyzet nélküli mozgó gépek kölcsönzésének kategóriájánál jól látható a NACE/CLIO rendszerben külön szolgáltatási kategóriát kellene, hogy képviseljen. Ezzel szemben az hozható fel, hogy az említett szolgáltatások/bérmunkák a NACE/CLIO rendszere szempontjából tulajdonképpen nem is minõsülnek szolgáltatásnak, hiszen a szolgáltatások klasszikus értelemben az árutermeléssel semminemû közvetlen, ill. semmilyen közvetlenül felfedezhetõ összefüggésben nem állnak (pl. mûvészek, sportoktatók, artisták, fodrászok szolgáltatásai, háztartási munkák, ill. orvosi kezelések, szemétszállítás, közlekedés, biztosítások, egyesületek, szaktanácsadás, melyek csak nagyon indirekt módon kapcsolódnak az árutermeléshez). A mezõgazdasági/erdõgazdasági szolgáltatás/bérmunka ezzel ellentétben annyira kötõdik az árutermeléshez, hogy gyakorlatilag már itt is árutermelésrõl van szó. Az eddigiekbõl kitûnik, hogy ipari jellegû termékek érdekében bérmunkában felmerült teljesítmények (vö. 38.7.3.1.) az adott termék tevékenységi köréhez sorolandók.